A közoktatás és a gyermekvédelem

A két rendszer közös feladatai

A közoktatás, valamint a gyermek- és ifjúságvédelem rendszere szoros kapcsolatban áll egymással, tekintettel arra, hogy mindkét rendszer alapvető célja a fiatalok védelme, személyiségének fejlesztése. A közoktatás rendszere a gyermekek nagyobb körét fogja át, mivel a korai fejlesztés és gondozás már a születéstől kezdődően a sajátos nevelési igényűeknek, míg általában e körön kívül a harmadik életévét betöltött gyermekektől kezdődően a tankötelezettség befejezéséig, vagyis a tizennyolcadik életévig valamennyi érintett részére szolgáltatást nyújt.
A közoktatás szolgáltatásai megilletik azokat is, akik a gyermekvédelem körében is ellátást kapnak. Azonban a gyermekvédelem rendszere nem mindenkinek nyújt szolgáltatást azok közül, akiknek a közoktatás rendszere nyújt.

A két rendszer szoros kapcsolódása, a feladatok, a szolgáltatások összehangolásának a szükségszerűsége megjelenik azokban a törvényekben, amelyek meghatározzák a közoktatás rendszerének működését, illetőleg a gyermekvédelmi rendszer működését. A két törvény – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.), továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) kölcsönösen utal a másik törvényre minden olyan esetben, amikor a két szolgáltató rendszer tevékenysége „összeér”.

Az ellátó rendszerek szervezeti kapcsolódása

A partneri kapcsolat szükségessége

Az együttműködő partnerek

A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézmények egységes rendszert alkotnak abból a célból, hogy elősegítsék a gyermek családban történő nevelkedését, továbbá a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését és megszüntetését. A gyermekvédelmi rendszerhez tartoznak a közoktatás intézményei, elsősorban a nevelési-oktatási intézmények és a nevelési tanácsadók. E rendszerhez tartoznak azonban
– az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények, a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,
– a gyermekjóléti szolgálat, a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ,
– a rendőrség, az ügyészség,
– a bíróság.
Az óvodáknak, iskoláknak, kollégiumoknak a legfontosabb partnerük a gyermekjóléti szolgálat, amelyhez jelzéssel kell élniük a gyermek veszélyeztetettsége esetén.
A közoktatási intézmények és elsősorban a nevelési-oktatási intézmények feladata hatósági eljárást kezdeményezni, ha a gyermek bántalmazását, súlyos elhanyagoltságát vagy egyéb más veszélyeztető okot állapítanak meg, valamint akkor is, ha a gyermek önmagát veszélyezteti.

A veszélyhelyzet kialakulásának megelőzése

Ez az együttműködési kötelezettség és az ezzel kapcsolatos feladatok következetes végrehajtása szolgálhat alapul az óvodai, iskolai mulasztások megelőzéséhez, az óvodai, iskolai, kollégiumi erőszakos cselekmények visszaszorításához és ahhoz, hogy a nevelési-oktatási intézmények minden lehetséges intézkedést megtegyenek a gyermek érdekében.

A helyi szintű szabályozás szükségessége

A közoktatási intézmények, mint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézmények a szervezeti és működési szabályzatokban kell hogy szabályozzák a gyermekvédelmi rendszer más intézményeivel való kapcsolattartás kérdéseit. [Kt. 40. § (1) bek.; Gyvt. 17. § (1)-(2) bek.; 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: Nevir.) 4. § (1) bek. i) pont]

A közös szervezeti formák

A két rendszer intézményes kapcsolata nemcsak a közös feladatokban fogalmazódik meg, hanem a tényleges szervezeti formák létrehozásánál és működtetésénél is. Mind a két ellátó rendszernek saját szervezetei vannak, amelyek fő feladata az adott ágazathoz tartozó szolgáltatások nyújtása. A különböző rendszerhez tartozó szervezetek azonban összekapcsolódhatnak, mivel az óvodai nevelés az általános iskolai nevelés-oktatás, a kollégiumi ellátás, a nevelési tanácsadás megszervezhető a közös igazgatású gyermekjóléti intézmény vagy a gyermekvédelmi intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységének keretei között is. [Kt. 24. § (3) bek.; Gyvt. 96. § (4) bek.]
A többcélú közoktatási intézmény keretei között pedig megszervezhető olyan szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegység, amely gyermekvédelmi feladatokat lát el. Ilyen lehet a közös igazgatású közoktatási intézmény, valamint az általános művelődési központ. Ezek keretei között a gyermekjóléti szolgálat, a családsegítő szolgálat és a gyermekvédelmi szolgáltatás szervezhető meg. [Kt. 33. § (4)-(5) bek.; 121. § (1) bek. 25. pont]
Az óvoda és az általános iskola közvetlenül is ellát gyermekvédelmi feladatot a gyermek napközbeni ellátásának megszervezésével. [Kt. 24. § (2)-(5) bek.; 53. § (4) bek.; Gyvt. 41. § (3) bek.]

