„Az Alkotmány szerint az emberi jogok „mindenkit” megilletnek, az állampolgári jogok értelemszerűen a magyar állampolgárokat, egyes jogoknál az Alkotmány maga határozza meg a sajátos jogosulti kört (menedékjog, választójog). Az Alkotmány nem él következetesen az alapjogi jogképesség és az alapjog gyakorlásához való jog megkülönböztetésével….Az alapjog-gyakorlás feltételeit azonban törvények egyes személyi körökre nézve megállapíthatják.

A gyermeket megilletik az alapjogok. Az Alkotmány kifejezetten csak a választójogból zárja ki a gyermekeket. A gyermek az alapjogokat – mint mindenki más is – azokkal a feltételekkel gyakorolhatja, amelyeket az egyes jogterületek számára előírnak.”[21/1996. (V. 17) AB. hat.] (more…)

Az esélyegyenlőségről röviden

Az egyenlő bánásmód követelményeinek érvényesülése több annál, mintsem hogy az érintettek tartózkodjanak az egyenlő bánásmód követelményeinek a megsértésétől. A jogsértéstől való „tartózkodás mellett” elő kell mozdítani az esélyegyenlőség megvalósulását is. Az egyenlő bánásmód követelménye és az esélyegyenlőség előmozdítása akkor valósulhat meg, ha a közoktatás terén általánossá válik az a gyakorlat, az a törekvés, az a szemlélet, hogy minden gyermeknek, minden tanulónak vele született joga van az emberi méltósághoz, és a közoktatás feladataiban közreműködők alapvető feladata annak előmozdítása, hogy a közoktatás intézményrendszere által ellátott gyermek, tanuló hozzájusson minden olyan szolgáltatáshoz, amely ahhoz szükséges, hogy személyisége szabadon kibontakozhasson. (more…)