Folytassa, Áder!

Mindenki fellélegezhet, akit egy kicsit is érdekelt, ki lesz az ország köztársasági elnöke, ha lejár dr. Áder János ideje. Volt min izgulni, hiszen nem volt esélytelen a királyság visszaállítása, vagy a kormányzói hatalom restaurálása. Mindkét pozíció várományosaként esélyesnek tűnt az egykori forradalmár, ruszkiűző pártvezér. Mind a kettő megoldás levezethető a történeti alkotmány vívmányaiból. Így ezeknek a döntéseknek az elmaradása akár jogsértő állapotot is előidézhetne, mozgásba hozva az alaptörvény védelmére hívatott talléros, láncos testületet. Szerencsére hűségük a hatalomhoz megkérdőjelezhetetlen. Így, ami jó a miniszterelnöknek, az nem fáj nekik sem. Felrémlett az elnöki hatalom bevezetése. A tíz évre szóló elnöki megbízás várományosaként ismét a népköztársaság esküdt ellenségének a személye “jött számításba”. Ez a megoldás is elmaradt. Hazánk államformája maradt, ami volt 2013-óta: “Magyarország”. Ennek semmi értelme, de a lényege világos: “Minden hatalmat Orbánnak”. Volt még egy forgatókönyv: Ádert Kövérre cserélve biztosítani, esetleges kormányváltás esetére a más összetételű parlament és kormány működésének ellehetetlenítését. Nem történt változás. Nincs ok aggodalomra. Nagyon jó az esélye: a választások után is maradhat az Orbán-Áder-Kövér trojka, a hatalommegosztás fideszi rendje, a Jó Állam, a “rossz az, aki rosszat gondol” filozófia alapján.
(more…)

2017. március 27. hétfő

Gondolatok a nép(nem)szavazásról

A történelmi tapasztalatok tükrében hazánk a vesztébe rohan. Egy szűk csoport érdekében használják fel az ország erőforrásait. Nincs biztonságban a tulajdon. Hiányoznak a befektetésre ösztönző egyenlő feltételek. Ezek jellemzik a kizsákmányoló gazdasági és politikai berendezkedést, amelyben a megvalósuló gazdasági növekedés nem lehet tartós. A politikai hatalom széles körű megosztására lenne szükség. Ennek egyik bevált formája a népszavazás.

(more…)

2017. március 22. szerda

Az égig (nem) érő fák

Gondterhelt a miniszterelnök. Érthető. Vállain egy nemzet – határon innen és túl – sorsa. Mennyi és milyen súlyosak a terhei? Nyomasztja Európa jövője. Aggódik a kereszténységért is. Nem véletlenül szedett fel jó pár kilót. Soványan nem lehet elviselni ekkora nyomást. Persze, kell a tekintély annak, aki harcban áll mindenkivel. Mindenkivel, aki gondolkodni, pláne az övével nem egyező gondolatokat kimondani merészel. Nem véletlenül szabdalják egyre mélyülő árkok a homlokát. Gyötrődik! A gyötrődésnek pedig ára van. Jól látszik mindez a heti rádiós szózatainak televízión keresztül történő közvetítésekor. Ügyes beállítás: gondos apaként magyaráz a tudatlan népnek. Gesztikulál, kissé az asztalra terülve. Néha könyököl. Elmélyülten tekint a távolba, amikor megosztja gondolatait, töprengéseit, terveit. Félelmeit nem kell megosztani. Kétségek nem gyötrik. Nem kapkod. Lassan tagolja szavait. Ha kell, ismétel. Mindent megfontol, mindent meggondol, mint ahogyan tette ezt egykoron Ferenc József császár, mikor – nyugodt lelkiismerettel – hadat üzent Szerbiának, kimondva egyúttal több millió ember halálos ítéletét, megpecsételve – többek között – saját birodalmának sorsát. Ki tudja miért vállalkozott erre a “kalandra” az agg uralkodó? Ki tudja, miért nem látta, hogy birodalma a huszadik században fenntarthatatlan?
(more…)

Címkék: ,

2017. március 17. péntek

A nyelvvizsga-sorompó!

Látszik, hogy Rétvári Bence megbízható főmufti. Lám, milyen jól megvédte a kormány legaljasabb intézkedéseinek egyikét, a középfokú nyelvvizsga – 2020-tól – meglétének megkövetelését a felsőoktatási alapképzésbe történő belépéshez. Az államtitkár szerint kellő időt – öt kerek esztendőt – hagytak a felkészüléshez a tanulónak. A baj csak az, hogy nem a tanulónak, az államnak kellene felkészülnie arra, hogy mindenkinek megadja a lehetőséget – az iskolai oktatás keretei között – az idegennyelv elsajátításához. A tanulónak a felkészülési ideje se több, se kevesebb nem lett. Ha sikerült olyan középiskolát találnia, amelyben az általános iskolában megkezdett első idegen nyelvet is oktatják, akkor nyolc éve, ha nem sikerült, akkor négy éve volt és van a felkészüléshez. Sok egyéb tényező is befolyásolja azonban a felkészülés eredményességét. Mindenek előtt az ismereteket átadó pedagógus megléte, rátermettsége, az adott iskolák eszközfelszereltsége. Az iskolai nyelvi csoportbontás lehetősége.

(more…)

2017. március 1. szerda

designed by János Szüdi Harcolj a spam ellen! Katt ide!