A gyermek veszélyeztetettsége

Közreműködési kötelezettség a gyermekvédelmi feladatokban

Az óvodák, iskolák és kollégiumok feladata az is, hogy felderítse a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekedjen a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására. Az óvoda, iskola és kollégium e feladatának akkor tud eleget tenni, ha a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában közreműködnek a pedagógusok is. E tevékenység ellátása munkaköri kötelezettsége minden pedagógusnak, miután alapvető feladataik közé tartozik a gyermekek, tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, okainak feltárása és az okok megszüntetésében való közreműködés. [Kt. 19. § (7) bekezdés d/ pont; 41. § (6) bekezdés]

A gyermek veszélyeztetettsége

A gyermek veszélyeztetettségének a fogalmát meglehetősen nehéz meghatározni és pontosan körülírni. E körbe tartozik minden olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. A pedagógusnak, az óvodának, az iskolának, a kollégiumnak a feladata figyelemmel kísérni, észrevenni minden olyan helyzetet, állapotot, körülményt, amely miatt a gyermek veszélyeztetettsége bekövetkezhet, vagy adott esetben már be is következett. Az óvodának, iskolának, kollégiumnak ugyanis gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, amely nem jelent sem többet, sem kevesebbet, mint a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodás a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, valamint a nevelési program vagy a pedagógiai program részeként tartott kötelező intézményen kívüli foglalkozások, programok ideje alatt. [Kt. 41. § (5) bek.; 121. § (1) bek. 11. pont; Gyvt 5. § n/ pont]
A gyermeket veszélyeztető körülmény számos okra visszavezethető. Veszélyeztetheti a gyermeket a családjának helyzete, amely lehet szociális helyzet, állapot, a család működésében rejlő ok, a szülők iskolázatlansága, magatartása. Kialakulhat a gyermek veszélyeztetettsége a családon kívüli más kapcsolat miatt, ilyen lehet egy új társas kapcsolat létrejötte vagy egy régi kapcsolat megszűnése. Előfordulhat, hogy a tanuló „rossz társaságba keveredik”. A veszélyeztetettség kialakulhat az érintettben rejlő okokból is, akár személyiségi problémákra visszavezethetően, akár új rossz szokások „felvétele” következtében. Előállhat a veszélyeztetettség az óvodai, iskolai, kollégiumi közösségi élet hiányosságaira visszavezethetően is, amikor egy-egy személyt vagy a közösség meghatározott részét a többiek kirekesztik maguk közül. A veszélyeztetettség lehet állandó, hosszan tartó vagy eseti, időleges.
Az óvodák, iskolák, kollégiumok feladatrendszere nem választható szét közoktatási szolgáltatásokra és gyermekvédelmi szolgáltatásokra. A közoktatási és gyermekvédelmi szolgáltatások szorosan összekapcsolódnak egymással, a rosszul működő iskola, kollégium veszélyezteti a gyermek, a tanuló fejlődését. Ezzel szemben a feladatait teljesítő óvoda, iskola, kollégium ellátja a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletét, ebből adódóan megelőzi a gyermekek, a tanulók veszélyeztetettségét.

A nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatszervezése

A gyermekvédelem feladataiban közreműködők

Az intézményi szabályozás szerepe

Valójában a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak összehangolása, összefogása jelentős mértékben függ attól, hogy az egyes pedagógusok, illetőleg a gyermekekkel foglalkozó intézményi alkalmazottak mennyire tartják fontosnak e feladatok ellátását. Az e kérdéskörrel foglalkozókon az óvoda, az iskola és a kollégium minden olyan alkalmazottját érteni kell, aki bármilyen módon közreműködik az óvodai nevelési program, az iskolai pedagógiai program, illetve a kollégiumi pedagógiai program megvalósításában, végrehajtásában. Az intézményi dokumentumoknak ugyanis tartalmazniuk kell azokat a feladatokat és megoldásokat, amelyek biztosítják, hogy érdemben végrehajtsák a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatokat.
– Az óvodai nevelési programnak tartalmaznia kell a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet. Ehhez kapcsolódnak a szülő, a gyermek és a pedagógusok együttműködésének formáit meghatározó intézményi előírások.
– Hasonló szabályozási kötelezettsége van az iskolának, mivel a pedagógiai programjába be kell építenie a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységet, a szülő, a tanuló, az iskola együttműködésének formáit és továbbfejlesztésének lehetőségeit.
– A kollégiumi pedagógiai programnak ugyancsak meg kell határoznia a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását segítő foglalkozások tervét, a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formáit.
Mindezek a rendelkezések megadják a megfelelő pedagógiai eszközöket ahhoz, hogy az óvoda, az iskola és a kollégium meg tudja valósítani a rá bízott gyermekek, tanulók felügyeletét, és ily módon gondoskodni tudjon minden egyes gyermek megóvásáról. [Kt. 47. § b)-d) pont; 48. § (1) bek. a) pont, 49. § (2) bek. e)-g) pont]

Felelősség a feladat ellátásáért

Természetszerűen a közösség egészét, a nevelő- és oktató munkában részt vevő alkalmazottak feladatait és kötelezettségeit meghatározó rendelkezések mellett egy adott tevékenység sikeres megszervezésének előfeltétele annak egyértelmű meghatározása, hogy a nevelési-oktatási intézményen belül kinek a felelőssége gondoskodni arról, hogy a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásra kerüljenek. A nevelési-oktatási intézmény munkájának szakszerű, hatékony megszervezéséért az intézmény vezetője tartozik felelősséggel. Ez a felelősség magában foglalja a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért való felelősséget is. Az óvoda, iskola, kollégium vezetőjének a feladatkörébe tartozik a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása. [Kt. 54. § (1) bek.; 55. § (2) bek. g) pont]

A segítő szervezet

Nehéz az irányítási feladatok végrehajtása, amennyiben nincs olyan segítő szervezet, amelynek közreműködésével a közoktatási intézmény vezetője meg tudja fogalmazni az intézményi szintű feladatokat, elvárásokat, illetőleg a gyermek- és ifjúságvédelmi munka elhelyezését a nevelő- és oktató munka keretei közé.
A nevelési-oktatási intézményen belül létre lehet hozni a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokkal foglalkozó szakmai munkaközösséget. E szakmai munkaközösség tevékenységi köre kiterjedhet a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatokra, továbbá a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatokra is. A szakmai munkaközösség létrehozása az érintett pedagógusok döntésén múlik, azonban az óvoda, az iskola és a kollégium vezetője kezdeményező szerepet játszhat abban, hogy e feladatok végrehajtásához külön szakmai munkaközösség jöjjön létre. [Kt. 58. § (1) bek.]

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

Az iskola vezetőjének ki kell jelölnie azt a személyt, aki munkaköri feladataként segíti a pedagógusokat a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok ellátásában. Az óvodában és a kollégiumban a gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladatait elláthatja az óvoda és a kollégium vezetője is vagy megbízható a tevékenység ellátásával valamelyik vezetőhelyettes.
A tanulókat és a szülőket írásban kell arról tájékoztatni a tanév kezdetekor, hogy ki az, aki ellátja a gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladatait. Tájékoztatást kell adni arról is, hogy ez a személy hol és mikor kereshető fel.
A gyermek és ifjúságvédelmi felelős legfontosabb feladatai:
– tájékoztassa a tanulókat arról, milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel problémájukkal,
– megismerje a veszélyeztetett tanulókat, és családlátogatáson a szülőkkel, pedagógusokkal történő beszélgetés során feltárja a gyermeket, a tanulót veszélyeztető okokat,
– indokolt esetben kezdeményezze az igazgatónál, hogy értesítse a gyermekjóléti szolgálatot,
– a gyermekjóléti szolgálat megkeresésére vegyen részt az esetmegbeszéléseken,
– a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezze az iskola igazgatójánál, hogy indítson eljárást az illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál a rendszeres vagy gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében, esetleg a támogatást természetbeni ellátás formájában nyújtása céljából.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata az is, hogy a tanulók és a szülők számára jól látható helyen közzétegye a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti a kábítószer elleni program kidolgozását, végrehajtását. [Nevir. 6. §]

