Az önkormányzati feladatellátás többcélú kistérségi társulás keretei közötti megszervezésének lehetősége nem tekinthető csupán gazdaságossági, hatékonysági tényezőnek. Sőt a közoktatásról szóló törvény alapelveiből kiindulva a közoktatás-szolgáltatás megszervezésénél a legfontosabb szempontnak nem a hatékonyság kérdését kell tekinteni. A közoktatás-szolgáltatás rendszere akkor tudja betölteni céljait, ha feladatait szakszerűen, hatékonyan és törvényesen látja el oly módon, hogy érvényre jusson a gyermek mindenek felett álló érdeke. (more…)

Az általános műveltséget megalapozó szakasz

A fokozatosság elve

A közoktatás egyik jellemzője, a fokozatosság elve azt jelenti, hogy a tanuló az egyes iskolatípushoz tartozó követelményeket teljesítve léphet tovább másik iskolatípusba, egészen pontosan a nevelés-oktatás egyik szakaszából a nevelés és oktatás következő szakaszába. A közoktatás pedagógiai rendszere egységes folyamatként került szabályozásra, amelyben pedagógiai szempontból egy folyamatnak tekinthető az első évfolyamtól a tizenkettedik, tizenharmadik évfolyam végéig tartó általános műveltséget megalapozó szakasz. Ezen a szakaszon belül azonban elválik egymástól az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, amely az első évfolyamtól a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után a kilencedik évfolyamon kezdődő középfokú nevelés-oktatás szakasza kezdődik. [Kt. 8. § (3)-(4) bek.]

A közoktatásról szóló törvény rendelkezéseinek ahhoz kell garanciát nyújtaniuk, hogy a sikeres tanulmányok eredménye alapján a tanuló tovább haladhat az egyes évfolyamok és pedagógiai szakaszok „lépcsőin”.

(more…)

A szülőt megilleti az iskola szabad megválasztásának joga. E joga alapján gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat iskolát. A szülő attól az évtől kezdve, amelyben a gyermek tizennegyedik életévét eléri – ha nem cselekvőképtelen – az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. Sérülhetnek-e a gyermeki jogok, az egyenlő bánásmód követelménye a szabad iskolaválasztás miatt? [Kt. 13. § (1) és (4) bek..]

(more…)

Az iskola magasabb évfolyamába lépéséhez szükséges feltételek meghatározása az iskola helyi tantervének szabályozási jogkörébe tartozik, mivel az iskola helyi tantervének kell e kérdésekről rendelkezni. Nincs olyan központi előírás, jogszabály, rendelkezés, amely megmondaná, hogy milyen teljesítményre van szükség ahhoz, hogy adott iskola, adott évfolyamára járó tanuló tovább haladhasson, az iskola magasabb évfolyamába lépjen. Ez azért lényeges kérdés, mivel a Nemzet alaptanterv sem határoz meg konkrét követelményeket, elvárásokat az egyes tanulókkal szemben.

(more…)

Az elmúlt években fokozatosan kiépült, és mára már teljessé vált az az ellenőrzési rendszer, amely kifejezetten a közoktatásról szóló törvényben meghatározott rendelkezések végrehajtásának figyelemmel kísérésére, ellenőrzésére irányul. Ezeknek az ellenőrzéseknek az ágazati jellegét szakmai tartalmuk, céljuk határozza meg, és kapcsolódnak hozzá saját, csak a közoktatásra jellemző eljárási szabályok. Ezt az ellenőrzést nevezhetjük ágazat specifikus ellenőrzésnek.

(more…)

A közoktatás rendszere akkor tölti be rendeltetését, ha minden gyermeknek biztosítani tudja azt a szolgáltatást, amely személyiségének kibontakoztatásához, tehetségének felismeréséhez és fejlesztéséhez, képességeinek kibontakoztatásához szükséges. A közoktatás rendszere szolgáltatásainak sajátossága, hogy működtetése Alkotmányból levezethető állami kötelezettség, igénybevétele alkotmányos jog és alkotmányos kötelezettség. A jogi szabályozás nehézsége éppen abban rejlik, miképpen lehet megoldani, miképpen lehet feloldani azt az ellentmondást, amely abból származik, hogy egy szolgáltatás igénybevétele meghatározott időszakon belül nemcsak jog, hanem kötelezettség is. Ráadásul olyan kötelezettségről van szó, amelyben felelősség terheli az államot, és felelősség terheli a szolgáltatás igénybevételére jogosult és köteles gyermeket, illetőleg a gyermek szülőjét is. (more…)

A jelenlegi szabályozás rövid értékelése

Számos jogszabály alkalmazza az intézmény-szervezetiforma megjelölést akkor, amikor valamely feladatellátáshoz rendel hozzá szervezetet. A különböző törvények eltérő mélységig szabályozzák azt a szervezetet, amelyik intézményi megnevezést kapott. Néhány példa a szabályozás köréből. (more…)

„Az Alkotmány szerint az emberi jogok „mindenkit” megilletnek, az állampolgári jogok értelemszerűen a magyar állampolgárokat, egyes jogoknál az Alkotmány maga határozza meg a sajátos jogosulti kört (menedékjog, választójog). Az Alkotmány nem él következetesen az alapjogi jogképesség és az alapjog gyakorlásához való jog megkülönböztetésével….Az alapjog-gyakorlás feltételeit azonban törvények egyes személyi körökre nézve megállapíthatják.

A gyermeket megilletik az alapjogok. Az Alkotmány kifejezetten csak a választójogból zárja ki a gyermekeket. A gyermek az alapjogokat – mint mindenki más is – azokkal a feltételekkel gyakorolhatja, amelyeket az egyes jogterületek számára előírnak.”[21/1996. (V. 17) AB. hat.] (more…)

Az esélyegyenlőségről röviden

Az egyenlő bánásmód követelményeinek érvényesülése több annál, mintsem hogy az érintettek tartózkodjanak az egyenlő bánásmód követelményeinek a megsértésétől. A jogsértéstől való „tartózkodás mellett” elő kell mozdítani az esélyegyenlőség megvalósulását is. Az egyenlő bánásmód követelménye és az esélyegyenlőség előmozdítása akkor valósulhat meg, ha a közoktatás terén általánossá válik az a gyakorlat, az a törekvés, az a szemlélet, hogy minden gyermeknek, minden tanulónak vele született joga van az emberi méltósághoz, és a közoktatás feladataiban közreműködők alapvető feladata annak előmozdítása, hogy a közoktatás intézményrendszere által ellátott gyermek, tanuló hozzájusson minden olyan szolgáltatáshoz, amely ahhoz szükséges, hogy személyisége szabadon kibontakozhasson. (more…)

A rövid tájékoztató

A közoktatás szervezésében, irányításában, működésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe.

A közoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy a törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítják részére, olyan módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet.

A közoktatásban „a gyermek mindenek felett álló érdeke” különösen, hogy minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez.

A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembe vételével a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek. (more…)