A szakképzés és az ország sorsa

Az ország sorsát az oktatás rendszere határozza meg. Ennek egy fontos szelete a szakképzés, de nem önmagában, s nem kiszakítva az egészből. A valódi fejlődés záloga, a társadalom átlagos műveltségi szintjének minél magasabb szintre emelése. Ennek szükséges kelléke a lejátszódó társadalmi, gazdasági folyamatokat megértő, a változásokhoz alkalmazkodni tudó, a lehetőségeiket felismerő, az ismereteit folyamatosan megújító és bővítő polgárok minél nagyobb számú jelenléte az országban. A polgár öntudatos. (more…)

2019. december 25. szerda

A szakképzés agóniája

Az, aki rászánja magát, (kénytelen rá) hogy elolvassa a törvényjavaslatot, amelyet a kormány a szakképzés újraszabályozásához benyújtott az országgyűlésnek, nagy valószínűséggel azt fogja hinni, hogy a diszlexia fertőző és a villamoson elkapta valakitől a „kórt”. Első válaszra váró kérdés, miért az innovációért felelős miniszter az ügy előadója a parlamentben, s miért nem az emberi erőforrások minisztere? Beleolvasva a szövegbe érthetővé válik minden. A törvényjavaslat újabb, s talán az utolsó szög az oktatás rendszerének koporsójába. Orvost kellene hívni a beteghez, de nincs kihez fordulni. Az ima, a ráolvasás nem segíthet. Az illetékesnek gondolt miniszternek pedig ezek a legfőbb eszközei mindenféle nyavalya ellen. Igaz az oktatási rendszer kórós állapota nem új keletű. Kétezer-tízben szűnt meg az illetékes minisztérium, szakítva ezzel a történeti alkotmány vívmányaiból levezethető gyakorlattal, hiszen a gróf Batthyány Lajos által vezetett első felelős magyar kormánynak volt vallás- és közoktatásügyi minisztere báró Eötvös József személyében. Ezt követően, minden kormányban felelt valaki az oktatásért, egészen addig, ameddig nem jutott másodszor uralomra a ma is regnáló miniszterelnök-pártelnök. Ettől kezdődően folyik az oktatás széthordása, kiárusítása. (more…)

2019. november 27. szerda

A gyermeki közmunka

Ha gyermekeink sorsát kellene röviden jellemezni, talán a legtalálóbb mondat az lenne: nagyon sokuknak csak a táskája van teli, a gyomra meg üres. Mégsem ez a legkisebb közös többszörös az életükben.

(more…)

2015. március 23. hétfő

Egyre megy, honnan nézed

Az általános iskola kilencedik évfolyamának bevezetésével kapcsolatosan bedobott hír nem több, mint a szokásos kormányzati blöff. Nem arról van szó, hogy visszaadják a tanszabadságot, a tanítás szabadságát, hanem arról, miképpen alakítsák vagy ne alakítsák át az iskolaszerkezetet, a szakképzést anélkül, hogy érdemben bárkit megkérdeznének, aki ért hozzá. Anélkül, hogy levonnák a tanulságot az elmúlt három év kudarcaiból.
(more…)

2015. február 16. hétfő

A középfokú iskolába történő jelentkezés és a felvételi eljárás új rendje

Az általános műveltséget megalapozó szakasz

A fokozatosság elve

A közoktatás egyik jellemzője, a fokozatosság elve azt jelenti, hogy a tanuló az egyes iskolatípushoz tartozó követelményeket teljesítve léphet tovább másik iskolatípusba, egészen pontosan a nevelés-oktatás egyik szakaszából a nevelés és oktatás következő szakaszába. A közoktatás pedagógiai rendszere egységes folyamatként került szabályozásra, amelyben pedagógiai szempontból egy folyamatnak tekinthető az első évfolyamtól a tizenkettedik, tizenharmadik évfolyam végéig tartó általános műveltséget megalapozó szakasz. Ezen a szakaszon belül azonban elválik egymástól az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, amely az első évfolyamtól a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után a kilencedik évfolyamon kezdődő középfokú nevelés-oktatás szakasza kezdődik. [Kt. 8. § (3)-(4) bek.]

A közoktatásról szóló törvény rendelkezéseinek ahhoz kell garanciát nyújtaniuk, hogy a sikeres tanulmányok eredménye alapján a tanuló tovább haladhat az egyes évfolyamok és pedagógiai szakaszok „lépcsőin”.

(more…)

2008. november 19. szerda

designed by János Szüdi Harcolj a spam ellen! Katt ide!