A gyermek- és ifjúságvédelem feladatainak létszám és időkerete

Annak ellenére, hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása kötelező intézményi feladat, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatásához nem biztosított a külön létszám. Ezért az iskola igazgatójának szervezési feladatai közé tartozik, hogy megoldja a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok munkaköri feladatként történő végrehajtásához szükséges feltételek biztosítását.
Az óvodában, az általános iskolában időkeret akkor áll rendelkezésre, ha halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel, tanulókkal foglalkoznak. Ebben az esetben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásához – három halmozottan hátrányos helyzetű gyermekenként, tanulónként – legalább heti egy óra időkeretet biztosítania kell a fenntartónak. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatnak gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, abban az esetben ezt az időkeretet nem kell biztosítani. [Kt. 1. sz. mell. Harmadik rész II/8. pont]
A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásához szükséges időkeret oly módon teremthető elő, hogy az érintett személy részére munkaköri feladatként határozzák meg a tevékenység ellátását. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok nem pedagógus-munkakörbe tartozó feladatok. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása a nevelő- és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben történik. Ezért osztott munkakörben, a kötelező órák arányos csökkentésével pedagógus is elláthatja ezt a feladatot. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős juttatásaira a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak juttatásait megállapító rendelkezéseket kell alkalmazni. Így például, ha a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a munkaideje ötven százalékában látja el ezt a feladatát, abban az esetben az adott munkakörre megállapított kötelező óraszám ötven százalékának megfelelő időt kell óvodai foglalkozás, tanórai foglalkozás vagy kollégiumi foglakozás megtartására fordítania. A „kettős munkakörben történő foglalkoztatást” nem érinti a szabadságra, a pótlékra, a pedagógus igazolványra és más, a pedagógust megillető juttatásokra vonatkozó jogosultságát az érintettnek. [Kt. 1. sz. mell. Első rész]

A veszélyhelyzet pedagógiai eszközökkel történő megszüntetése

A kényszer alkalmazásának tilalma

Az óvodák, iskolák és kollégiumok nem alkalmazhatnak kényszert a gyermekkel, a tanulóval és a szülővel szemben. Nem része a közoktatás intézményrendszere a közigazgatásnak, nincsenek felhatalmazva az államot megillető szankciók igénybevételére. Nem ítélkezhetnek, nem korlátozhatják a személyi szabadságot, nem élhetnek a fenyítés semmilyen lehetőségével. A gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel szüntethetik csak meg.
A gyermekkel, a tanulóval szemben alkalmazható pedagógiai eszközök nem lehetnek alkalmasak az emberi méltóság megsértésére. A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait az óvodának, iskolának, kollégiumnak tiszteletben kell tartania, és védelmet kell biztosítania a fizikai és a lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Nem tartozik a pedagógiai fegyelmezési eszközök közé a kollégiumban a tanuló hazautazásának megtiltása. Ugyancsak nem tartozik ebbe a körbe a kollégiumi felvétel externátusi elhelyezés iránti kérelem elfogadása, illetve elutasítása.
Nem alkalmazhatja a pedagógus fegyelmi eszközként az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítását a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, illetve minősítésekor. [Kt. 10. § (2) bek., 43. § (2) bek., 68. § (4) bek.,. 70. § (1) bek.]

A lehetséges pedagógiai intézkedések köre

Az egyéni életút követelménye

Az óvoda, az iskola, a kollégium akkor lehet sikeres, ha mindig az egyénhez igazítja a felkészítés a nevelés feladatait. Erre akkor van lehetősége, ha kellő ismeretekkel rendelkezik a szülői, a családi hátérről, a gyermek, a tanuló személyiségéről, képességéről, érdeklődési köréről, ambicióiról. Minden gyermeknek, tanulónak éreznie kell, hogy valamiért fontos a közösségnek, hogy a pedagógusok elismerik. Fordítva is igaz ez a tétel, nem várható el a jó teljesítmény attól, akinek nem veszik figyelembe lehetőségeit, hozzáállását, törekvéseit, kirekesztik, éreztetik vele, hogy felesleges, nem „viszi”, viheti semmire.

