A szülőt megilleti az iskola szabad megválasztásának joga. E joga alapján gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat iskolát. A szülő attól az évtől kezdve, amelyben a gyermek tizennegyedik életévét eléri – ha nem cselekvőképtelen – az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. Sérülhetnek-e a gyermeki jogok, az egyenlő bánásmód követelménye a szabad iskolaválasztás miatt? [Kt. 13. § (1) és (4) bek..]

 

 

Az iskolaválasztás joga, lehetősége, korlátjai

Az iskolaválasztás szabadsága és a tankötelezettség

A szülőt megilleti az iskola szabad megválasztásának joga. E joga alapján gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat iskolát. A szülő attól az évtől kezdve, amelyben a gyermek tizennegyedik életévét eléri – ha nem cselekvőképtelen – az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. [Kt. 13. § (1) és (4) bek..]

Az intézményválasztás szabadsága nem garantálja a szülő részére, hogy talál olyan iskolát is, amelyik elfogadja a gyermekének jelentkezését, és tanulói jogviszonyt létesít. Miután a Magyar Köztársaság Alkotmánya rendelkezik a kötelező általános iskolai oktatásról, és a közoktatásról szóló törvény előírásai alapján a tankötelezettséget teljesíteni kell, egyetlen gyermek, egyetlen szülő sem kerülhet olyan helyzetbe, hogy az iskolák döntési szabadság miatt nem tud iskolába járni.

 

Alapfogalmak az iskolai felvételi ügyekben

Változtatások az elmúlt években

A közoktatásról szóló törvény elmúlt években végrehajtott módosításainak a leglényegesebb eleme az iskolai felvételi kérdésekben való döntések rendjének a megváltoztatása. A változások valamennyi iskolatípust érintik.

– A változások az elmúlt években e területen átalakították az iskolai felvételi rendszer egészét arra való tekintettel, hogy a tizennyolc éves életkorig tartó tankötelezettség teljesítéséhez az államnak biztosítania kell a szervezeti kereteket minden tanuló részére, függetlenül annak képességeitől, tanulmányi eredményeitől, szorgalmától.

– A változtatások korlátozzák az iskolák döntési jogosítványait a felvételi ügyekben arra való tekintettel, hogy a közpénzből működtetett intézményrendszernek mindenki számára garantálnia kell a megfelelő szintű felkészítéshez való hozzájutást.

– A közoktatásról szóló törvény biztosítja a szülő és gyermeke részére a nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának jogát. Ez a jog azonban korlátozottan érvényesülhet minden olyan településen, amelyen egy vagy csak néhány iskola működik. Ugyanakkor a kialakult gyakorlat igazolta, hogy a felvételi, átvételi kérelmekben való szabad intézményi döntési jog lehetőséget biztosít olyan válogatásra az érintettek között, amely ellentétes a közoktatásról szóló törvény alapelveivel, így különösen az egyenlő bánásmód követelményeit meghatározó rendelkezésekkel.

– Az intézményválasztás lehetősége soha nem jelentett alanyi jogot a felvételi kérelem teljesítéséhez. Ez következik abból, hogy az egyes intézmények keresettsége lényegesen eltérő, sok esetben a szülői és a tanulói igények meghaladják az érintett iskola lehetőségeit. Nem mindegy azonban, hogy a kérelmek elbírálásának rendje milyen teljesítményre épül. A változások fontos eleme, hogy a megszerzett tudás méréséről a meglévő képességekre helyeződjön a nagyobb hangsúly a felvételi kérelmek elbírálása során.

Az iskola és a tanuló kapcsolata

Az iskola és a tanuló között sajátos jogviszony jön létre, a tanulói jogviszony. A tanulói jogviszony keletkezéséhez szükséges jogi aktus a beíratkozás. A beíratkozás lényegében a szerződéskötés sajátos formája, amelyben az iskola kötelezettséget vállal arra, hogy ellátja a felvételt nyert tanuló felügyeletét. A felügyelet körében az iskolának gondoskodnia kell a tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről. A szülő a beíratással arra vállal kötelezettséget, hogy biztosítja gyermekének rendszeres iskolába járását, a tanulói jogviszonyból eredő kötelezettségek megtartását, továbbá, hogy gyermeke fejlődése érdekében rendszeres kapcsolatot tart az iskolával, az iskola alkalmazottaival. Az iskolai beíratkozás a beíratási naplóba történő bejegyzéssel valósul meg.

A tanulói jogviszony keletkezése

A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. [Kt. 66. § (1) bek.]

– Felvétel útján jön létre a tanulói jogviszony minden olyan esetben, amikor az érintett nem áll tanulói jogviszonyban egyetlen iskolával sem.

– Átvétel útján jön létre a tanulói jogviszony abban az esetben, ha a tanulói jogviszony fennállása alatt létesít másik tanulói jogviszonyt a tanuló, úgy, hogy az adott iskolatípusban (pedagógiai szakaszban) folytatott tanulmányok befejezése előtt ugyanolyan típusú (ugyan abban a pedagógiai szakaszban felkészítő) másik iskolába lép át a tanuló.

– Keletkezhet felvétel útján is tanulói jogviszony abban az esetben, ha párhuzamosan áll fenn több tanulói jogviszony egyidejűleg. Ez utóbbi helyzet áll elő abban az esetben, amikor az általános iskolai vagy a középiskolai tanulmányok mellett az alapfokú művészetoktatási intézménybe kéri a felvételét a tanuló. Ilyen esetben egyidejűleg több tanulói jogviszony is létesülhet és fennállhat.

– Létezik úgynevezett vendégtanulói jogviszony is, amikor a tanulói jogviszonyával azonos típusú iskolában folytat kiegészítő tanulmányokat a tanuló. Így például a gimnáziumi tanulmányokra létesített tanulói jogviszony fennállása mellett másik gimnáziummal, szakközépiskolával, szakiskolával létesíthető vendégtanulói jogviszony nyelvtanulás vagy bármilyen más ismeretek elsajátítása céljából.

Átvétel esetén az eredetileg létesített tanulói jogviszony megszűnik, és helyébe másik tanulói jogviszony lép. Az átvétel tipikus esete, amikor az adott iskolatípusban folyó tanulmányok befejezése előtt másik ugyanolyan típusú iskolába lép át a tanuló, például azért, mert másik településre költözött a szüleivel. A felvételi és az átvételi kérelmek teljesítéséhez arra van szükség, hogy az érintett iskolába jelentkezzen a tanuló. A felvételről, illetve az átvételről az iskola igazgatója dönt.

 

A felvételi követelmények meghatározásának joga

A felvételi követelmények „hagyományos rendszere”

A felvételi, átvételi kérelmek elbírálásához az iskolák határozzák meg azokat a szempontokat, amelyek alapján elbírálják a kérelmeket. Az iskola a felvételi kérelmek, az átvételi kérelmek elfogadása előtt mérlegeli az általa meghatározott a felvételi követelmények meglétét.

A felvételi követelmények kialakult rendszere: a korábbi tanulmányok során elért eredmények vizsgálata, a szóbeli és az írásbeli felvételi vizsga eredményei, a tanulmányok folytatásához szükséges készségek, képességek meglétének vizsgálata. Ezekhez kapcsolódhatnak jogszabályban meghatározott követelmények is, mint például egészségügyi és pályaalkalmassági követelmények vagy iskolai előképzettség megléte.

A közoktatásról szóló törvény korábbi hatályos rendelkezései az iskolai tanulmányi felvételi követelmények meghatározásának jogát széles körben biztosította, mivel e jog korlátozásánál a közoktatásról szóló törvényre utalva engedélyezett döntési lehetőséget az iskoláknak. A közoktatásról szóló törvény előírásai a felvételi ügyekben történő korlátozás lehetőségét az általános iskolai felvételi ügyekre szűkítették le. [Kt. 42. § (1) bek.]

A felvételi követelmények „hagyományos rendszerének” átalakulása

A tizennyolc éves korig tartó tankötelezettség azonban szükségessé tette a középfokú iskolai felvételi eljárás rendjének az újragondolását, és e körben az iskolai felvételi eljárás kérdéskörének és rendjének újragondolását. Az e téren történő szabályozás több lépcsőben valósult meg. A 2007. január 5-én hatályba lépő rendelkezések a többcélú közoktatási intézmények tekintetében határozta meg az adott intézményen belül tanulmányokat folytatók tekintetében az iskolai döntések korlátjait. E korlátozás lényege abban foglalható össze, hogy a többcélú közoktatási intézményen belül a tanulói továbbhaladás, az iskola magasabb évfolyamára történő továbblépés, az „iskolatípus” váltás alapja az iskola pedagógiai programjában meghatározott feltételek teljesítése..

A középfokú iskolai felvételi eljárásban az iskola „szabad tanulóválasztási jogának” további korlátozásához nyújt törvényi keretet az a módosítás, amely felhatalmazta a minisztert, hogy rendeleti szinten állapítsa meg milyen szempontok alapján választhatnak a jelentkezők között a középfokú iskolák. E szabályozásra épülve változott a középfokú beiskolázás rendje a 2009/2010. tanévtől kezdődően.

 

Az általános iskolai felvételi eljárás

A felvételi vizsga tilalma

Az iskolai felvételi eljárások és felvételi követelmények meghatározásánál a legszigorúbb szabályok az általános iskolára vonatkoznak. Az általános iskolában ugyanis nem szervezhető felvételi vizsga.

Ez a tilalom független attól, hogy az általános iskola részt vesz-e az úgynevezett kötelező felvételt biztosító iskolai feladatok ellátásában vagy sem. Az általános iskola első évfolyamára történő felvétel esetén értelmezhetetlen a felvételi követelmények bármilyen módon történő előírása és megkövetelése, hiszen az óvodai nevelésnek nem célja az olyan ismeretek átadása, amely számon kérhető. A tankötelezettség megállapításának előfeltétele az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérése. Ennek a feltételnek a fennállásáról az iskola igazgatója jogosult dönteni. Ez a döntési jogosultság azonban nem jogosítja fel az igazgatót vizsgaszervezésre, bármilyen tudásszint vizsgálatára, mérésére.

Felvételi vizsgának – függetlenül attól, hogy azt milyen elnevezéssel vagy milyen formában szervezik meg, – számít minden olyan beszámoltatás, megméretés, értékelés, amelynek az a célja, hogy megismerjék a jelentkező tárgyi tudását, tudásszintjét. Ilyen próba elé az általános iskola sem az első évfolyamra, sem a magasabb évfolyamra jelentkezőket nem állíthatja. [Kt. 66. § (1) bek; 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 16. § (3) bek.]

Képesség, készség meglétének vizsgálata

Az általános iskolák a nevelés-oktatás feladatellátásának tekintetében nem tekinthetők azonosaknak. Az általános iskolának lehetnek olyan speciális feladatai, amelyek különleges, az átlagtól eltérő képességek, készségek meglétét igénylik. Ebben az esetben az általános iskolának lehetősége van arra, hogy a hozzá jelentkezőket megvizsgálja abból a szempontból, hogy rendelkeznek-e az eredményes felkészüléshez szükséges készségekkel, képességekkel. Ilyen lehet például a kiemelkedő tehetségek felkészítését szolgáló általános iskolai zenei oktatás vagy a sportolói utánpótlás nevelés feladataiban részt vevő általános iskolában folyó sportiskolai nevelés-oktatás.

Az átlagon felüli képességekkel rendelkezők zenei felkészítése igényli az átlagon felüli készségek, képességek meglétét. Ennek meglétét az érintett iskola jogosult vizsgálni. Ez az iskola azonban nem vehet részt a kötelező felvételi feladatok ellátásában.

