Magyarországnak nincs Alkotmánya, ezért nincs alaptörvénye. Alkotmány hiányában az Alkotmánybíróság alkotmányvédelmi hatásköre mára elolvadt. Alkotmány hiányában a társadalom teljesen kiszolgáltatottá vált a hatalomnak.

(more…)

Az, aki az alaptörvény jogállamiságra és hatalommegosztásra vonatkozó rendelkezéseit olvassa, nem véletlenül jut arra a következtetésre, hogy hazánkban minden rendben van. „Magyarország független, demokratikus jogállam.
(more…)

A kétharmad mindent legyőz. Ezért teljesen felesleges az alaptörvény bármilyen szempontból való elemzése, hiszen ha kell, azonnal kész a megoldás, amellyel kezelni tudja mindazt, ami kimaradt, bennmaradt, nem úgy került be, éppen aktuális.
(more…)

Olyan országban élük, amelynek Országgyűlése megtagadta az ország múltját, szétrombolja a jövőjét, ellehetetleníti a jelenét. Olyan országban élünk, amelyben a legfontosabb dolog veszett el, a közbizalom. Az a biztonság, az a tudat, hogy az, aki betartja a játékszabályokat, jogszerűen viselkedik, cselekszik, biztos lehet abban, hogy meg lesz az eredménye.
(more…)

A köztársasági elnök megválasztásával minden a helyére kerül ahhoz, hogy egy új összetételű kormánynak semmilyen mozgástere ne legyen. Ez még abban az esetben is igaz, ha nem változik meg az alaptörvény és nem vezetik be az elnöki kormányzást. A köztársasági elnök volt ugyanis az egyetlen megbízatás, amely kilógott a sorból, annak következtében, hogy nem nyúlt át a következő kormányzati ciklus teljes időszakán. Miután az új elnökhöz új időszámítás kapcsolódik, nincs már olyan hatalom, hatalmi ág, amelyre egy nem FIDESZ uralta kormány számíthatna. Ennek a helyzetnek a jogi alapját úgy teremtették meg, hogy az Országgyűlés megszegte az Alkotmánynak az alkotmányozásra vonatkozó minden rendelkezését.
(more…)

Az alaptörvény legfontosabb rendelkezése a nemzeti hitvallásban található: „Alaptörvényünk, jogrendünk alapja: szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között.” Ennek a szerződésnek azonban van egy nagy hibája, hogy nem jött létre, mivel csak az egyik fél, a hatalom képviselői írták alá.

(more…)

A társadalom működését meghatározó jogszabályok egységes, összehangolt rendszere
biztosíthatja az ország zavartalan működését, a közigazgatás, a közszolgáltatások törvényes
megszervezését. A jogrendszer egységességének alapja az a jogszabály, amely kiemelkedik az
összes többi jogszabály közül, amelyhez kell igazítani minden más jogszabályt. Ez az
úgynevezett Alaptörvény, amelynek elnevezése ez idáig az Alkotmány volt. A jövőben,
egészen pontosan 2012. január 1-jétől az ország jogforrásának „csúcsán” Magyarország
Alaptörvénye áll. Míg tehát ez idáig az Alkotmány a tartalmánál és jelentőségénél fogva
töltötte be az alaptörvény szerepét, addig a jövőben az Alaptörvény nem csak a szabályozás
szerepét, jelentőségét és jellegét jelöli, hanem egyidejűleg az elnevezését is jelenti ennek a
jogszabálynak.

(more…)

A kormány harcban áll. A háború fő célja a hatalom minél hosszabb időkre szóló megszerzése. Ezért ellenség mindenki, aki erre bármilyen módon, és bármilyen okból veszélyt jelent, vagy veszély jelenthet. A hadüzenetet alaptörvény formájában jelent meg.

(more…)