Akarjunk jó iskolát!

I. Ferenc azt üzente 1821-ben a pedagógusoknak “Aki engem szolgál, azt kell tanítsa, amit én elrendelek tanítani.” Lázár János 2016. decemberi üzenete is világos. “A kormány meggyőződése szerint a legtöbb, amit egy diáknak adni lehet, hogy jó keresztényt, illetve keresztyént és jó magyart nevelnek belőle.”
(more…)

2017. október 30. hétfő

Tantervi tévelygések

Téved, aki azt hiszi, az oktatási rendszer eredményessége kizárólagosan tantervi kérdés. Az oktatási rendszer sikeressége azon múlik, mennyire sikeresek az iskolák. Az iskolák sikerességének alapja pedig az, mennyire szabad a pedagógus. A pedagógusszabadság fokmérője a cselekvő, alkotó, innovatív, a gyermekhez igazodó pedagógiai tevékenység folytatásának lehetősége.

(more…)

2016. december 20. kedd

„vitam et sanguinem”

Az új magyar uralkodó osztály a Habsburg Birodalom hagyományait követi, amikor megpróbálja konzerválni az ország gazdasági elmaradottságát. Félnek a teremtő rombolástól, amely együtt jár a gazdaság fejlődésével. Számukra a legfontosabb, hogy biztosítsák az általuk irányított kizsákmányoló rendszerek stabilitását, a hatalmat támogató elit előjogait. Ezért nincs szükség sok diplomásra, gimnáziumban érettségizőre. Ezért bővülhet az elavult technológiát képviselő atomerőmű, és nem épülhet szélerőmű. Ezért seprűzték ki az országból az Ubert. Ezért fektetik az uniós fejlesztési pénzeket – termelő beruházások helyett a számukra jelentős hasznot hozó – városközponti rekonstrukciókba, települési villanyvilágítások cseréjébe, kihasználhatatlan stadionok felépítésébe. Ezt a célt szolgálja az olimpiai pályázat is.

(more…)

2016. december 12. hétfő

Egyre megy, honnan nézed

Az általános iskola kilencedik évfolyamának bevezetésével kapcsolatosan bedobott hír nem több, mint a szokásos kormányzati blöff. Nem arról van szó, hogy visszaadják a tanszabadságot, a tanítás szabadságát, hanem arról, miképpen alakítsák vagy ne alakítsák át az iskolaszerkezetet, a szakképzést anélkül, hogy érdemben bárkit megkérdeznének, aki ért hozzá. Anélkül, hogy levonnák a tanulságot az elmúlt három év kudarcaiból.
(more…)

2015. február 16. hétfő

Nyolcas vagy kilences?

Az, hogy mi sül ki a kilenc évfolyamos általános iskolából senki nem tudhatja. Miért is tudná? Hiszen “‘csak” az egész ország érdekelt abban, hogy az oktatás miképpen alakul.
(more…)

2015. február 9. hétfő

Iskolámat egy sztrájkért

Sokan egyetértenek azzal, hogy az oktatási rendszer államosítása több, mint hiba: merénylet az ország ellen, bűn a gyermekekkel szemben. Nem azért, mert beszerzési zavarokat okozott, s nincs WC-papír vagy kréta, hanem azért mert az állam minden szereplőt kiszorított a döntési folyamatokból, minden szereplő kiszolgáltatottá vált, lényegében az egész rendszer az állami ideológia közvetítői szerepére lett kárhoztatva. Súlyos következmény, hogy maguk az intézmények megszűntek, beépültek egy hivatali rendszerbe, elveszítették azt a jogukat, hogy szerződést kössenek. Nincs költségvetésük, nincs bérgazdálkodási joguk. Az intézmény vezetője nem dönthet arról, hogy kivel kíván dolgozni. Megszűnt a tantervi szabadság, nincs egyéni tanulási útvonal, minden gyermeknek ugyanazt kell tanítani, ugyanakkor. Aki lemarad, az kimarad. Minden pedagógus felett a munkáltatói jogot egy személy gyakorolja, s minden intézmény egy szervezet részévé vált. Az állami fenntartású köznevelési intézményen belül csak az változtathat a munkavégzés helyszínén, akinek ezt az egyetlen munkáltató megengedi.
(more…)