A sportiskolai neveléshez és oktatáshoz külön kerettanterv szolgál alapul. A sportiskolai feladatot ellátó iskola vizsgálhatja a sportegészségügyi alkalmassági és fizikai képesség meglétét. Ezért a sportiskolai feladatot ellátó iskola nem láthat el kötelező felvételi feladatokat. [11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/J. §]

 

Az iskolai körzethatárok meghatározása

Az alapfogalmak

Ahhoz, hogy az általános iskolai körzethatárok megállapítására vonatkozó előírásokat meg lehessen érteni, a közoktatásról szóló törvény által alkalmazott fogalmakat kell előzetesen tisztázni. Ezek a fogalmak a következők:

– felvételi körzet,

– kötelező felvételt biztosító iskola,

– halmozottan hátrányos helyzetű tanulók településen belüli aránya,

– halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi körzeten belüli aránya,

– halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya.

A lakóhely, a tartózkodási hely szerepe az iskolai körzetek meghatározásánál

A kötelező felvételi feladatot ellátó iskolát minden esetben a tanuló lakóhelye határozza meg. Ez alól a szabály alól csak akkor lehet kivételt tenni, ha a tanulónak a Magyar Köztársaság területén nincs lakóhelye, ekkor a tartózkodási hely alapján kell meghatározni azt az iskolát, amelyik nem utasíthatja el a jelentkezési kérelem teljesítését. A tartózkodási hely tehát, csak abban az esetben szolgálhat alapul a kötelező felvételi feladatot ellátó iskola meghatározásához, amennyiben az érintett gyermek, illetve tanuló egyáltalán nem rendelkezik lakóhellyel.

Nem áll be az iskola felvételi kötelezettsége abban az esetben, ha a gyermek, illetve a tanuló a szülei lakásából átjelentkezik egy másik lakásba, például a nagyszüleihez.

– Lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben az érintett él, amely életvitelszerűen az érintett gyermek, tanuló otthonául szolgál. Kiskorú gyermek, tanuló szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. Ezért, ha a kiskorú nem a szülei lakásában él, abban az esetben szükség van olyan személyre, aki ellátja a gyámi teendőket. [Csjt.:70. §; 1992. évi LXVI. tv. 5. § (1) bek. 2. pont]

A kiskorú gyermek lakását, tartózkodási helyét a szülő határozza meg. A szülők ugyanis a saját háztartásukban kötelesek gondoskodni kiskorú gyermekük lakásáról. A gyermek lakásának ezért a szülők lakását kell tekinteni még akkor is, ha a gyermek ideiglenesen máshol tartózkodik. E szabály alól jogerős bírósági ítélet vagy gyámhatósági határozat alapján lehet eltekinteni. [Csjt.: 77. § (1) bek.]

Természetszerűen az általános iskolai körzethatárok kijelölése lényegesen eltér a középfokú iskolai felvételi körzethatárok kijelölésétől, figyelembe véve, hogy míg az általános iskola általában egy településről fogadja az érintetteket, addig a kötelező felvételi feladatot ellátó középfokú iskola több településről, adott esetben egy egész kistérség vagy még nagyobb „megyerész” területéről. [Kt. 66. § (6) bek.]

A felvételi körzet fogalma

Ahhoz, hogy a tankötelezettség teljesítését meg lehessen szervezni, a tanköteles tanulók iskolai beíratását nyomon lehessen követni, illetőleg, hogy a feladatellátásért felelős községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat rendelkezésre álló férőhelyek számát meg tudja tervezni, meg kell határoznia azt a települési részt, amely területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek, tanulók felvételi kérelmét a hozzárendelt iskola nem utasíthatja el.

A felvételi körzet az adott településnek a helyi önkormányzat által meghatározott településrésze, amelynek területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező tanulók tekintetében a kötelező feladatot ellátó iskola nem rendelkezik mérlegelési jogkörrel felvételi kérelem teljesítése tárgyában. Ezeknek a tanulóknak a felvételi és átvételi kérelmét teljesíteni köteles az iskola. A jegyző rendelkezik azokkal az információkkal, amelyek alapján meg lehet határozni a településen, településrészen élők létszámát. [1992. évi LXVI. tv. 7. §]

Felvételi körzet lehet a település egésze is, de csak abban az esetben, ha illetékességi területén egyetlen iskola működik.

Középfokú iskola esetén felvételi körzet a székhely szerint illetékes megye, főváros meghatározott része.

Az iskola elsősorban azoknak a tanulóknak a kérelmét köteles teljesíteni, akik tekintetében ellátja a kötelező felvételi feladatokat. Minden más felvételi és átvételi kérelem teljesítésére csak akkor nyílik lehetősége, ha teljesítette az előírt kötelezettségét, vagyis nincs már olyan felvételi, átvételi kérelem, amelynek teljesítését nem utasíthatja el. A kötelező felvételt biztosító általános iskola részére küldi meg a jegyző a tankötelesek jegyzékét, és az általános iskola igazgatója köteles figyelemmel kísérni, hogy megtörtént-e a tanköteles tanulók beíratása. A kötelező felvételt biztosító általános iskola igazgatója jelzi a jegyzőnek, ha nem történt meg a nyilvántartásában szereplő, a körzetében élő tanköteles tanuló beíratása. [Kt. 66. § (2) bek., 90. § (1) bek., 91. § (7) bek. b) pont]

A felvételi, átvételi kérelmek elbírálása első fokon iskolai hatáskörbe tartozik. A fenntartó az elutasított felvételi, átvételi kérelmek tárgyában gyakorolhatja a másodfokú döntési jogkört. Olyan jogosítvánnyal azonban nem rendelkezik a fenntartó, amely alapján megtilthatná a szülőknek, hogy, ha az iskola felvételi körzetén kívül laknak felvételi, átvételi kérelmet nyújtsanak be. Arra sem kapott felhatalmazást a fenntartó, hogy megtiltsa az iskola igazgatójának a felvételi körzetén kívülről érkezett felvételi, átvételi kérelmek teljesítését. [Kt. 66. § (1) bek.]

Az általános iskolák szerepe a kötelező felvételi feladatokban

A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján az általános iskola köteles felvenni vagy átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. Az általános iskola felvételi körzetének meghatározása a feladatellátásra köteles községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat feladata. Az általános iskolai körzeteket oly módon kell meghatározni, hogy a várható jelentkezési igényeket, a kötelező felvételi feladatokat a település általános iskolája, általános iskolái teljesíteni tudják. Ezért csak akkor működhet egy adott településen különleges tehetségeket felkészítő általános iskola, például sportiskolai feladatokat ellátó általános iskola, ha ez nem veszélyezteti a kötelező felvétellel összefüggő feladatok teljesítését.

A kötelező felvételi feladatokban részt vevő középfokú iskola

Kötelező felvételi feladatokat nem csak általános iskola láthat el, hiszen a tizennyolc éves életkorig tartó tankötelezettség az általános iskolában nem teljesíthető. Kötelező felvételi feladatot láthat el minden olyan többcélú intézmény, amelyben teljesítik az általános iskolai feladatokat. A fenntartó a szakiskolát és a középiskolát is kijelölheti kötelező felvételt biztosító iskolának. A kötelező felvételi feladatot ellátó középfokú iskola kijelölése a megyei önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat feladata. [Kt. 66. § (2) bek., 87. § (1) bek. a) pont]

A szabad intézményválasztás mellett, a nyolcadik évfolyam elvégzése után szükségszerű, hogy legyen olyan kijelölt szakiskola vagy gimnázium, illetve szakközépiskola, amely ellátja a kötelező felvételi feladatokat. A kialakult gyakorlat általában a szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamát tekinti olyan lehetőségnek, amely az általános iskolai tanulmányok után biztosítja a továbbtanulás lehetőségét azoknak, akiknek a középfokú felvételi eljárás során nem sikerült másik iskolát találniuk, illetve azoknak, akik nem is éltek az iskolaválasztás jogával az általános iskolai tanulmányaik befejezését követően. A középfokú iskolai felvételi eljárás során ezeknek a kijelölt középfokú iskoláknak kell tanulói jogviszonyt létesíteniük mindazokkal, akik bármilyen oknál fogva az általános iskolai tanulmányokat követően nem találtak, nem kerestek maguknak másik iskolát. [11/1994. (VI. 8.) MKM r. 8. sz. mell. 14.1.-14.2. pont]

Az iskola általi tanulóválasztás tilalma

A gimnáziumok és a szakiskolák a többcélú intézmény részeként kötelesek biztosítani a továbbhaladás lehetőségét azoknak, akik az általános iskolai tanulmányokat a többcélú intézmény keretei között végezték el. Nem tarthatnak felvételi vizsgát, a döntés alapja azoknak a követelményeknek a teljesítése, amelyeket a pedagógiai program meghatároz.

Más a helyzet akkor, ha a középfokú iskola részt vesz a felvételi feladatokban. Bármilyen középfokú iskola lát el kötelező felvételi feladatot, a jelentkező felvételét, átvételét nem kötheti felvételi követelmény teljesítéséhez, amennyiben az érintett lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye a körzetében található. Ez a rendelkezés rámutat arra, hogy nem csak az általános iskola esetében szükséges meghatározni a felvételi körzetet, hanem más iskolatípusok esetén is, amennyiben az a fenntartó kijelölése esetén kötelező felvételi feladatokat lát el. [Kt. 66. § (6) bek.]

A többcélú intézmények részvétele a kötelező felvételi feladatokban

A többcélú intézmények helyzete eltérően alakulhat attól függően, hogy milyen iskolatípus feladatait látja el és attól is függően, hogy a fenntartó mely feladatok, illetve mely feladatot ellátó intézményegységek tekintetében élt azzal a lehetőséggel, hogy kijelölte kötelező felvételi feladat teljesítésére. Abban az esetben például, ha a közös igazgatású közoktatási intézményben általános iskolai, szakiskolai és gimnáziumi feladatot ellátó intézményegységek működnek, és az általános iskolai, valamint a szakiskolai feladatot ellátó intézményegységek részt vesznek a kötelező felvételi feladatok ellátásában a felvételi kérelmek teljesítésénél a következő szabályokat kell alkalmazni:

– meg kell határozni az általános iskolai feladatokat ellátó intézményegység és a szakiskolai feladatot ellátó intézményegység tekintetében azt a felvételi körzetet, amelyben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezők kérelme nem utasítható el, nem köthető felvételi követelmény teljesítéséhez,

– az általános iskolában felvételi vizsga azok részére sem szervezhető, akik tekintetében nem lát el az iskola kötelező felvételi feladatot,

– a szakiskola meghatározhatja a tanulmányi feltételeket azok tekintetében, akiknek a felvételi kérelmét nem köteles teljesíteni,

– a többcélú közoktatási intézményben a pedagógiai programban meghatározottak alapján folytathatják a tanulmányaikat mindazok, akik az általános iskolai feladatokat a többcélú intézményben fejezték be; ezek részére felvételi vizsga nem szervezhető, hanem a pedagógiai programban meghatározottak alapján lehet dönteni, hogy a szakiskolai követelmények vagy a gimnáziumi követelmények elsajátítása céljából folytathatnak tanulmányokat,

– a szakiskola állapítja meg a felvételi követelményeket, adott esetben a felvételi vizsgán való megjelenés követelményét mindazok részére, akiknek a tekintetében nem lát el kötelező felvételi feladatokat, illetve, akik nem a többcélú intézményben sajátították el az általános iskolai követelményeket,

– a gimnáziumi feladatot ellátó intézményegység határozza meg a felvételi követelményeket, adott esetben követeli meg a felvételi vizsgán való részvételt mindazoktól, akik nem a többcélú intézmény keretében sajátították el az általános iskolai követelményeket.

Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló

Halmozottan hátrányos helyzetű a tanuló, ha

– családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző megállapította a gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát,

– továbbá törvényes felügyeletét ellátó szülője a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Erről a tényről a szülőnek kell nyilatkozatot tenni a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárás során. A szülői nyilatkozat megtétele önkéntes, tehát a szülő választásától függ. Halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.

