A hetedik módosítás

Magyarországnak nincs Alkotmánya, ezért nincs alaptörvénye. Alkotmány hiányában az Alkotmánybíróság alkotmányvédelmi hatásköre mára elolvadt. Alkotmány hiányában a társadalom teljesen kiszolgáltatottá vált a hatalomnak.

(more…)

2018.08.11.

Válságban vagyunk

Mielőtt a regnáló köztársasági elnök elégedetten hátradőlne foteljében – lám, ő képes volt szembeszállni az Országgyűlés, a kormány akaratával, és elküldeni az Alkotmánybírósághoz két olyan törvényt, amely a közpénzek elköltésének nyilvánosságát korlátozná – ki kell jelenteni, nagyon is kilóg a lóláb. Aki egy kicsit is elgondolkozik, azonnal látja, olyan törvényekről van szó, amelyeket nagy valószínűség szerint azért nyújtott be a hatalom, hogy lehetőséget biztosítson erre a köztársasági elnöki lépésre, és arra, hogy az Alkotmánybíróság jó hosszú, nehezen értelmezhető, a törvényalkotókat több oldalon elmarasztaló határozatokat hozhasson. Kellenek a bizonyítékok annak alátámasztására, hogy Magyarország jogállam, demokrácia, működik a fékek és ellensúlyok rendszere.
(more…)

2016.03.16.

Kegyelemkenyéren

2013. április 18-án a Magyar Országgyűlés felhatalmazta a fővárosi és megyei kormányhivatal keretei között működő járási munkaügyi kirendeltséget arra, hogy úgynevezett hivatalból lefolytatott közigazgatási eljárás keretében kizárja a közfoglalkoztatásból azt az álláskeresőt, akivel szemben tanköteles gyermekének mulasztása miatt szabálysértési eljárás van folyamatban. A szeptember 1-jén hatályba lépő rendelkezések jól példázzák ennek a hatalomnak a hozzáállását a szegényekhez: „akinek nincs semmije, az annyit is ér…”. [2013. évi XLI. tv. 7. §]
(more…)

2013.05.22.

Háború és béke

A kormány harcban áll. A háború fő célja a hatalom minél hosszabb időkre szóló megszerzése. Ezért ellenség mindenki, aki erre bármilyen módon, és bármilyen okból veszélyt jelent, vagy veszély jelenthet. A hadüzenetet alaptörvény formájában jelent meg.

(more…)

2011.08.06.

Alkotmánybíróság és jogállam

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nem jogosult elbírálni az Alkotmányt módosító törvények alkotmányosságát. Ezzel lényegében szabad kezet adott a Kormánynak és az Országgyűlésnek ahhoz, hogy azt tegyen, amit akar. E döntéshez kapcsolódó különvélemény azonban rámutat arra, hogy az Alkotmánybíróság lényegében lemondott arról, hogy betöltse azt a szerepet, amelyre létrehozták, és ezzel hozzájárul a jogállamiság felszámolásához. Íme a különvélemény (nem teljes szövege): „…az Alkotmány módosításának vannak alkotmányos korlátai. Azt is mondhatjuk, hogy az Alkotmány egyes normái jogilag az Alkotmány alapján megváltoztathatatlanok. Ezek közül a legfontosabb az Alkotmány 8. § (1) bekezdése, amely szerint „A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait”. Az Alkotmány itt több lényeges dolgot állít, amelyek együtt vezetnek arra, hogy ez a rendelkezés az Alkotmány megváltozhatatlan normája. Az Alkotmány előbb idézett normájának három fő eleme van. Az egyik az „ember (…) alapvető jogai”, amelyről az Alkotmány szól. A másik, hogy ezek a jogok „elidegeníthetetlenek és sérthetetlenek”; végül a harmadik vizsgálandó elem az, hogy az Alkotmány („a Magyar Köztársaság”) az előző két elemet „elismeri”.
(more…)

2011.07.26.

Ha Orbán beleegyezik én nem ellenzem

A legnagyobb párt frakcióvezetője a tv híradóban tájékoztatta az ország lakosságát arról, hogy sikerült összeállítani az Alkotmánybíróság új tagjainak a névsorát és megegyezés közeli állapot alakult ki abban a kérdésben, hogy az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke továbbra is elnök maradhat. (more…)

2011.06.17.

designed by János Szüdi Harcolj a spam ellen! Katt ide!