Miután a király (helyébe lépő köztársasági elnök) megsértése bűncselekmény törvényi tényállását az országgyűlés még nem emelte vissza a magyar büntetőjogba, fel lehet tenni nyilvánosan a kérdést, irányadóak-e a legfőbb közjogi méltóságra azok a szövegek, amelyek törvény megnevezéssel ellátva, aláírásával ékesítve megjelennek az ország legelkötelezettebb kormányzati lapjában, a Magyar Közlönyben?
(more…)
2019.07.04.
Mindenki fellélegezhet, akit egy kicsit is érdekelt, ki lesz az ország köztársasági elnöke, ha lejár dr. Áder János ideje. Volt min izgulni, hiszen nem volt esélytelen a királyság visszaállítása, vagy a kormányzói hatalom restaurálása. Mindkét pozíció várományosaként esélyesnek tűnt az egykori forradalmár, ruszkiűző pártvezér. Mind a kettő megoldás levezethető a történeti alkotmány vívmányaiból. Így ezeknek a döntéseknek az elmaradása akár jogsértő állapotot is előidézhetne, mozgásba hozva az alaptörvény védelmére hívatott talléros, láncos testületet. Szerencsére hűségük a hatalomhoz megkérdőjelezhetetlen. Így, ami jó a miniszterelnöknek, az nem fáj nekik sem. Felrémlett az elnöki hatalom bevezetése. A tíz évre szóló elnöki megbízás várományosaként ismét a népköztársaság esküdt ellenségének a személye „jött számításba”. Ez a megoldás is elmaradt. Hazánk államformája maradt, ami volt 2013-óta: „Magyarország”. Ennek semmi értelme, de a lényege világos: „Minden hatalmat Orbánnak”. Volt még egy forgatókönyv: Ádert Kövérre cserélve biztosítani, esetleges kormányváltás esetére a más összetételű parlament és kormány működésének ellehetetlenítését. Nem történt változás. Nincs ok aggodalomra. Nagyon jó az esélye: a választások után is maradhat az Orbán-Áder-Kövér trojka, a hatalommegosztás fideszi rendje, a Jó Állam, a „rossz az, aki rosszat gondol” filozófia alapján.
(more…)
2017.03.27.
Konszolidált viszonyok között a parlamenti választások tétje az, hogy melyik politikai erő kap felhatalmazást arra, hogy négy évig vezesse az adott országot. Az ország vezetése alatt azt kell érteni, hogy a nyertes párt olyan helyzetbe kerül, amely lehetővé teszi számára akaratának végigvitelét az ország vezetését ellátó szervezeten keresztül.
(more…)
2015.12.04.
A kétharmad mindent legyőz. Ezért teljesen felesleges az alaptörvény bármilyen szempontból való elemzése, hiszen ha kell, azonnal kész a megoldás, amellyel kezelni tudja mindazt, ami kimaradt, bennmaradt, nem úgy került be, éppen aktuális.
(more…)
2013.03.21.