A gyermeki közmunka

Ha gyermekeink sorsát kellene röviden jellemezni, talán a legtalálóbb mondat az lenne: nagyon sokuknak csak a táskája van teli, a gyomra meg üres. Mégsem ez a legkisebb közös többszörös az életükben.

(more…)

2015. március 23. hétfő

KÖZMEGEGYEZÉS, EMBERI MÉLTÓSÁG, ESÉLYTEREMTÉS

Kár szépíteni. A jogállam már akkor megszűnt amikor – az Alkotmány rendelkezéseinek, az Alkotmánybíróság határozatainak figyelmen kívül hagyásával – elfogadták és hatályba léptették az egypárti Alaptörvényt, amikor a köztársasági elnök, az országgyűlés elnöke és a miniszterelnök közjogi méltóságokat egymás közt szétosztotta egy baráti társaság.

(more…)

2014. május 14. szerda

A siker (hályog)kovácsa

Az oktatásért felelős államtitkár sikeres ember. Sikeres, mint maga a kormány. Sikere nem több és nem kevesebb annál, mint, hogy sikerült felszámolnia a tanítás szabadságát, sikerült korlátoznia a tanuláshoz való jogot, sikerült megszüntetnie a feladatmegosztás, az egyeztetés rendjét az oktatásban.
(more…)

2013. január 14. hétfő

Proletárdiktatúrából a keresztény kurzusba

Annak ellenére, hogy hatalomra jutása óta a Fidesz csak rombolt, majdnem készen áll a nagy mű: a “pártállam”, amelynek lebontásában – mára kiderült – azzal a szándékkal vett részt a rendszerváltáskor napjaink kormányfője, hogy alkalmas pillanatban saját szája íze szerint újraépítse azt.
(more…)

2012. december 25. kedd

Ha kigyullad a STOP-lámpa

Vajon mikor tör ki a nagy botrány? Hasonló ahhoz, mint amikor a Buddha belsejében fellobogott az örömtűz, és az Isten szeme azt hunyorogta a hívők felé, hogy „Stop!.. Stop!.. Stop!”
(more…)

2012. július 11. szerda

Esély és közoktatás

2012. szeptember 1-jén a közoktatás rendszerét felváltja a köznevelés rendszere. Nem csupán névváltoztatásról van szó, hanem igen lényeges fordulatról, olyanról, amely mindenkit érint ebben az országban, akinek gyermeke, unokája van. A köznevelésről szóló törvény legfontosabb céljául azt tűzte ki, hogy az óvoda és az iskola az állami ideológiát közvetítse, az általános iskola után pedig a korosztály tizenöt-húsz százalékát „kiejtse” a rendszerből, a fennmaradók ötven százalékát pedig a betanított munkás színvonalánál alig magasabb színvonalú felkészítést nyújtó szakképzésbe irányítsa át. Ez a rendszer már középtávon is azt fogja eredményezni, hogy az ország teljesítőképessége jelentősen romlik. Évente pedig több tízezer fiatalnak reménytelenné válik a munkaerőpiaci helyzete.
Ezért 2014-ben, ha sikerül leváltani a mai kormányzó pártokat, az új Országgyűlés legfontosabb és legsürgetőbb feladatai közé fog tartozni az új közoktatási törvény elfogadása, amely esélyt teremt mindenki számára a boldoguláshoz, s amely megalapozza a gazdasági fejlődéshez szükséges „tudásalapú társadalom” felépítését.
Miután legkülönbözőbb műhelyek foglalkoznak az oktatás kérdéseivel, ez az írás felvázolja azokat a „sarokpontokat”, amelyekben szükség lenne a politikai megegyezésre, és felvázol egy lehetséges alternatívát is az esélyt teremtő közoktatás megteremtéséhez

(more…)

Címkék:

2012. március 27. kedd

Magyarország alaptörvénye és a közoktatás

A társadalom működését meghatározó jogszabályok egységes, összehangolt rendszere
biztosíthatja az ország zavartalan működését, a közigazgatás, a közszolgáltatások törvényes
megszervezését. A jogrendszer egységességének alapja az a jogszabály, amely kiemelkedik az
összes többi jogszabály közül, amelyhez kell igazítani minden más jogszabályt. Ez az
úgynevezett Alaptörvény, amelynek elnevezése ez idáig az Alkotmány volt. A jövőben,
egészen pontosan 2012. január 1-jétől az ország jogforrásának „csúcsán” Magyarország
Alaptörvénye áll. Míg tehát ez idáig az Alkotmány a tartalmánál és jelentőségénél fogva
töltötte be az alaptörvény szerepét, addig a jövőben az Alaptörvény nem csak a szabályozás
szerepét, jelentőségét és jellegét jelöli, hanem egyidejűleg az elnevezését is jelenti ennek a
jogszabálynak.

(more…)

2012. január 14. szombat

Az állam mindenekfelett

A közoktatás rendszere átalakításának kormányzati szándéka középpontjában a totális államosítás áll. Ez nem jelent sem többet, sem kevesebbet annál, mintsem az állam a rendszer irányításával kapcsolatos jogosítványai megtartása mellett átveszi az intézményfenntartás és működtetés feladatait, monopolizálja a tantervkészítést, a tankönyvkiadást, a szakmai szolgáltatásokat. Ennek a megoldásnak ésszerű szakmai indokát nehéz megadni. A valóságos célját pedig ésszerű elhallgatni. Nem kevesebbről van szó ugyanis, mint a társadalom feletti irányítás megszerzéséről, megszilárdításáról. E cél megvalósításának legjobb eszköze a közoktatás államosítása. Az államosított közoktatás lényege ugyanis az, hogy az állam mondja meg, hol, melyik településen, milyen iskola működhet, az iskolában ki taníthat, mit és miből. Az államosított iskolarendszeren keresztül nemcsak az elsajátításra váró, az állam által fontosnak és kívánatosnak tartott ismeretek közvetítésére van lehetőség, hanem az állam által elvárt magatartásminták legszélesebb körű terjesztésére és befogadtatásának kikényszerítésére is mód van. E rendszer alkalmas arra is, hogy az állam kinevelje az ország vezetőit, és kizárja a tudáshoz vezető útról azoknak a csoportoknak a gyermekeit, akik nem tartoznak a kiváltságosok körébe.

(more…)

2011. szeptember 20. kedd

Ahol a szabadság a rend

 Vajon ki, milyen választ adna arra a kérdésre: működhet-e iskola rend és fegyelem nélkül? Kapásból e kérdésrenem lenne szabad válaszolni. Először azt érdemes ugyanis tisztázni mi a rend, és mi a fegyelem.

(more…)

2010. december 30. csütörtök

„Egyenes beszéd” a Nemzeti alaptantervről

Az a pedagógus, aki csak egyszer is belenézett a Nemzeti alaptantervbe [Nat], nem igazán érthette miről beszél a közoktatás államtitkára szeptember 28-án az „Egyenes beszédben”. Azt mondta ugyanis, hogy a Nemzeti alaptantervet át kell írni, mert csökkenteni kell a tananyagot, és ki kell egészíteni például a családi életre neveléssel, a pénzügyi ismeretekkel, az etikai elvárásokkal.

(more…)

2010. december 28. kedd

designed by János Szüdi Harcolj a spam ellen! Katt ide!