A grófi szérűn

Úgy tűnik, az oktatás a kormány és minden bizonnyal a miniszterelnök kedvenc játszótere. Annak ellenére ugyanis, hogy 2010 óta teljes egészében átszervezték és újraszabályozták mind a közoktatás, mind a felsőoktatás egész rendszerét, az alkotó nem pihen, nem elégedett önmaga teljesítményével.
(more…)

Címkék:

2015.04.27.

A NEMZETI FELSŐOKTATÁSI KIVÁLÓSÁG

Az állam mindenek felett

A természetes kiválasztódás elve

A kormány és a felsőoktatás viszonyát kitűnően illusztrálja az a nemrég napvilágot látott kormányrendeletet, amely meghatározza a nemzeti felsőoktatási kiválóság rendszerét. Ez a – nemcsak – kívülállók számára nehezen értelmezhető rendszer nem szól másról, mint arról, milyen módon tehet különbséget a kormány „jogszerűen” a felsőoktatási intézmények között. Különbséget a támogatások odaítélésénél, a saját maga által kitalált játékszabályok alapján, egy olyan időszakban, amikor minden felsőoktatási intézmény feje felett ott lebeg a bezárás réme, a működéshez szükséges költségvetési feltételek hiánya miatt. A kormányrendeletből megállapítható, hogy a nemzeti felsőoktatási kiválóság rendszerébe történő bekerülés középtávon anyagi biztonságot jelent az érintettek számára. A nemzeti felsőoktatási kiválóság rendszerébe bekerült felsőoktatási intézmény ugyanis kormányzati támogatásban részesül. Ez a megoldás felgyorsítja a természetes kiválasztódás folyamatát: lehetőleg csak az a felsőoktatási intézmény maradjon meg, amely a kormány számára fontos.
(more…)

2013.02.27.

A tandíj és ami mögötte van

A felsőoktatásból történő forráskivonásnak, és a tandíj bevezetésének nemcsak gazdasági okai vannak. A Széll Kálmán-tervben megfogalmazott, közel százmilliárdos forráskivonás természetesen nem mellékes szempont, de ennél talán sokkal többet nyom a latba, hogy azok jussanak csak be a felsőoktatásba, akikre a mai hatalom a jövőben támaszkodni tud, támaszkodni kíván. E cél érdekében kellett visszafordítani az úgynevezett bolognai folyamatot, csökkenteni az állam szerepét a felsőoktatás finanszírozásában, és az állam által száz százalékban támogatott felvételi keretszámok elosztásánál minimálisra csökkenteni a leginkább kételkedésre hajlamos humán értelmiségiek képzését. A bolognai folyamat lényege a többciklusú felsőoktatás megszervezése, amelyben az úgynevezett hároméves alapképzés elsődleges célja a felsőoktatás megnyitása minél szélesebb kör előtt. Ez áll összhangban az Európai Unió „Oktatás és képzés 2020” tanácsi elvárásaival, melyben célként fogalmazódott meg, hogy 2020-ra a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 30-34 év közöttiek aránya érje el legalább a negyven százalékot. A második lépcsőbe, a mesterképzésbe már csak a kiválók léphetnek, az alapképzésben tanulmányokat folytatók mintegy egyharmada. A legfelsőbb szintre, a doktori képzésbe jelenleg csak a legeslegjobbak léphetnek tovább. Ez a fokozatosság elégíti ki azt az elvárást, hogy szélesedjen a társadalom tudásszintje, de ne csökkenjen a felsőoktatás minősége. (more…)

2012.01.19.

designed by János Szüdi Harcolj a spam ellen! Katt ide!