A pedagógus-szülő-tanuló kapcsolat

A gyermek, a tanuló veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében az óvodák, iskolák és kollégiumok akkor tehetik a legtöbbet, ha megismerik azt a környezetet, ahonnan a gyermek, a tanuló érkezik. Ezért nélkülözhetetlen, hogy különösen az óvodában és az általános iskolában szoros kapcsolat alakuljon ki a pedagógusok és a szülők, elsősorban az osztályfőnök és a szülők között. A gyermek, a tanuló családi háttere, lakáskörülményei jelentős mértékben befolyásolhatják teljesítményét.

A személyiséghez igazodó felkészítés

Kiemelkedően fontos feladat a gyermek személyiségének, tehetségének, képességének megismerése, feltárása és ehhez igazodóan azoknak a nevelési, tanulási folyamatoknak a megtalálása, amelyek biztosítják mindenkinek személyre szólóan a siker lehetőségét. A művészi sikerek, a sport sikerek, meghatározott területeken elért sikerek bebizonyítják a tanulónak a közösséghez tartozás lehetőségét. Meg kell adni az egyéni felkészülés, felzárkózás lehetőségét mindenkinek. Ezt a célt szolgálja a nem szakrendszerű oktatás kiterjesztése, a szöveges értékelés, az évfolyamismétlésre utasítás korlátozása.

A tanulói teljesítmény és magatartás értékelése

A tanulói teljesítmény értékelésének tükröznie kell a befektetett munkát, az elért fejlődést, a tanulói szándékot. A tanulói értékelésnek figyelembe kell vennie az érintett személyében és körülményeiben meglévő sajátosságokat. Ösztönzőnek, elismerőnek kell lennie. Az értékelés akkor lehet eredményes, ha kifejezi azt, hogy a pedagógus látja, érzékeli a tanuló hozzáállását, tisztában van azzal, hogy a meglévő adottságokkal milyen eredmények érhetők el, s hogy a tanuló mennyi erőfeszítést tett annak elérése érdekében. Ha a tanuló sikertelennek érzi magát, nem kap segítséget ahhoz, hogy megtalálja azt, amiben tehetséges, ha úgy érzi, hogy kár felkészülnie, nagy bizonyossággal nem fog azonosulni az iskola célkitűzéseivel.

A kirekesztés minden lehetőségének kizárása

Az óvodákban iskoláknak és kollégiumoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy az egyes csoportok kialakítása során ne sértsék meg az egyenlő bánásmód követelményét, ne alakítsanak ki olyan közösségeket, amelyekben a gyermekek, a tanulók egy-egy csoportja vagy akárcsak egyetlen gyermek, egyetlen tanuló is kirekesztve érzi magát. A nevelő- és oktató munka során kiemelt figyelmet kell fordítani a közösségi élet alakulására, arra, hogy minden gyermek, minden tanuló megtalálja a helyét az adott csoportban, osztályban. Nem engedhető meg a mások rovására történő élcelődés, mások gúnyolása, családi vagy bármilyen okból történő nevetségessé tétele.

Az egyéni jogok és a közösségi jogok összhangja

Az intézményi szabályzatokban elsősorban a házirendben egyértelműen meg kell határozni az iskolai és a kollégiumi jogok gyakorlásának rendjét, kötelezettségek teljesítésének módját, és ezeket az előírásokat következetesen meg kell tartatni. Az egyéni jogok gyakorlása nem sértheti mások tanuláshoz való jogát, illetve mások hasonló jogosítványait. A tanuló joga, hogy
– az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről,
– vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását,
– a levelezéshez, kollégiumban a lakáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. [Kt. 11. § (1) bek.]
A tanulói jogok érvényesítésénél, megtartásánál is támaszkodni lehet a szülői szervezetekre és a diákszervezetekre.