2013. február 5. kedd

Az állam mindenekfelett

A közoktatás rendszere átalakításának kormányzati szándéka középpontjában a totális államosítás áll. Ez nem jelent sem többet, sem kevesebbet annál, mintsem az állam a rendszer irányításával kapcsolatos jogosítványai megtartása mellett átveszi az intézményfenntartás és működtetés feladatait, monopolizálja a tantervkészítést, a tankönyvkiadást, a szakmai szolgáltatásokat. Ennek a megoldásnak ésszerű szakmai indokát nehéz megadni. A valóságos célját pedig ésszerű elhallgatni. Nem kevesebbről van szó ugyanis, mint a társadalom feletti irányítás megszerzéséről, megszilárdításáról. E cél megvalósításának legjobb eszköze a közoktatás államosítása. Az államosított közoktatás lényege ugyanis az, hogy az állam mondja meg, hol, melyik településen, milyen iskola működhet, az iskolában ki taníthat, mit és miből. Az államosított iskolarendszeren keresztül nemcsak az elsajátításra váró, az állam által fontosnak és kívánatosnak tartott ismeretek közvetítésére van lehetőség, hanem az állam által elvárt magatartásminták legszélesebb körű terjesztésére és befogadtatásának kikényszerítésére is mód van. E rendszer alkalmas arra is, hogy az állam kinevelje az ország vezetőit, és kizárja a tudáshoz vezető útról azoknak a csoportoknak a gyermekeit, akik nem tartoznak a kiváltságosok körébe.

(more…)

2011. szeptember 20. kedd

Az életre tanítani

Csökken a kormányzó párt népszerűsége, de politikusai magabiztosak. Ennek meg is van az alapja. A megszerzett szabadságjogok jó részét nem is olyan suttyomban, nem is olyan lassan mind-mind visszavették, saját hatalmukat bebetonozták, jólétüket megalapozták, anélkül, hogy nagyobb ellenállásba ütköztek volna.

(more…)

2011. május 18. szerda

Az iskolaválasztásról röviden

A szülőt megilleti az iskola szabad megválasztásának joga. E joga alapján gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat iskolát. A szülő attól az évtől kezdve, amelyben a gyermek tizennegyedik életévét eléri – ha nem cselekvőképtelen – az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. Sérülhetnek-e a gyermeki jogok, az egyenlő bánásmód követelménye a szabad iskolaválasztás miatt? [Kt. 13. § (1) és (4) bek..]

(more…)

2008. november 19. szerda

Házirendek a nevelési-oktatási intézményekben

“Az Alkotmány szerint az emberi jogok “mindenkit” megilletnek, az állampolgári jogok értelemszerűen a magyar állampolgárokat, egyes jogoknál az Alkotmány maga határozza meg a sajátos jogosulti kört (menedékjog, választójog). Az Alkotmány nem él következetesen az alapjogi jogképesség és az alapjog gyakorlásához való jog megkülönböztetésével….Az alapjog-gyakorlás feltételeit azonban törvények egyes személyi körökre nézve megállapíthatják.

A gyermeket megilletik az alapjogok. Az Alkotmány kifejezetten csak a választójogból zárja ki a gyermekeket. A gyermek az alapjogokat – mint mindenki más is – azokkal a feltételekkel gyakorolhatja, amelyeket az egyes jogterületek számára előírnak.”[21/1996. (V. 17) AB. hat.] (more…)

2008. november 4. kedd

designed by János Szüdi Harcolj a spam ellen! Katt ide!