A feltételek meglétének vizsgálata

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény olyan gyermekvédelmi alapellátás, amelynek megállapítására a települési önkormányzat jegyzője az illetékes. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása kötődik a család szociális helyzetéhez, mivel akkor állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 135 %-át, egyedülálló szülő, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 125 %-át. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításával igazolhatja a szülő, hogy gyermeke a szociális helyzete alapján jogosult a gyermekétkeztetéshez kapcsolódó normatív kedvezményekre, és más jogszabályokban meghatározott egyéb kedvezményekre, mint például az ingyenes tankönyvellátásra. [1997. évi XXXI. tv 18. § (1) bek a) pont, 19. §]

A szülői nyilatkozat megtételére a jegyzői eljárás keretei között van lehetőség. Az önkéntes nyilatkozat alapján nyílik lehetősége a jegyzőnek annak megállapítására, hogy az önkormányzat illetékességi területén, ezen belül az iskolai körzetekben hány halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, illetve tanuló él. [20/1997. (II. 13.) Korm. r. 12/H. §]

A korábbi törvényi szabályozás tartalmazta azt a feltételt is, hogy a hátrányos helyzet megállapításához a tanuló a jegyző általi védelembe vétele is szükséges. Ez az előírás hatályát vesztette. [Kt. 121. § (1) bek. 14. pont]

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek településen belüli aránya

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a településen belüli arányát oly módon kell meghatározni, hogy

– a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek a létszámát

– el kell osztani

– a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes gyermek létszámával. Az iskolai körzethatárok meghatározásához tehát az első lépés annak vizsgálata, hogy egy adott településen összesen hány gyermek él. Ennél a vizsgálatnál nem vehetők figyelembe azok a gyermekek, akik nem életvitelszerűen élnek az adott településen, tehát nem a településen rendelkeznek lakóhellyel. Nem számítható a gyermek létszámba az, aki nem a szülei lakásában él, hanem az adott településen tartózkodási hellyel rendelkezik, bejelentkezett valamelyik rokonához. Kivétel ez alól az a gyermek, akinek az ország területén egyáltalán nincs lakóhelye. Nem vehetők figyelembe például a kollégiumban élő tanulók, mivel azoknak a kollégium nem a lakóhelyük, hanem a tartózkodási helyük. [Kt. 66. § (2) bek.]

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a településen belüli aránya az, amelyhez viszonyítva kell vizsgálni a felvételi körzeten belüli tanulói arányokat. Így például, ha a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 1315, míg az összes gyermek száma 8933, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a településen belüli aránya a következő:

1315 : 8933-mal = 0.147207.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a településen belüli aránya 14,72 %.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyes iskolai felvételi körzeten belüli arányát oly módon kell meghatározni, hogy

– az egyes felvételi körzetekben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes halmozottan hátrányos helyzetű tanulónak a létszámát

– el kell osztani

– a felvételi körzetben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes tanuló létszámával.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi körzeten belüli arányánál nem az összes gyermeket kell figyelembe venni, hanem csak azokat, akik iskolába járnak, tehát akik tanulók. A tanulói létszám megállapításánál azok vehetők figyelembe, akiket figyelembe vettek a települési arány kiszámításánál is. A körzeti arány meghatározásához tehát nem lehet újabb csoportokat bevonni a számításba.

Így például ha az iskolai felvételi körzeten belül 2526 tanuló él, és ezek közül 413 halmozottan hátrányos helyzetű, abban az esetben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti arányának meghatározása a következő:

413:2526=0,1634996.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya tehát 16,34 %.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai arányának kiszámításánál figyelembe kell venni az iskolával tanulói jogviszonyban álló összes tanulót. Figyelembe kell tehát venni azokat is, akik iskolai tanulmányaikat magántanulóként folytatják. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai arányának meghatározásához

– az iskolával tanulói jogviszonyban álló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámát

– el kell osztani

– az iskolával tanulói jogviszonyban álló összes tanuló létszámával.

Így például, ha az iskolával tanulói jogviszonyt létesített tanulók száma 685 és ebből 119 a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma, abban az esetben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai arányának meghatározása a következő:

119:685-tel = 0,1737-tel.

A hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya tehát 17,37 %.

 

Az általános iskolai felvételi körzetek kialakítása

Az általános iskolai körzetek kialakításának kötelezettsége

Általános iskolai felvételi körzetek kialakítására akkor van szükség, ha egy településen belül több általános iskola működik. Nem tekinthető jogszerűnek egy adott települést egy felvételi körzetnek tekinteni, ha több iskola van a településen. Ez a megoldás ugyanis válogatási lehetőséget biztosít az általános iskoláknak annak eldöntéséhez, hogy melyik tanuló felvételi, átvételi kérelmét fogadja el. Több általános iskola esetén tehát a felvételi körzet meghatározása kötelező. Nem mellőzhető a felvételi körzet kialakítása abban az esetben sem, ha az általános iskolákat összevonják egy általános iskolává, és a korábbi önálló általános iskolák egy iskola keretein belül végzik tovább a nevelő és oktató munkát. Ebben az esetben tagiskolánként kell megállapítani a felvételi körzetet. [Kt. 90. § (1) és (6) bek.]

A körzethatárok megállapításának korábbi rendje

A korábbi törvényszöveg szerint az egymással határos felvételi körzeteket oly módon kellett kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az adott körzetben felvehető összes tanulóhoz viszonyított aránya ne legyen huszonöt százaléknál magasabb a szomszédos körzethez viszonyítva. Ez a szabályozás azonban nem vette figyelembe azt a helyzetet, hogy általában a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egy adott település meghatározott körzeteiben laknak.

A körzethatárok megállapításának új rendje

Az új szabályozás lényege, hogy az egyes felvételi körzetek kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a településen belüli arányát kell alapul venni, és ahhoz kell viszonyítani a felvételi körzetben lévő tanulók arányát.

Abban az esetben, ha a településen több általános iskola működik, vagy egy általános iskolának több feladatellátási helye van,

– a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak

– az egyes felvételi körzetben kiszámított aránya

– legfeljebb tizenöt százalékponttal lehet magasabb,

– mint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a településen belüli aránya.

Lényeges változás, hogy amíg a településen belüli arány számításánál a gyermekek létszámát kell összevetni, addig a körzeti arány meghatározásánál a tanulók arányát. Ez a megoldás figyelembe veszi a településen belüli gyermekösszetételt, és ehhez képest rendeli el vizsgálni az iskolai körzethatár kialakításánál a tanulói arányokat. [Kt. § (3) bek.]

Ha az előző példából indulunk ki, amikor is a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek településen belüli aránya 14,72 % volt, az iskolai körzeteket akkor alakítják ki helyesen, ha a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya nem haladja meg a 29,72 %-ot.

 

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti arányának túllépése

A kötelező felvételi feladatok ellátására történő kijelölés tilalma

Nem jelölhető ki kötelező felvételt biztosító iskolának az általános iskola, illetőleg tagiskola a következő feltételek együttes fennállása esetén:

– a településen több általános iskola, általános iskolai tagiskola működik,

– a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi körzeti arányának túllépésére vonatkozó rendelkezés az adott iskola, tagiskola tekintetében nem tartható meg,

– amennyiben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi körzeten belüli aránya elérné az ötven százalékot,

– feltéve, hogy a település többi iskolája, tagiskolája elégséges férőhellyel rendelkezik a település összes tanköteles tanulójának a felvételéhez. [Kt. 66. § (3) bek.]

Másik iskola kijelölése kötelező felvételi feladatok ellátására

Abban az esetben, ha a település valamelyik általános iskolája nem láthat el kötelező felvételi feladatot, a települési önkormányzatnak meg kell határoznia, hogy melyik az a településen működő másik általános iskola vagy tagiskola, amelyik ellátja az érintett tanulók tekintetében a kötelező felvételi feladatokat.

Abban az esetben, ha a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók az átlagosnál nagyobb számban élnek a település valamely részében, az e településrészen belül működő általános iskola, általános iskolai tagiskola valószínűleg nem jelölhető ki kötelező felvételt biztosító iskolának. A települési önkormányzat az adott településrészen belül élő tanulók részére is köteles meghatározni, hogy melyik az az általános iskola, amelyik nem tagadhatja meg a felvételi kérelmük teljesítését, vagyis melyik látja a kötelező felvételi feladatokat az adott településrész tekintetében. Ilyen esetben előfordulhat az is, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók által az átlagosnál nagyobb számban lakott településrész tanulóit több általános iskola között kell szétosztani.

A választás lehetősége

Ezzel a megoldással az a helyzet áll elő, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szülei a gyakorlatban is élni tudnak az iskolaválasztás lehetőségével. Eldönthetik ugyanis, hogy gyermeküket a településrészen belül lévő általános iskolába íratják be annak ellenére, hogy az nem lát el kötelező felvételi feladatokat, vagy benyújtják a felvételi kérelmüket a kötelező felvételi feladatokat ellátó általános iskolába. Miután ez az iskola nem tagadhatja meg a felvételi kérelem teljesítését, megnyílik annak reális lehetősége, hogy azok az általános iskolák, általános iskolai tagiskolák, amelyek túlnyomórészt a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő családok által lakott településrészen működnek, fokozatosan „kiürülnek”.

Lakosságszerkezet, települési arány

Ez a megoldás figyelembe veszi az adott település lakosságszerkezetét és az adott település ellátási lehetőségeit, iskoláztatási feltételeit.

– Abban az esetben, ha a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a településen belüli aránya eléri az ötven százalékot a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya hatvanöt százalék is lehet, az adott iskola mégis elláthat kötelező felvételi feladatokat. Értelemszerűen minél magasabb a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a településen belüli aránya, annál magasabb lehet a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya.

– Abban az esetben, ha a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek településen belüli aránya tíz százalék, és az általános iskola, tagiskola felvételi körzetében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya negyvenkilenc százalék, az iskola, tagiskola elláthat kötelező felvételi feladatokat annak ellenére, hogy nem tartották meg a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya túllépésére vonatkozó rendelkezéseket, mivel a hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya nem érte el az ötven százalékot.

A kötelező felvételi feladat ellátására történő kijelölés tilalmának megállapítása

A településen az összes gyermek létszáma 1568. Ebből az összes halmozottan hátrányos helyzetű gyermek létszáma 315. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek települései aránya: 315:1568 = 0,20, vagyis 20%.

A településen két általános iskola működik. „A” iskola 950 férőhellyel, „B” iskola 350 férőhellyel.

„A” iskola felvételi körzetében 850 tanuló él, ebből 115 halmozottan hátrányos helyzetű. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya 115:850 = 0.1352, vagyis 13,5 %.

„B” iskola felvételi körzetében 350 tanuló él, ebből 200 halmozottan hátrányos helyzetű. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya 200:350 = 0.5714, vagyis 57,14 %. Nem tarthatók meg a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi körzeti aránya túllépésére vonatkozó rendelkezések, az iskola mégis kijelölhető kötelező felvételt biztosító iskolának, figyelembe véve, hogy a felvételre váró tanulók létszáma 1200 fő.

Abban az esetben, ha a településen lenne egy „C” iskola 350 férőhellyel, akkor „B” iskola nem láthatna el kötelező felvételi feladatot. „B” iskola tanulói részére „A” és „C” iskolát kellene kijelölni kötelező felvételi feladatot ellátó iskolának. A szülők választásuk szerint dönthetik el ebben az esetben, hogy gyermeküket a „B” iskolába íratják-e be továbbra is vagy a kötelező felvételi feladatokat ellátó „A”, illetve „C” iskolába.

Az elégséges férőhelyek meglétének vizsgálata

Annak a kérdésnek a megítéléséhez, hogy adott településen működő általános iskola hány tanulót tud fogadni, az intézmény, intézmények alapító okirata alapján lehet megadni a választ. Az alapító okirat kötelező tartalmi eleme az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám. A maximális tanulólétszám meghatározásánál az adott épület befogadóképességéből kell kiindulni, azoknak a helyiségeknek a méreteiből, amelyek a tanulók felkészítéséhez rendelkezésre állnak. A helyi önkormányzatnak abban a kérdésben, hogy a kötelező felvételt biztosító iskolákkal kapcsolatos döntéshozatalnál hány férőhely áll rendelkezésre, ebből következően az iskolák alapító okiratában meghatározott maximális tanulói létszámból kell kiindulnia. [Kt. 66. § (3) bek.]