A tények feltárása megismerése

Működtetni kell a fegyelmi eljárást megelőző eljárást, melynek keretei között közösségi keretek igénybevételével lehet tisztázni az esetleges kötelességszegő magatartást kiváltó okokat, és meg lehet találni azokat a megoldásokat, amelyek alkalmasak az egyéni, illetve a közösségi érdeksérelmek orvoslására. [Nevir. 32. § (1)-(2) bek.]

A fegyelmezés lehetőségei

Az iskola és a kollégium végső eszközként alkalmazhatja a házirendben meghatározott fegyelmezési eszközöket a jogsértő tanulóval szemben, illetőleg szabályszerűen lefolytatott fegyelmi eljárás során fegyelmi büntetést állapíthat meg a tanulói jogviszonnyal, illetve a kollégiumi jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegő tanulóval szemben. Az óvoda, iskola és kollégium döntéseinél, intézkedéseinél érvényre kell hogy juttassa a gyermek mindenek felett álló érdekét. A gyermek mindenek felett álló érdeke többek között, hogy ügyeiben méltányosan, humánusan valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek. [Kt. 4. § (7) bek. c) pont; 10. § (2) bek.; 76. §; 43. § (2) bek.; 68. § (4) bek,; 70. § (1) bek.; Nevir. 32. § (3)-(10) bek.]

Az óvodai foglalkozások

A gyermek, a tanuló veszélyeztetettségét csökkentő ellátási formák, szolgáltatások között kiemelkedő szerepe van az óvodának. Minél korábbi időpontban íratják be a szociális helyzete, a szülők alacsony iskolai végzettsége miatt hátrányos helyzetben lévő gyermeket, annál nagyobb az esély arra, hogy sikeresen kezdi meg és folytatja iskolai tanulmányait.

Egyéni törődés lehetőségei az iskolában, kollégiumban

Az iskolai felkészítés keretei között a pedagógiai eszköztár magában foglalja az érintett tanulókkal történő egyéni foglalkozás megszervezését, a napközis foglalkozás, a tanulószoba biztosítását a veszélyeztetett tanulók részére. Az egyéni képesség a közösségi életbe történő beilleszkedést elősegítő megoldást nyújthat a tanulói személyiség kibontakoztatását lehetővé tevő tanórán kívüli foglalkozás, szakkör, önképző kör megszervezése. Ugyancsak a beilleszkedést segíti elő a tanulópárok, tanulócsoportok kialakítása, amelyben helyet kaphatnak a szociálisan átlagon felüli helyzetben lévő családok gyermekei, a szociálisan az átlag alatti helyzetben lévő családok gyermekei az átlagnál tehetségesebb, az átlagos képességű tanulók, illetőleg azok, akik az átlag alatt teljesítenek.

