A következő bekezdésben közölt törvényszöveg elolvasása után, senki ne essen kétségbe, ne cserélje le a szemüvegét, ne jelentkezzen be az orvoshoz, ne küldje vissza a diplomáját a kibocsátójához csupán azért, mert nem érti, ami le van írva. Nem az olvasó a diszlexiás, hanem a szöveg elkészítője nincs tisztában a jogszabálykészítés alapvető követelményével: a norma szövege legyen világos és közérthető. Mellékesen az sem baj, ha megfelel a magyar nyelv helyesírási szabályainak. (more…)

A köznevelésről szóló törvény módosítására benyújtott törvényjavaslattal lényegében nincsen semmi baj. Annak az általános igénynek tesz eleget, hogy legyen végre rend az országban. Annak a széles körben támogatott igénynek tesz eleget, hogy az állam, személy szerint a miniszterelnök-pártelnök döntsön minden kérdésben, mindenki helyett. Ez az iromány megfelel mind a két követelménynek. Igaz szövege tele van hibával, de a végeredmény biztos: elfogadásával a szülők számos ügyben megszabadultak a gyermekükkel kapcsolatos döntések terhétől, az óvodák és iskolák mentesülnek több kérdésben a felelősségvállalás kötelezettsége alól. Nem érdemes végigfutni az oktatás terén 2010-óta végbement változásokon, hiszen akiket érdekeltek ezek a kérdések, azok ismerik, tudják, miről van szó, akik nem ismerik, nem tudják, azok nem is akarták, nem is akarják, megismeri azokat. Hasonló megállapításra és következtetésre lehet jutni a megtett út „eredményei” és a jövő kilátásai ecsetelése terén is. Maradjunk ezért a biztató jelennél.

(more…)

Orbán Viktor nyugodtan lehet flegma. Nyugodtan lehet cinikus. Nyugodtan lehet lekezelő. Orbán Viktor azt tehet, amit akar. A nép szereti. Aki mégsem őt szereti, az sem szerethet mást. A választék csekély. Így kitalálhat akármit, megsérthet bárkit, elvehet bármit, szétoszthatja a másét, átalakíthat tetszés szerint, kirúghat akit akar, felemelhet, letaszíthat. Trónja szilárd, nem ingatja meg semmi. A nép világosan jelezte. Félelemre semmi oka. Számíthat a népre. Népszerűsége töretlen.
(more…)

Az, hogy mi sül ki a kilenc évfolyamos általános iskolából senki nem tudhatja. Miért is tudná? Hiszen „‘csak” az egész ország érdekelt abban, hogy az oktatás miképpen alakul.
(more…)

Szinte hallani lehet a pedagógusok szívéről legördülő kövek koppanását arra a hírre, hogy a tankötelezettség ideje csökkenni fog. Nem önmagukért, a többség érdekében száll a sóhaj a magasba, mondják. Ha a kisebbség nem zavarja meg a többség életét, végre nyugodtan szervezhető az osztály munkája, nem kell bajlódni az oda nem való, motiválatlan, magatartászavaros tizenévessel és a szüleivel.

(more…)

Rosszul teszi a pedagógus, ha azt hiszi, azt gondolja, hogy a tanterem bezárt ajtaja mögött azt tesz, azt gondol, amit akar. A bezárt ajtó nem óv meg semmitől, legfeljebb azt az illúziót kelti, hogy ki lehet rekeszteni a társadalmi változásokat az iskola falain kívülre, hogy nem kell észrevenni az információs forradalmat, hogy nincs szükség a számítógép használatára, a szakmai ismeretek állandó megújítására.

(more…)

A két rendszer közös feladatai

A közoktatás, valamint a gyermek- és ifjúságvédelem rendszere szoros kapcsolatban áll egymással, tekintettel arra, hogy mindkét rendszer alapvető célja a fiatalok védelme, személyiségének fejlesztése. A közoktatás rendszere a gyermekek nagyobb körét fogja át, mivel a korai fejlesztés és gondozás már a születéstől kezdődően a sajátos nevelési igényűeknek, míg általában e körön kívül a harmadik életévét betöltött gyermekektől kezdődően a tankötelezettség befejezéséig, vagyis a tizennyolcadik életévig valamennyi érintett részére szolgáltatást nyújt.
A közoktatás szolgáltatásai megilletik azokat is, akik a gyermekvédelem körében is ellátást kapnak. Azonban a gyermekvédelem rendszere nem mindenkinek nyújt szolgáltatást azok közül, akiknek a közoktatás rendszere nyújt.

(more…)

Az általános műveltséget megalapozó szakasz

A fokozatosság elve

A közoktatás egyik jellemzője, a fokozatosság elve azt jelenti, hogy a tanuló az egyes iskolatípushoz tartozó követelményeket teljesítve léphet tovább másik iskolatípusba, egészen pontosan a nevelés-oktatás egyik szakaszából a nevelés és oktatás következő szakaszába. A közoktatás pedagógiai rendszere egységes folyamatként került szabályozásra, amelyben pedagógiai szempontból egy folyamatnak tekinthető az első évfolyamtól a tizenkettedik, tizenharmadik évfolyam végéig tartó általános műveltséget megalapozó szakasz. Ezen a szakaszon belül azonban elválik egymástól az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, amely az első évfolyamtól a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után a kilencedik évfolyamon kezdődő középfokú nevelés-oktatás szakasza kezdődik. [Kt. 8. § (3)-(4) bek.]

A közoktatásról szóló törvény rendelkezéseinek ahhoz kell garanciát nyújtaniuk, hogy a sikeres tanulmányok eredménye alapján a tanuló tovább haladhat az egyes évfolyamok és pedagógiai szakaszok „lépcsőin”.

(more…)