 

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

Az új körzethatárok kialakítása és bevezetése

Az általános iskolai körzethatárokra vonatkozó rendelkezések hatályba lépésének napja 2008. július 3. A korábbi rendelkezések alapján megállapított iskolai körzethatárok alapján kialakult beiskolázás visszamenőleges megváltoztatására nincs lehetőség. A felvételi döntések megtörténtek, a tanköteles tanulók beiskolázása megvalósult, a szeptember 1-jei tanévkezdésig már nem lehetséges változtatni az iskolai körzeteken. Bármilyen változás végrehajtására már csak a 2009/2010. tanév előkészítéséhez van lehetőség.

Az új szabályok szerint a helyi önkormányzatoknak a felvételi körzeteket 2008. december 31-éig kell kialakítaniuk. Ebből következően 2009. április-májusban már az új körzethatárok szerint kell majd értesíteni az első évfolyamra lépő tanulók szüleit.

Értelemszerűen a korábbi beiskolázások megszüntetésére az új körzethatárok kialakítása miatt nincs lehetőség, tehát az iskola ezen a jogcímen a tanulói jogviszonyt nem szüntetheti meg.[Kt. 132. § (11) bek.]

Az alapító okirat vizsgálata

Az új körzethatárok meghúzásával, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók településen belüli elhelyezkedésének vizsgálatával kell mérlegelniük a helyi önkormányzatnak azt a kérdést, hogy adott településrészen működő általános iskola az új szabályok szerint is kijelölhető-e kötelező felvételi feladatot ellátó általános iskolának. A felülvizsgálat és az új körzethatárok megállapítása, valamint a kötelező felvételi feladatot ellátó iskolák kijelölése során a 2008. január 1-jén érvényes alapító okiratban meghatározott tanulói maximális létszámot kell alapul venni. A település általános iskolájának a maximális tanulói létszámcsökkentése, a település összes iskolája befogadó képessége a 2008. január 1-jei állapot szerint vizsgálható.

Az előző példából kiindulva, ha a településen három A-B-C iskola működik, és a település összes tanköteles tanulója elhelyezhető az A-C iskolában, akkor a B iskolánál végrehajtható az a szabály, hogy nem láthat el kötelező felvételi feladatot. Ha az új rendelkezések hatályba lépése után megváltoztatnák A és C iskola maximális tanulói létszámát, csökkentve azokat, akkor nincs lehetőség a B iskola esetében alkalmazni azt az előírást, hogy nem jelölhető ki kötelező felvételi feladat ellátására.

Nem kell alkalmazni az alapító okirat vizsgálatánál a 2008. január 1-jére vonatkozó előírást abban az esetben, ha megemelik az alapító okiratban meghatározott maximális tanulói létszámot. Ha a feltételek megengedik és A-B-C iskolák közül a „A” „C” iskola maximális tanulói létszámának megemelésével megteremtheti az előfeltételeket a helyi önkormányzat ahhoz, hogy „B” iskolát kihagyják a kötelező felvételi feladatokat ellátó általános iskolák közül. Ilyen intézkedés meghozatalára akkor van csak lehetőség, ha egyébként a 2008. január 1-jén érvényes alapító okiratban megjelölt maximális tanulói létszám megemeléséhez az iskolák paraméterei lehetőséget biztosítanak. Erre sor kerülhet akkor, ha „alábecsülték” az iskola befogadóképességét, vagy újabb tantermek kialakítására nyílt lehetőség, illetve végső soron akkor is, ha bevezetik a délelőtti, délutáni tanítási rendet.

El lehet tekinteni a 2008. január 1-jei állapot figyelembevételére vonatkozó előírásoktól akkor is, ha az érintett iskolában a tanulói felkészítéshez rendelkezésre álló helyiségek számát csökkenteni kellett valamely oknál fogva. Ekkor az alapító okiratban meghatározott maximális létszám csökkenthető. [Kt. 132. § (10) bek.]

Évfolyamindítás tilalma a 2009/2010. tanítási évben

A 2009/2010. tanévben nem indítható az első évfolyamon osztály abban az általános iskolában, amelyben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya a 2008/2009. tanévben elérte az ötven százalékot. Az évfolyam indítás korlátozására vonatkozó előírások csak abban az esetben alkalmazhatók, amennyiben olyan általános iskoláról van szó, amelyik nem láthat el kötelező felvételi feladatot. Az általános iskola kiváltására ebben az esetben lehetőség van, hiszen a település többi általános iskolája, tagiskolája elégséges férőhellyel rendelkezik ahhoz, hogy fogadja az újonnan belépő tanköteles tanulókat.

Az évfolyam indítás tilalmára vonatkozó előírások nem teszik szükségessé az adott iskola azonnali megszüntetését, mivel lehetőség van arra, hogy a korábban beindított évfolyamokat tovább működtesse, „kifuttassa” a helyi önkormányzat. Figyelembe véve azonban, hogy az új évfolyam indításának tilalma miatt az iskola további működtetése nem oldható meg gazdaságosan, a helyi önkormányzat olyan döntést is hozhat, hogy az érintett iskolát megszünteti, bezárja.

Ilyen döntés meghozatalára csak akkor van szükség, ha

– a településen több általános iskola, általános iskolai tagiskola működik,

– a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi körzeti arányának túllépésére vonatkozó rendelkezés az adott iskola, tagiskola tekintetében nem tartható meg,

– a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi körzeten belüli aránya eléri az ötven százalékot,

– a település többi iskolája, tagiskolája elégséges férőhellyel rendelkezik a település összes tanköteles tanulójának a felvételéhez. [Kt. 66. § (3) bek., 132. § (15) bek.]

Ha a 2008/2009. tanévben az általános iskolába 243-an jártak, és ebből 123 tanuló halmozottan hátrányos helyzetű, akkor a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya 123:243=0.5061, vagyis 50,61 %.

Ebben az esetben a 2009/2010-es tanítási évben ebben az iskolában nem indítható első évfolyam, feltéve, hogy az iskola nem jelölhető ki kötelező felvételi feladatok ellátására.

Az első évfolyam indításának tilalma a halmozottan

hátrányos helyzetű tanulók létszámának növekedése esetén

A következő tanítási év során nem indítható az első évfolyamon új osztály a következő feltételek együttes fennállása esetén:

– az általános iskola nem jelölhető ki kötelező felvételi feladatot ellátó iskolának,

– az előző tanítási évben újonnan felvett halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal

– a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya

– az előző tanítási évhez viszonyítva

– tíz százalékkal megemelkedett,

– és ennek következtében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya elérte az ötven százalékot. Ezt a rendelkezést első ízben a 2010/2011. tanévben kell alkalmazni, a 2009/20010. tanítási évben kialakult halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya alapján. [Kt. 132. § (14) bek.].

– Amennyiben a 2008/2009 tanítási évben az iskola 243 tanulója közül 121 halmozottan hátrányos helyzetű, abban az esetben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya 121:243=0.4979, vagyis 49,79 %. Ezért indítható az első évfolyamon osztály a 2009/2010. tanévben.

– Amennyiben a 2009/2010-es tanévben felvesznek az iskolába 30 tanulót, és ezek közül 26 halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, továbbá 25 távoznak az iskolából, és ezek közül 20 halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, ebben az esetben

= a tanulók létszáma: [(243-25) + 30] = 248,

= halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszáma: [(121-20) + 26] = 127,

= halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya a 2009/2010-es tanévben:

127 : 248 = 0.5183, vagyis 51,83 %.

– Amennyiben a 20010/2011-es tanévben felvesznek az iskolába 25 tanulót, és mind a 25 halmozottan hátrányos helyzetű, továbbá 35 tanuló eltávozik különböző okokból, és ezek közül 15 halmozottan hátrányos helyzetű, akkor

= az iskola létszáma: [(248-35) + 25 = 223,

= halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszáma: [(127-15) + 26] = 138,

= halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya a 2010/2011-es tanévben:

138 : 223 = 0.6188, vagyis 61,88 %.

= Mivel a 2009/2010 tanítási évhez képest a 2010/2011 tanítási évben a halmozottan hátrányos helyzetű iskolai tanulók arányának növekedés: 61,88 – 51,83 = 10.05%. a következő tanítási évben nem indítható új iskola osztály az első évfolyamon.

 

Felmentési lehetőségek az osztályindítási korlátozás alól

A gyermek mindenek felett álló érdekének mérlegelése

Minden olyan ügyben, amikor a gyermekeket érintő kérdésben kell dönteni, alkalmazni kell a közoktatásról szóló törvény alapelveit. Igaz ez akkor is, amikor az iskolai évfolyam indításának tilalmára vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A közoktatásról szóló törvény előírásai szerint a közoktatás szervezésében, irányításában, működésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét kell hogy figyelembe vegyék. A gyermek mindenek felett álló érdeke többek között az is, hogy a törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet számára. [Kt. 3. § (7) bek.]

Az oktatási hivatal engedélyezési jogköre

Ezért a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal az érintett iskolának engedélyezheti az osztály indítását abban az esetben, ha e felmentés elmaradása hiányában az iskolai nevelés és oktatás igénybevétele a tanuló és a szülő részére aránytalan teherrel járna. A felmentés iránti kérelmet a fenntartónak kell benyújtania a hivatal részére. [Kt. 132. §, ˙(16) bek.]

Az osztályindítás tilalmának a feloldása iránti kérelem mérlegelésénél azt kell vizsgálni, hogy amennyiben az iskolában nem lehet megszervezni az első évfolyamot, nem lehet új osztályt indítani az első évfolyamon, abban az esetben milyen lehetősége van a szülőnek, illetve gyermekének, hogy másik iskolát vegyen igénybe. Az évfolyam indítás tilalmának egyik előfeltétele, hogy az adott iskola ne lásson el kötelező felvételi feladatokat. Mindenképpen kell tehát lennie egy másik iskolának, amelyik köteles befogadni az érintett tanulókat. A kérdés az, hogy annak megközelítése okoz-e aránytalan terhet az érintettek részére. Ilyen aránytalan teher lehet a kötelező felvételi feladatokat ellátó iskolának a településrésztől való távolsága vagy a településrész és az általános iskola tömegközlekedési eszközzel történő nehéz megközelítése, adott esetben az a körülmény, hogy a gyermeknek forgalmas úton, utakon, vasúti síneken kell megközelítenie a másik általános iskolát.

 

Az üresen maradt férőhelyek betöltésének rendje a

kötelező feladatot ellátó általános iskolában

Az indítható iskolai osztályok meghatározása

A jelentkezések rangsorolása

Ha az általános iskolát a fenntartója kijelöli kötelező felvételi feladatok teljesítésére, az osztályok számát annak mérlegelésével kell kialakítani, hogy az iskola felvételi körzetében hány tanköteles tanuló rendelkezik lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel. Az osztályok számának meghatározásánál figyelembe kell venni az egy adott osztályba felvehető maximális tanulói létszámot.

A kötelező felvételi feladatok teljesítése meg kell hogy előzze a további esetleges igények teljesítését. A kötelező felvételt biztosító iskolának a jegyző által rendelkezésére bocsátott dokumentum alapján tudnia kell a jelentkezők várható számát. Természetesen nem lehet az iskola igazgatójának ismerete arról, hogy hány szülő él az iskolaválasztás lehetőségével, és íratja másik iskolába gyermekét. Ezért az iskola igazgatójának az április-májusi hónapokban a felvételi kérelmek teljesítésénél számítania kell arra, hogy akár augusztus utolsó napjaiban vagy szeptember első napjaiban is érkezhetnek az iskola körzetéből felvételi, átvételi kérelmek. [Kt. 66. § (5) bek.]

Többlethelyek elosztásának lehetősége

Nem zárható ki azonban, hogy az adott iskola optimális működése lehetővé teszi az osztályok számának meghatározását oly módon, hogy ezáltal lehetőség nyílik a kötelező felvételi feladatok teljesítése mellett további felvételi, átvételi kérelmek teljesítésére is.

 

A „megmaradt” helyek elosztásának új szabályai

Az egyenlő hozzáférés biztosításának elve

A többlethelyek elosztásával kapcsolatos eljárás szabályai lényegesen megváltoztak. A változások lényege: a nyilvánosság biztosítása, az eljárási rend egyszerűsítése, az előnyben részesítési kötelezettség szabályainak egyértelművé tétele. E szabályok indoka, hogy az általános iskolai felvételi eljárás során biztosítva legyen az egyenlő hozzáférés esélye azoknak is, akik helyzetüknél fogva saját érdekeik képviseletére nem, vagy nem elég hatékonyan képesek.

Tájékoztatási kötelezettség a körzeten kívüli felvételi lehetőségről

Az iskolának kötelezettsége, hogy a további felvételi lehetőségről tájékoztatást tegyen közzé legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt. Ezt a tájékoztatót a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

Jogszerűtlen az iskola eljárása, amennyiben a felvételi kötelezettségének teljesítése után fennmaradt helyeket az érdekeltek elől eltitkolva, saját döntés alapján, a nyilvánosság kizárásával „osztja el”. A helyben szokásos mód törvényi fordulat azt jelenti, hogy a nyilvánosságra hozatal megtörténhet bármilyen, a kialakult gyakorlatnak megfelelő formában. Fontos azonban, hogy ez a nyilvánosságra hozatal lehetővé tegye a megfelelő tájékozódást mindenki számára, aki érdeklődik az iskola iránt. Legcélszerűbb megoldásnak látszik ezért, ha az iskola az internetes honlapján teszi hozzáférhetővé az információkat. Amennyiben megfelel a kialakult gyakorlatnak, elfogadható azonban az is, ha a nyilvánosságra hozatal az iskola kapujára történő kitétellel valósul meg, és erre a tényre a helyi sajtó útján hívják fel a településen és a település környékén élők figyelmét.

 

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók helyzete

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók előnyben részesítése

Abban az esetben, ha az általános iskola a felvételi kötelezettségének teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először teljesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét.

Abban az esetben, ha a felvételi, átvételi kérelmet benyújtó, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma meghaladja az iskola lehetőségét, előnyben kell részesítenie azokat a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen van, ahol az iskola székhelye található.

Így például, ha az iskolának a felvételi kötelezettségének teljesítése után még tíz jelentkezési kérelem elfogadására van lehetősége, és tizenhárom kérelem érkezett,

– először azt kell megvizsgálnia, hogy a jelentkezők közül hányan tartoznak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közé.

– Ha mind a tizenhárom jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű, akkor azt kell megvizsgálni, hogy hányan rendelkeznek lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel azon a településen, amelyen az iskola székhelye található.

– Amennyiben a tizenhárom jelentkező közül kilencen az iskola székhelytelepülésén laknak, abban az esetben ennek a kilenc jelentkezőnek a kérelmét teljesítenie kell az iskolának.

– A megmaradt egy helyre azok közül kell az iskolának választania, akik halmozottan hátrányos helyzetűek, vagyis a nem az iskola székhelyén élő további négy jelentkező közül.

– Az iskolának az érintett négy jelentkező közül sorsolás útján kell kiválasztania azt az egy halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, akinek a jelentkezését elfogadja.

Ezeket a rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell a tagiskolák esetében is.

 

További felvételi, átvételi kérelmek teljesítése

A helyben lakók előnyben részesítése

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után, amennyiben erre az iskolának lehetősége van, további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíthet. Ebben az esetben azonban előnyben kell részesítenie azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhely településén található. Amennyiben a jelentkezők száma meghaladja a felvehető tanulók létszámát, az iskolának sorsolás útján kell döntenie a jelentkezők közül.

Így például, ha az iskolának nyolc betölthető helye maradt a felvételi kötelezettségének teljesítése és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után, és tizenhárom jelentkező van,

– abban az esetben azt kell megvizsgálnia, hogy hányan rendelkeznek lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel az iskola székhely településén.

– Ha nyolc ilyen jelentkező van, abban az esetben a kérelmüket el kell fogadni, és a többi jelentkező kérelmét el kell utasítani.

– Amennyiben hat olyan jelentkező van, akit előnyben kell részesíteni, a fennmaradó, be nem töltött két helyet a többi jelentkező között sorsolás útján kell elosztani.

Ezeket a rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell a tagiskolák esetében is.

Döntési lehetőség sorsolás nélkül

A felvételi kötelezettség teljesítése és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmének teljesítése után fennmaradt további többlet felvételi helyekre sorsolás nélkül veheti fel az iskola a sajátos nevelési igényű tanulókat, továbbá azt a tanulót, akinek sajátos helyzete ezt indokolja. A sajátos helyzet megállapítására a helyi önkormányzat jogosult, rendeletben. Ilyen sajátos helyzet lehet például, ha a tanuló szülei vagy szülője az iskola székhely településén dolgozik, vagy az iskolába korábban felvételt nyert a tanuló testvére.

 

A sorsolási eljárás

A további követelmények állításának tilalma

Az általános iskola nem gördíthet „más akadályt” a felvételi kötelezettségének teljesítése után fennmaradó üres helyekre benyújtott felvételi, átvételi kérelmeket benyújtók elé, mint a közoktatásról szóló törvényben meghatározott előnyben részesítési kötelezettséget, illetőleg a sorsolás útján történő kiválasztást.

A sorsolás megszervezése

A sorsolásra mindig meg kell hívni az érintett csoportba tartozókat. A sorsolást mindig csak az érintett csoportba tartozók között kell elvégezni.

– Lényeges, hogy a sorsolás menetét mindig előre tisztázza az iskola, és erről minden esetben tájékoztassa a sorsoláson részt vevőket.

– Fontos az is, hogy ne egy személy végezze a sorsolást, hanem egy több tagból álló sorsolási bizottság.

– Célszerű, ha a sorsolási bizottság munkájába bevonják az iskolai szülői szervezet (közösség) képviselőjét, a cigány kisebbségi bizottság egy képviselőjét.

– A sorsolás lebonyolításáról, a megtörtént cselekményekről érdemes jegyzőkönyvet felvenni, amelyet a sorsolási bizottság tagjai aláírnak.

Egy lehetséges sorsolási menetrend

A sorsolás megkezdése előtt tájékoztassák a jelenlévőket, hogy mely csoport tagjai azok, akik közül kisorsolják a jelentkezőket. Hány hely betöltésére van lehetőség és hány jelentkező közül kell választani.

Ajánlatos a sorsolás megkezdése előtt meggyőződni arról, hogy meghívtak-e minden jelentkezőt, továbbá arról is, hogy a jelentkezők közül hányan nem jelentek meg, hányan maradtak távol, és hányan jelezték vissza távolmaradásukat.

A jelentkezők nevét nyilvánosan rögzítsék, például egy papírszeletre, és helyezzék el a sorsolási „urnában”. A sorsolásra felkért személy ne legyen érdekelt a sorsolás kimenetelében.

A sorsolási „urnából” kihúzott papírszeleten lévő név megállapítására kérjék fel sorsolási bizottság tagjait, rögzítsék a jegyzőkönyvben a kihúzott neveket.

A megfelelő számú kihúzott név után ismertessék azoknak a neveit is, akik nem kerültek kihúzásra, s rögzítsék ezt a névsort is a jegyzőkönyvben.

A sorsolás lezárását követően kérdezzék meg a jelenlévőket észleltek-e szabálytalanságot. A jegyzőkönyvben rögzítsék, hogy volt-e bármilyen zavaró esemény, észrevétel, hozzászólás, felvetés a sorsolás lebonyolítása során.

A döntés közlése és a jogorvoslat rendje

Az iskolai felvételi ügyek elbírálásának, közlésének rendjén a sorsolás nem változtat. Az érintetteket az iskolának írásban kel értesítenie a kérelmük „sorsáról”. Az elutasítással kapcsolatos döntést határozatba kell foglalni. A határozat indokolásában fel kell tüntetni a sorsolás eredményét és a közoktatásról szóló törvény megfelelő §-ára történő hivatkozást. Nem változik a jogorvoslat rendje sem. A felvételi ügyekben másodfokon a fenntartó képviselője hoz döntést. [Kt. 104. § (1) bek. b) pont, 11/1994. (Vi. 8.) MKM r. 36. §]

A felvételi arányok mellőzése az előnyben részesítési kötelezettség

Abban az esetben, ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket teljesíthet, és ennek során előnyben részesíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, teljesítenie kell minden olyan felvételi, átvételi kérelmet, amelyet a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nyújtottak be. Ezeknek a kérelmeknek a teljesítésénél nem kell vizsgálni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai arányára vonatkozó rendelkezések megtartását. [Kt. 66. § (5) bek.]

 

A feladatellátási helyekre vonatkozó rendelkezések

Az általános iskolai felvételi eljárásra, a kötelező felvételi feladatok teljesítésére, a felvételi körzetek kialakítására, a felvételi kötelezettség teljesítése utáni további felvételi, átvételi kérelmek teljesítésére vonatkozó előírásokat nemcsak a székhelyen, hanem a településen lévő valamennyi általános iskolai feladatellátási hely tekintetében is alkalmazni kell.

E rendelkezések alkalmazása akkor is kötelező, ha az iskola székhelye nem a településen található.

Ebből az következik, hogy amennyiben az összevont iskola székhelye „A” településen van, és az iskola kötelező felvételi feladatokat lát el, abban az esetben a „B” és a „C” településen lévő tagiskolák tekintetében is alkalmazni kell mindazokat a szabályokat, amelyek a felvételi körzet kialakítására, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek települési, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi körzeten belüli arányára vonatkoznak. [Kt. 66. § (5) bek.]

 

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

A kötelező felvételi feladatok ellátása után fennmaradó helyek elosztásával összefüggő szabályok bevezetése nem igényel átmeneti szabályokat. A rendelkezések az általános hatályba lépés időpontjában 2008. július 3-án léptek hatályba.

 

Az egyenlő bánásmód sérelme a felvételi, átvételi eljárásban

Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezések megtartása

Közvetett intézkedési jogok a törvényes állapot helyreállítása érdekében

A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal hatósági ellenőrzési jogköre többek között kiterjed az egyenlő bánásmód követelményének megtartására, és a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátására meghatározott rendelkezések megtartására. Ezeknek az előírásoknak a megszegése esetén a közoktatási feladatkörében eljáró hivatal intézkedéseket kezdeményezhet a szabálytalanság megszüntetése érdekében.

– Jogában áll felhívni a közoktatási intézmény vezetőjét a szabálytalanság megszüntetésére,

– felügyelet bírságot szabhat ki,

– szabálysértési eljárást folytathat le.

Ezek az intézkedések közvetve szolgálják a jogsértő állapot megszüntetését, mivel a tényleges intézkedés, a döntés meghozatala nem tartozik a hivatal hatáskörébe. Ez a megoldás azzal a kockázattal járhat, hogy a döntésre jogosult nem vagy késve teszi meg a szükséges intézkedéseket. Természetszerűen elhúzódik a kérdéses ügy megoldása, a jogszerű állapot helyreállítása, amennyiben a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal határozatával szemben jogorvoslati kérelmet nyújtanak be. Meghatározott ügyekben, elsősorban a felvételi kérdésekben azonban az idő múlása helyrehozhatatlan kárt eredményezhet, mivel a gyermek, a tanuló sorsa hosszabb ideig nem dől el, és ez megakadályozhatja a sikeres tanévkezdést. Ez azzal a következménnyel is járhat, hogy egy év „kiesik” az óvodai nevelésben való részvétel idejéből, illetőleg nem sikerül eredményesen befejezni egy iskolai tanévet.

 

A feladatmegosztás új rendje

Az első fokú döntés joga

A közoktatásról szóló törvény feladatmegosztásának rendjéből következően a gyermeki, tanulói felvételi ügyekben első fokon mindig az óvodának, iskolának, kollégiumnak kell döntenie. A felvételi, átvételi kérelmek elbírálásának joga az óvodavezetőt, az iskolaigazgatót, illetve a kollégium igazgatóját illeti meg. [Kt. 65. § (2) bek., 66. § (1) bek., 68. § (2) bek.]

A másodfokú döntés joga

A felvételi ügyekben hozott döntés ellen jogorvoslati kérelmet lehet benyújtani, amelyet minden esetben a fenntartó bírál el. A felvételi ügyekben a fenntartó megváltoztathatja az óvoda, az iskola, illetve a kollégium döntését, és ily módon létrehozhatja az óvodai felvételi jogviszonyt, a tanulói jogviszonyt, illetve a kollégiumi tagsági jogviszonyt. [Kt. 83. § (4)-(5) bek.]

Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági jogviszony

létre jöttének megállapítása

A közoktatásról szóló törvény új rendelkezései alapján, ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal

– a hatósági ellenőrzés során

– feltárja,

– hogy az óvoda, az iskola, illetve a kollégium megsértette az egyenlő bánásmód követelményét a felvételi, az átvételi kérelem elbírálása során,

– az érintett szülő kérelmére

– megállapítja az óvodai felvételi jogviszony, a tanulói jogviszony, illetve a kollégiumi tagsági jogviszony létrejöttét.

A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal ilyen intézkedést csak a hatósági eljárás keretei között hozhat. Ez az intézkedési lehetősége kapcsolódik a közoktatási hivatal egyéb intézkedési lehetőségéhez. Az új intézkedési lehetőségek, illetve kötelezettségek azt a célt szolgálják, hogy a lehető legrövidebb időn belül megoldódjon a gyermek, illetve a tanuló helyzete. [Kt. 95/C. § (1) bek.]

 

Az egyenlő bánásmód követelménye az oktatásszervezésben

Az egyenlő bánásmód követelménye a jogrendben

Az egyenlő bánásmód követelménye olyan alapelv, amelynek megtartása nem csak a közoktatásról szóló törvény előírásai alapján kötelessége mindenkinek, aki közreműködik a közoktatás feladatainak a végrehajtásában.

– Az egyenlő bánásmód követelménye alkotmányos alapelv, ily módon minden olyan intézkedés, döntés, vagy ezeknek elmulasztása, amellyel sérül az egyenlő bánásmód követelménye, az Alkotmány rendelkezésének a megszegését jelenti. A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. [1949. évi XX. 70/A. § (1) bek.]

– Az Alkotmány, valamint a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira tekintettel az Országgyűlés elfogadta az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényt, amely részletesen meghatározza, hogy mely magatartás, cselekvés, intézkedés, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat minősül az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti

= a közvetlen hátrányos megkülönböztetés,

= a közvetett hátrányos megkülönböztetés,

= a zaklatás,

= a jogellenes elkülönítés,

= a megtorlás, valamint

= az ezekre adott utasítás.[2003. évi CXXV. tv 7. § (1) bek.]

– Az Alkotmány és a külön törvény rendelkezései mellett azokat kiegészítve a közoktatásról szóló törvény alapelvei között is megtalálhatók azok a rendelkezések, amelyek tiltják a különbségtételt a gyermekek, a tanulók között. A közoktatás szervezésében, irányításában, működésében feladatainak végrehajtásában közreműködők a gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor kötelesek megtartani az egyenlő bánásmód követelményét. Az egyenlő bánásmód követelménye a közoktatásban azt jelenti, hogy minden gyermeknek, minden tanulónak jogában áll a vele összehasonlítható helyzetben lévő más személyekkel azonos feltételek szerint velük azonos színvonalú ellátásban részesülni. Az egyenlő bánásmód követelménye, megsértésének következményeit orvosolni kell. [Kt. 4/A. §; ld. ISKOLASZOLGA XIV. évf. 9-10. szám 23-57. old.]

A sérelem gyors orvoslásának lehetősége

Az egyenlő bánásmód követelménye sérelme esetén bekövetkező jogellenes állapot és helyzet megszüntetése érdekében az érintettek több, egymástól különböző eljárást is igénybe vehetnek. Ezek az eljárások azonban időigényesek, és ebből következően nem oldják meg azt a jogellenes állapotot, amely akkor következik be, ha az óvoda, az iskola, a kollégium a felvételi, átvételi kérelmek elbírálása, eldöntése során sérti meg az egyenlő bánásmód követelményét. Az új szabályozás ezért teszi lehetővé a jogellenes állapot közvetlen és azonnali megszüntetését. [Kt. 95/C. § (1) bek.]

 

A hivatal eljárási, döntési kötelezettsége

A szülői kérelem szerepe

A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal abban az esetben, ha feltárja, hogy a felvételi, átvételi eljárás során az óvoda, iskola, illetve a kollégium megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, meg kell, hogy hozza az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági jogviszony létrejöttéhez kapcsolódó döntését, ha azt a szülő kérte. A hivatal a határozatában megállapítja a jogviszony létrejöttét, és ezzel pótolja az óvoda, az iskola, illetve a kollégium vezetőjének a jogellenesen elmulasztott döntését. Fordítva is igaz ez a tétel, vagyis szülői kérelem hiányában a hivatal nem állapíthatja meg az óvodai jogviszony, a tanulói jogviszony, illetve a kollégiumi tagsági jogviszony létrejöttét.

A közigazgatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak a hatósági ellenőrzés során vizsgálnia kell a szülői szándékot is, különösen akkor, ha nem áll rendelkezésére olyan nyilatkozat, amelyből egyértelműen meg lehet állapítani, hogy az érintett gyermek, tanuló helyzete megoldódott-e. Az eljárás során nem mellőzhető ezért a szülő tájékoztatása arról a lehetőségről, hogy kérheti az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, illetve a kollégiumi jogviszony létrejöttének a megállapítását. A tájékoztatás kötelezettsége a közigazgatási hatósági eljárás fontos alapelve. [2004. évi CXL. tv. 5. § (1) bek.]

A jogsértés óta eltelt idő szerepe

A közigazgatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal abban az esetben állapíthatja meg az óvodai felvételi jogviszony létrejöttét, a tanulói jogviszony, illetve a kollégiumi tagsági jogviszony létrejöttét, ha az erre irányuló kérelem benyújtásától számítva kevesebb mint százötven nap telt el. A hivatalnak tehát az eljárás során tisztáznia kell azt a kérdést is, hogy a szülő benyújtotta-e a felvétel iránti kérelmét és mikor. E körülménynek a feltárása a hivatal feladata. Ehhez kapcsolódik annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy a nevelési-oktatási intézményben döntöttek-e a benyújtott szülői kérelemről, és ennek során sérült-e az egyenlő bánásmód kérelme.

A közoktatásról szóló törvényben meghatározott határidő a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal intézkedésének a korlátját határozza meg. Ez a korlát csak és kizárólagosan az óvodai jogviszony, a tanulói jogviszony, illetve a kollégiumi tagsági jogviszony létrejöttének megállapítása tekintetében áll fenn. A hatósági ellenőrzéshez kapcsolódó más intézkedések megtételére a százötven nap elérése után is lehetőség van.

A határidő meghatározása azért indokolt, mivel meghatározott idő eltelte után az óvodai felvétellel, a tanulói jogviszony létesítésével, illetve a kollégium tagsági jogviszony létesítésével kapcsolatosan nagyon nehéz orvosolni a jogszerűtlen döntést.

 

Az egyenlő bánásmód sérelmének vélelme

A jogszabálysértés következményei

Az ellenkező bizonyításáig a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal eljárásában vélelmezni kell az egyenlő bánásmód sérelmét, ha a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felvételi, átvételi kérelmének elbírálása során nem tartották meg a felvételi eljárás szabályait. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során feltárja mindazokat a tényeket, amelyek bizonyítják valamely jogsértés megtörténtét, illetőleg azt, hogy az adott jogsértés nem történt meg. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók felvételi, illetve átvételi ügyében, ha a hatósági ellenőrzés keretei között kiderül ki, hogy megsértették a felvételi eljárás előírásait, az óvodának, iskolának, kollégiumnak kell bizonyítania, hogy nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét. Ha ez nem sikerül, a hivatalnak – a szülő kérésére – meg kell állapítania az óvodai felvételi jogviszony, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági jogviszony létrejöttét.

Lehetséges, hogy az óvoda, az iskola, illetve a kollégium adott konkrét ügyben „csupán” a jogszabályokat sértette meg, mert például nem értesítette a szülőt felvételi, átvételi kérelem elutasításáról, vagy értesítette ugyan, de azt nem foglalta határozatba, vagy határozatba foglalta ugyan, de nem tartalmazta a határozat a jogorvoslati jogra történő figyelmeztetést, a hivatalnak elégséges-e e tényeket feltárni, a jogszabálysértést megállapítani. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló esetén szülői kérelemre meg kell állapítania az óvodai felvételi jogviszony, a tanulói jogviszony, illetve a kollégiumi tagsági jogviszony létrejöttét. Erre csak abban az esetben nem kerülhet sor, ha az óvoda, az iskola, illetve a kollégium bizonyítani tudja, hogy a mulasztása nem vezethető vissza az egyenlő bánásmód követelményének a megsértésére.

A bizonyítási „kényszer” szabályai

A hatósági eljárásban szabályozott bizonyítási megoldás összhangban áll az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény bizonyítási szabályaival. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedő félnek valószínűsíteni kell, hogy valamely hátrány érte. A gyermek felvételével, átvételével kapcsolatos döntéshozatali eljárás során elkövetett jogsértés tényének bizonyítása elégséges az érdeksérelem valószínűsítéséhez. Ebben az esetben pedig a másik felet, tehát az óvodát, illetve a kollégiumot terheli, annak bizonyítása, hogy a valószínűsített körülmények nem állnak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszonyban azt nem volt köteles megtartani. [2003. évi CXXV. tv 19. §]

A jogsérelem orvoslásának lehetőségei

A közoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint, ha az egyenlő bánásmód követelményét megsértették, a sérelem orvoslására a közoktatásról szóló törvényben szabályozott eljárás keretében sor kerülhet. Ez az eljárás nem zárja ki másik, a felelősség és jogkövetkezményeinek megállapítására alkalmas eljárás megindítását. A közoktatásról szóló törvény előírásai mellett az egyenlő bánásmódról szóló törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. [Kt. 4. § (3)-(5) bek.]

 

Az osztály, csoport létszámra vonatkozó rendelkezések mellőzése

A felvételi, átvételi kérelmekkel összefüggő jogsértések orvoslásának akadálya lehet az a tény, hogy az óvodák, iskolák, kollégiumok a felvételik, átvételi eljárás keretei között betöltik a rendelkezésükre álló férőhelyeket. A közoktatásról szóló törvény 3. sz. melléklete ugyanis meghatározza az óvodai csoportba, az iskolai osztályba, illetve a kollégiumi csoportba felvehető maximális gyermek, illetve tanulói létszámot. Meghatározza továbbá azt is, hogy ezek a létszámok mely esetben és milyen feltételekkel léphetők túl. Azokban az ügyekben azonban, amikor a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés eredményeképpen megállapítja az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony létrejöttét, nem kell alkalmazni az osztály, a csoport maximális létszámhatárokat megállapító rendelkezéseket. Ugyancsak nem kell alkalmazni azokat az előírásokat, amelyek meghatározzák a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai felvételi arányát.

A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal határozatát az osztály, csoport maximális létszámokat meghatározó rendelkezésekre és az iskolai felvételi arányokra vonatkozó rendelkezésekre tekintet nélkül végre kell hajtani. [Kt. 95/C. § (1) bek.]

 

További intézkedések az óvodai felvételi jogviszony, a tanulói jogviszony, illetve a kollégiumi tagsági jogviszony fennállása alatt

Miután az óvodai felvételi jogviszony, a tanulói jogviszony, illetve a kollégiumi tagsági jogviszony létrejöttének az alapja közigazgatási határozat, és ennek a határozatnak az alapja az egyenlő bánásmód követelményének a sérelme, indokolt, hogy az érintett intézmény tekintetében biztosított legyen annak figyelemmel kísérése, hogy nemcsak az adott ügyben, hanem az intézmény működésének körében is sikerült megszüntetni a jogsértő helyzetet kiváltó okokat. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal ezért mindaddig, amíg az érintett gyermek, tanuló az adott nevelési-oktatási intézménnyel óvodai felvételi jogviszonyban, tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági jogviszonyban áll, figyelemmel kíséri, hogy az intézményi gyakorlatban, a meghozott döntésekben, a gyermekekkel, tanulókkal való bánásmód során sérül-e az egyenlő bánásmód követelménye.

A közoktatási feladatkörében eljáró hivatalnak ezért szükség szerint, de minden nevelési évben, illetve tanítási évben legalább egy alkalommal meg kell győződnie arról, hogy a nevelési-oktatási intézményben sérült-e az egyenlő bánásmód követelménye. [Kt. 95/C. § (1) bek.]

 

A határozat végrehajtása

A fellebbezés halasztó hatálya

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint a fellebbezéssel megtámadott határozat végrehajtására nincs lehetőség. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. Nem alkalmazható azonban ez a rendelkezés abban az esetben, ha a határozatot a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatónak nyilvánítják.

A halasztó hatály kizárása

A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal óvodai felvételi jogviszony, tanulói jogviszony, illetőleg kollégiumi tagsági jogviszony létrejötte tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye. A határozat azonban fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható. [Kt. 95/C. § (7) bek.; 2004. évi CXL. tv. 101. § (1) bek.]

 

A kötelező felvételi feladatot ellátó óvoda, iskola kijelölése

Az intézményválasztás lehetősége és korlátjai

Az óvoda, illetve az iskola megválasztásának joga nem nyújt garanciát ahhoz, hogy a szülő és gyermeke találjon olyan óvodát, illetve olyan iskolát, amelyik nem tagadhatja meg a felvételi kérelem teljesítését. A közoktatásról szóló törvény előírásai alapján a kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve a kötelező felvételt biztosító általános iskola az, amelyik nem mérlegelhet abban az esetben, ha a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a felvételi körzetében található. A feladatellátásra köteles községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzatnak a kötelező felvételi feladatot ellátó óvodáról, illetve iskoláról abban az esetben is gondoskodnia kell, ha nem tart fenn óvodát, illetve iskolát.

Abban az esetben, ha a helyi önkormányzat az óvodai nevelésről vagy az általános iskolai nevelésről és oktatásról nem saját intézményfenntartással gondoskodik, az önkormányzati intézkedési tervében kell meghatároznia, hogy milyen módon tesz eleget a közoktatásról szóló törvényben meghatározott kötelezettségeinek. [Kt. 65. § (2) bek., 66. § (2) bek.]

 

Az intézményes nevelésben való részvételi kötelezettség

teljesítéséneknek feltételei

A szülői kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételek

A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján a gyermeknek attól az évtől kezdődően, amelyben az ötödik életévét betölti, részt kell vennie az óvodai nevelésben. Az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség addig az időpontig tart, ameddig a gyermek nem lép az iskolába, vagyis nem válik tankötelessé. Ily módon az általános gyakorlat szerint a gyermek a hatodik életévében, és nem ritkán még a hetedik életévében is kezdhet óvodai nevelési évet.

A tankötelezettség megkezdése után az iskolába járási kötelezettség teljesítéséért a szülő felelősséggel tartozik. Az állam által előírt kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételeket oly módon kell megteremteni, biztosítani, hogy az minden település, minden érintett gyermeke és szülei részére rendelkezésre álljon anélkül, hogy a szülőnek kellene keresnie azt az óvodát, azt az általános iskolát, amely köteles felvenni gyermekét.

Az önkormányzati mozgástér

A feladatellátásra, a szolgáltatás nyújtására köteles helyi önkormányzat társulhat másik feladatellátásra köteles helyi önkormányzattal, megállapodhat nem állami intézményfenntartóval a szolgáltatás nyújtására. Ebben az esetben a feladatellátásról történő gondoskodás módjának erre a tényre történő utalással kell megjelennie az önkormányzati intézkedési tervben. Abban az esetben, ha a szolgáltatás nyújtás másik önkormányzattal történő megállapodással történik, az önkormányzat az intézkedési tervet azzal a helyi önkormányzattal közösen köteles elkészíteni, amelyik által fenntartott óvoda, illetve általános iskola látja el a kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve a kötelező felvételt biztosító iskola feladatait az érintett önkormányzat illetékességi területén élők tekintetében. [Kt. 85. § (5) bek.]

Amennyiben az óvodai feladatok, vagy az általános iskolai feladatok megszervezésével többcélú kistérségi társulás keretében kerül sor, a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési tervet készít. Ilyen esetben nem feltétlenül szükséges, hogy a társulásban részt vevő önkormányzat intézkedési tervet készítsen, azonban a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési tervében kell településenként külön-külön meghatározni, hogy melyik óvoda, illetve melyik általános iskola, annak tagintézményei látják el az adott település tekintetében a kötelező felvételi feladatokat. [Kt. 85. § (4) bek.]

Az önkormányzati döntést meghatározó alapelvek

A helyi önkormányzati feladatellátás szolgáltatás szervezés során a közoktatásról szóló törvény alapelveit figyelembe kell venni. Igaz ez abban az esetben is, ha a községi, a városi, a fővárosi kerületi vagy a megyei jogú városi önkormányzat nem saját óvoda, illetve nem saját iskola fenntartásával oldja meg a kötelező feladatait. Nem fogadható el az a megoldás, amelynek igénybevétele a gyermeknek, a tanulónak, illetve szüleinek aránytalan terhet jelent, illetőleg amely nem megfelelő színvonalú szolgáltatást jelent. Az aránytalan teher vizsgálatánál nagyon fontos kérdés, hogy milyen életkorú gyermekről van szó. Aránytalan tehernek kell tekinteni például az óvodás gyermekek utaztatását, különösen, ha arra tömegközlekedési eszközön kerül sor. Ha az általános iskola alsó tagozatára járó gyermekeknek kell vonatra vagy távolsági buszra szállni. [Kt. 125. § (1) bek. 3. pont]

Elfogadható megoldás lehet azonban, ha a helyi önkormányzat saját maga szervezi meg a szállítást, igazodva a gyermekek életkorához, a szülői igényekhez. Ezzel együtt járó feladat a gyermekek felügyeletének a megoldása. Az utazással kapcsolatos esetleges költségek a szülőre nem háríthatók át, még abban az esetben sem, ha meghatározott életkor elérése után a tanuló tömegközlekedéssel történő utazása elfogadható megoldást jelent. [Kt. 91. § (9) bek.]

 

Fellépési lehetőség a mulasztó önkormányzattal szemben

A közigazgatási hivatal eljárása

Abban az esetben, ha a helyi önkormányzat nem tesz eleget a kötelező feladatainak, a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései alapján léphet fel a közigazgatási hivatal. A közigazgatási hivatal léphet fel a törvényesség helyreállítása érdekében, intézkedésre hívja fel a mulasztót. Amennyiben a törvényességi ellenőrzés során feltárt hiányosság megszüntetésére tett felhívása nem vezet eredményre, a közigazgatási hivatal kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a törvénysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését, illetve a bíróságtól kérheti a törvénysértő önkormányzati határozat felülvizsgálatát.

Ezek az eljárások azonban a gyermeki, illetve a tanulói ügyekben nem fejeződnek be olyan időpontban, amely megoldást jelenthet a kötelező óvodai felvételi ügyekben, illetve a kötelező iskolai felvételi ügyekben. [1990. évi LXV. tv. 99. §]

A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal intézkedési joga

A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal kötelezettsége lett, hogy a gyermek, illetve a tanuló jogainak védelme érdekében a szükséges intézkedéseket meghozza. Ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal

– hatósági ellenőrzése során megállapítja,

– hogy valamelyik településen vagy a település meghatározott részében nincs kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve kötelező felvételt biztosító iskola,

– vagy az iskolai körzethatárt meghatározó rendelkezéseket a helyi önkormányzat nem tartotta meg,

– kijelöl azt az óvodát, illetve általános iskolát, amely nem tagadhatja meg a gyermek óvodai, illetve iskolai felvételét.

A hivatalnak ez a döntése nem tekinthető végleges megoldásnak, mivel a kijelölés egy nevelési évre, illetve egy tanítási évre szólhat. Mindenképpen indokolt és szükséges, hogy az érintett helyi önkormányzat megoldja, méghozzá törvényesen a közoktatásról szóló törvényben meghatározott feladatait. Az egy évre szóló kijelölés lehetősége kellő időt biztosít ahhoz, hogy a közigazgatási hivatal lefolytassa a törvényességi ellenőrzést és megindítsa indokolt esetben az alkotmánybírósági, illetve a bírósági eljárást. Miután ezek az eljárások nem feltétlenül fejeződnek be egy év alatt, a közoktatásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a közoktatási feladatkörében eljáró hivatal az óvoda, illetve az általános iskola kijelölését több alkalommal meghosszabbítsa. [Kt. 95/C. § (2) bek.]

A kijelölhető óvoda, iskola

A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodát, illetve általános iskolát jelölhet ki kötelező felvételi feladat ellátására. A törvényi szóhasználat és szöveg alapján egyértelmű, hogy nem csupán a helyi önkormányzati fenntartásban működő óvodáról, iskoláról van szó. [Kt. 95/C. § (3) bek.]

A helyi önkormányzati fenntartású óvodák, iskolák kijelölése

A kötelező feladatot ellátó óvoda, illetve általános iskola kijelölésénél szóba jöhet minden helyi önkormányzat által fenntartott óvoda és iskola. A törvényi szóhasználat nem utal a fenntartó személyére, ily módon egyáltalán nem szükségszerű, hogy olyan óvodáról vagy iskoláról legyen szó, amelynek a fenntartója az érintett helyi önkormányzat, amelynek az illetékességi területén kialakult a jogsértő állapot.

Kézenfekvő, hogy mindenek előtt az érintett helyi önkormányzat által fenntartott intézményrendszer szolgáljon alapul a hatósági intézkedés végrehajtásához. Abban az esetben azonban, ha ez a megoldás nem valósítható meg, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal másik helyi önkormányzat által fenntartott óvodát vagy iskolát is kijelölhet arra a feladatra, hogy befogadja a mulasztó helyi önkormányzat illetékességi területén élő gyermekeket.

Az önkormányzati autonómia „sérelme”

A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal határozatának címzettje az óvoda, illetve az iskola. Ügyfél az eljárásban az az óvoda és az az iskola is, amelynek kijelölésére sor került. A határozat kötelezettjeként nem a fenntartó helyi önkormányzat, hanem annak intézménye jelenik meg. Nem lehet azonban vitatni, hogy az óvodát, illetve iskolát kijelölő határozat érinti a fenntartó helyi önkormányzat jogait. Ezért a határozat tekintetében megilleti az ügyfél jogállása a fenntartó helyi önkormányzatot is. Ügyfélnek kell tekinteni azt a helyi önkormányzatot is, amelynek területén nem oldották meg a hatósági ellenőrzés megállapítása szerint az óvodai, illetve az általános iskolai ellátást. [2004. évi CXL. tv. 15. § (1) bek.]

Nem vitatható, hogy a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal által hozott határozat érinti az önkormányzati feladatszervezést, függetlenül attól, hogy a határozat kötelezettje a közoktatási intézmény.

Az Alkotmánybíróság több határozatában rámutatott arra, hogy az önkormányzatokat az egyes alapjogok körében megillető autonómia nem feltétlen és nem korlátozhatatlan. Rámutatott azonban arra is az Alkotmánybíróság, hogy törvényen kívül más jogszabály a helyi autonómiát nem korlátozhatja.

Jelen eljárásban az érintett helyi önkormányzati ügyekben meglévő igazgatási önkormányzati autonómia sérülhet. A korlátozásra azonban törvényben került sor, amely megfelel az Alkotmánybíróság iránymutatásának. Az önkormányzati igazgatási autonómia korlátozásának indoka a gyermek megfelelő fejlődéshez való jogának érvényesítése, annak az alkotmányos alapelvnek az érvényesítése, miszerint a Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. [1949. évi XX. tv 16. §]

Ugyancsak alkotmányban rögzített elv, miszerint a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. [1949. évi XX. tv. 7. § (1) bek.]

A Gyermekek Jogairól szóló egyezményben vállaltak szerint a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek, minden, a gyermeküket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét kell hogy figyelembe vegyék. [1991. évi LXIV. tv. 3. cikk 1. pont]

A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal határozata ellen fellebbezéssel lehet élni, és a másodfokú határozat ellen bírósághoz lehet fordulni, megvalósul ezért az az alkotmányos követelmény is, hogy a helyi önkormányzat hatáskörének korlátozása ellen biztosítva legyen a bírósághoz fordulás lehetősége. [1949. évi XX. tv. 43. § (2) bek.; 42/2008. (IV. 17.) AB. h.]

Az önkormányzati társulások szerepe

A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal határozatában olyan óvodát vagy általános iskolát is kijelölhet kötelező felvételt biztosító nevelési-oktatási intézménynek, amely önkormányzati társulás fenntartásában működik.

A helyi önkormányzati társulások által fenntartott óvoda és általános iskola tekintetében nem lehet kétséges az önkormányzati feladatellátásban való részvétel. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal határozatában akkor is élhet a kijelölés jogával, ha olyan helyi önkormányzat tekintetében kell intézkedést hozni, amelyik nem tagja annak a társulásnak, amely fenntartja az óvodát, illetve az iskolát. Hasonló helyzet alakul ki, mint az érintett település határainak a túllépésekor, vagyis az olyan helyi önkormányzat által fenntartott óvoda vagy általános iskola kijelölésekor, amelyik nem felelős a határozattal érintett gyermekek, illetve tanulók ellátásáért. A határozat kötelezettje ebben az esetben is egy óvoda vagy egy általános iskola, nem vitatható azonban a fenntartó önkormányzati társulás ügyféli minősége sem.

A nem helyi önkormányzati fenntartású óvodák, iskolák kijelölése

A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a határozatában kötelező felvételi feladatok ellátására olyan óvodát, illetve olyan általános iskolát is kijelölhet, amely nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartásban működik.

– Ilyen döntés meghozatalára akkor van lehetőség, ha korábban az óvoda, az általános iskola fenntartója a községi, a városi, a fővárosi kerületi vagy a megyei jogú városi önkormányzattal közoktatási megállapodást kötött.

A helyi önkormányzati feladatellátásban történő bekapcsolódás alapja a közoktatási megállapodás. A törvényszöveg nem tartalmaz olyan korlátozást, amely alapján kizárólagosan az érintett a mulasztó helyi önkormányzattal megállapodást kötő intézményfenntartó által működtetett óvoda vagy általános iskola kijelölésére kerülhet sor. Adott település határain kívül lévő másik önkormányzat illetékességi területén működő óvoda és általános iskola is „szóba jöhet” a kijelölésről való döntés esetén.

Az ügyféli kör ebben az esetben magában foglalja nem csak a kijelölt óvodát vagy általános iskolát, hanem a szerződést kötő feleket, vagyis a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartót és a vele szerződő önkormányzatot.

– A feladatellátásba bevonható nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartásban működő intézmények köre szélesebb, mint a közoktatási megállapodás alapján az önkormányzati feladatellátásba bevont nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmények köre. Az önkormányzati feladatellátásban részt vevő nevelési-oktatási intézménynek kell tekintetni azt az óvodát és azt az általános iskolát is, amelyik nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartásban működik, amennyiben a tevékenységét önkormányzat által átengedett épületben folytatja, feltéve, hogy az épületátadásért vagy az épület használatáért fizetett ellenszolgáltatás nem éri el a piaci értéket, illetve az épület használatával járó költségeket az átadó helyi önkormányzat részben vagy egészben átvállalta. Ez a szabályozás arra van tekintettel, hogy a helyi önkormányzati támogatás nem csak közoktatási megállapodás megkötésével valósulhat meg. A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére nyújtott támogatás nem csak pénz átengedése lehet, hanem a működési kiadások helyi önkormányzat által történő átvállalása is. Bármilyen formában nyújt támogatást a helyi önkormányzat a nem állam, nem helyi önkormányzati intézményfenntartónak, azt önkormányzati feladatellátásban közreműködőnek kell tekinteni a kötelező felvételi feladatot ellátó óvoda, illetve általános iskola közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal által történő kijelölése tekintetében.

– A támogatási formák igen sokszínűek lehetnek. Meglehetősen nehéz annak megítélése, hogy valamely nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartásban működő óvoda, illetve iskola a piaci árnak megfelelő ellenszolgáltatást fizet-e a helyi önkormányzatnak a rendelkezésére bocsátott épületekért vagy más felszerelésekért. A közoktatásról szóló törvény ezért e körben is felállít egy jogi vélelmet: az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a nem állami, nem önkormányzati fenntartásban lévő óvoda, iskola részt vesz az önkormányzati feladatellátásban, ha olyan épületben működik, amelyben korábban önkormányzati fenntartású óvoda, illetve iskola működött. E rendelkezésből az következik, hogy az érintett óvodának, iskolának, illetve fenntartójának kell bizonyítania, hogy nem állnak fenn azok a törvényi előfeltételek, amelyek alapján a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal gyakorolhatja a kötelező felvételt biztosító óvodai, iskolai feladatokra történő kijelölést. [Kt. 95/C. § (2)-(4) bek.]

Az egyházi fenntartású intézmények helyzete

A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartói körbe tartoznak az egyházi jogi személyek is. Számos egyházi jogi személy által fenntartott óvoda, illetve általános iskola működik olyan épületben, amelyben korábban önkormányzati óvoda, illetve önkormányzati általános iskola működött. A kötelező feladatot ellátó óvoda, illetve általános iskola kijelölésére alkalmas előírások nem alkalmazhatók azonban azokra az ingatlanokra, amelyek a volt egyházi ingatlan tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény előírásai alapján kerültek vissza az egyházi jogi személy tulajdonába. E körbe tartoznak azok az ingatlanok, amelyek 1948. január 1-je után egyházi tulajdonból kártalanítás nélkül állami tulajdonba kerültek. [1991. évi XXXII. tv1. §]

Az állami tulajdonból ezek az intézmények 1990-ben önkormányzati tulajdonba kerültek, majd a volt egyházi ingatlanok az egyház igénylése alapján visszakerültek az eredeti tulajdonos tulajdonába. [1991. évi XXXII. tv. 2. §, Kt. 95/C. § (5) bek.]

A közoktatásról szóló törvény értelmező rendelkezései további előírásokat tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy a közoktatás jogalkalmazása során milyen módon kell értelmezni a volt egyházi ingatlanok körét. A rendelkezés figyelembe veszi, hogy a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény alapján visszaadott ingatlanban működő egyházi fenntartású óvoda, illetve iskola fenntartója nem minden esetben azonos azzal az egyházi jogi személlyel, aki az ingatlan tulajdonjogának elvételekor az eredeti tulajdonos volt. Alkalmazni kell a volt egyházi ingatlanok tulajdoni rendezésének előírásait minden olyan esetben, amikor a nevelési-oktatási intézmény olyan ingatlanban működik, amelyet az egyházi jogi személy az említett törvény rendelkezései alapján

– visszakapott,

– csereingatlanként kapott,

– csereingatlanként kapott telekre épített,

– a bekerülési érték legalább hetven százalékban a pénzbeli kártalanításból vagy járadékból vásárolt, illetve épített.

Mindezekben az esetekben a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal nem jelölheti ki az épületben működő óvodát, illetve általános iskolát kötelező felvételi feladat ellátására. [Kt. 121. § (8) bek.]

 

A többletfeladatok finanszírozása

A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal által hozott határozatban kijelölt óvoda, illetve kijelölt általános iskola köteles óvodai felvételi jogviszonyt, illetve tanulói jogviszonyt létesíteni, amennyiben a határozatban megjelölt településről, településrészről nyújt be felvételi, átvételi kérelmet az a gyermek, illetve tanuló, aki ott lakóhellyel, annak hiányában tartózkodási hellyel rendelkezik. Finanszírozási problémák abban az esetben keletkezhetnek, ha a határozat „átnyúlik” a település határán, és olyan óvodát, iskolát jelöl ki, amelynek a fenntartása nem a „mulasztó” helyi önkormányzat fenntartásában van.

– Az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott, gyermeki, tanulói létszámhoz kötődő normatív hozzájárulások és támogatásokhoz való hozzájutás rendezésére nincs szükség, mivel ahhoz az intézményfenntartó a költségvetési támogatás kialakult rendje szerint hozzájut.

– A költségvetésből biztosított források azonban az esetek túlnyomó többségében a fenntartó által kiegészítésre szorulnak. Amennyiben az óvodai felvételi jogviszony, illetve a tanulói jogviszony létesítése hatósági határozatra alapul, a költségvetés által nem fedezett kiadásokhoz szükséges források előteremtése nem hárítható át a határozatban kijelölt nevelési-oktatási intézmény fenntartójára.

– Amennyiben a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal olyan óvodát, olyan iskolát jelöl meg, amely nem a gyermek, illetve tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti településen működik, a megjelölt óvoda, iskola fenntartója a gyermek, tanuló felvételének napjától jogosulttá válik az éves költségvetésről szóló törvényben az egyházi jogi személy részére megállapított kiegészítő támogatás összegének megfelelő további támogatásra. Ez a kiegészítő támogatás mindaddig megilleti a fenntartót, ameddig az érintett gyermek óvodai ellátása nem szűnik meg, illetve ameddig a határozat alapján felvételt nyert tanuló tanulói jogviszonya fennáll. A költségvetés biztosítja a kiegészítő támogatást az érintett fenntartó részére, azonban annak forrása a gyermek, tanuló ellátásáról nem gondoskodó helyi önkormányzat részére az önkormányzati finanszírozási rendszerben járó nettó finanszírozásnak az összege. [Kt. 95/C. § (6) bek.]

A jogorvoslat rendje

A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal által hozott határozat első fokú határozat, amely ellen fellebbezésnek van helye. Az óvoda, iskola kijelölése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés azonban nem halasztó hatályú. A határozat a fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható. A másodfokú határozat meghozatalára az oktatási és kulturális miniszter jogosult. A miniszter határozatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróság előtt lehet megtámadni. [l95/C. § (7) bek.]

 

Eljárás a nevelési-oktatási intézmény vezetőjével szemben

Abban az esetben, ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során feltárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény a felvételi, átvételi kérelem elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, az ehhez kapcsolódó határozathozatallal egyidejűleg az intézményvezetővel szemben szabálysértési eljárást kell indítania.

Az, aki a gyermeket, a tanulót a közoktatásra vonatkozó rendelkezések szándékos megszegésével hátrányosan megkülönböztet, szabálysértést követ el és százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. [Kt. 995/C. § (8) bek., 218/1999. (XII. 28.) Korm. r. 142. § (5) bek.]