Az iskolaotthonos nevelés és oktatás

Az esélyt teremtő felkészítési lehetőségek között kiemelkedő szerepe van az iskolaotthonos oktatásnak. Az iskolaotthonos nevelés és oktatás a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztési folyamat, amelynek keretei között biztosítani kell nemcsak a felkészítést, hanem a pihenést, a kikapcsolódást, a szórakozást és a testmozgást is. Az iskolaotthonos nevelés és oktatás keretei között ötvözhető az ötödik és a hatodik évfolyamon a szakrendszerű és a nem szakrendszerű oktatás. Ebben az ellátási formában ugyanis elégséges időkeret áll rendelkezésre ahhoz, hogy az ismeretek meghatározott részét elsősorban tantárgyi keretek között dolgozza fel az iskola, tanári felkészítés mellett. Ugyanakkor elégséges idő áll rendelkezésre ahhoz is, hogy megoldják a kulcskompetenciák megszilárdítását, a tanulók egyéni képességeihez igazodó fejlesztéssel, a tanulók tanulási sajátosságainak figyelembe- vételével, a fejlesztési feladatok kulcskompetenciák szerint történő feldolgozásával a tantárgyi szerkezet kialakításának mellőzésével. Ezekben a feladatokban hatékonyan tudnak együttműködni a tanítói és a tanári végzettséggel rendelkező pedagógusok.
Az iskolaotthonos nevelés és oktatás megszervezéséhez rendelkezésre állnak a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező foglalkozások, a napközis foglalkozások és a mindennapos testedzés foglalkozásainak időkeretei. Ezért ennek az ellátási formának a jellemzője a délelőtti és a délutáni tanítási időszak igénybevétele, melynek keretei között biztosítható a tanulók részére az új ismeretek, tananyagok, követelmények elsajátítása és a következő tanítási napokra történő felkészülés. Meg kell oldani a mindennapi testedzést is. Az iskolaotthonos nevelés és oktatás megszervezéséhez rendelkezésre álló időkeretet a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján kell megállapítani, mindig az adott évfolyamra meghatározott kötelező tanórai foglalkozások időkeretéből kiindulva, hozzácsatolva a kiszámítható nem kötelező tanórai foglalkozások, napközis foglalkozások, egyéni foglalkozások időkereteit. Az iskola azonban a kötelező tanórai foglalkozások időkeretén kívül rendelkezésre álló időkereteket az évfolyamok között átcsoportosíthatja, ebből adódóan nem jogszerűtlen, ha az iskolaotthonos oktatás megszervezéséhez a többi évfolyam „rovására” megnöveli az egyébként kiszámítható időkereteket.
Az iskolaotthonos felkészítés keretei között nincs helye házi feladatnak, mivel a tanuló az egész napos felkészítés során készül fel a következő tanítási napokra. [243/2003. (XII. 17.) Korm. r. 3. § (4) bek., 9/C. §; NAT VI. rész]
Az iskolaotthonos oktatás olyan szolgáltatás, amelyet az iskola nem tehet kötelezővé a szülő részére. Az iskolában akkor szervezhető iskolaotthonos oktatás, ha az abban való részvételt minden érintett szülő elfogadja, és kéri gyermekének felvételét. Ha az iskolában iskolaotthonos nevelést és oktatást szerveznek, fel kell készülni arra, hogy megoldják azoknak a tanulóknak a felvételét is, akik nem kívánnak bekapcsolódni ebbe az ellátási formába. Ez megoldható másik párhuzamos osztály indításával, ha pedig erre nincs lehetőség, abban az esetben a szülő egyetértésével másik iskolát kell keresni az érintett tanulóknak.
Az iskolaotthonos nevelésben és oktatásban ingyenes tankönyvellátást és ingyenes étkezést kell biztosítani azoknak a tanulóknak, akik gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. Miután az iskolaotthonos oktatás egyik sajátossága, hogy a tanulók felkészülnek a következő tanítási napokra is, nincs szükség arra, hogy a tankönyvek odahaza is rendelkezésre álljanak. Ezért az iskolaotthonos nevelésben és oktatásban meg kell teremteni a feltéteket ahhoz, hogy a tankönyveket, füzeteket és más tanulói felszereléseket az iskolában tárolják. [Kt. 52. § (3) bek., (7) bek., (9) bek.; 53. § (4) bek.; Nevir. 39/C. §]
Az iskolaotthonos nevelés és oktatás igényli a pedagógiai program és a helyi tanterv áttekintését, ennek az ellátási formának a beépítését. Az iskolaotthonos oktatásnak meg kell jelennie a pedagógiai program mindkét részében, vagyis az iskola nevelési programjában és az iskola helyi tantervében is. Az iskola szabályozó munkáját az iskolaotthonos oktatás megszervezéséhez elkészített és kiadott helyi tanterv segíti. [Kt. 48. § (1) bekezdés a/ pont]
E feladathoz felhasználható a Kompetencia-fejlesztő oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve. [17/2004. (V. 20. OM. r. 1. sz. mell.]

Külső segítség a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében

Együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal

Együttműködés megelőzés céljából

Az óvoda, az iskola és a kollégium gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. Az együttműködés a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtása során nem kapcsolódik ahhoz a helyzethez, amikor a nevelési-oktatási intézmény kudarcot vallott, mivel nem volt képes pedagógiai eszközökkel megszüntetni a gyermekek, a tanulók fejlődését veszélyeztető okokat. A gyermekjóléti szolgálat együttműködése az óvoda, iskola és kollégium nevelő- és oktató munkájának segítése folyamatos tevékenységi forma, amelynek meg kell előznie annak a helyzetnek a kialakulását, amikor már az óvodának, iskolának, kollégiumnak külső segítséget kell kérnie a rábízott gyermek, tanuló, illetőleg a gyermekközösség, tanulóközösség védelme érdekében. [Kt. 41. § (6) bekezdés]
A gyermek, tanuló veszélyeztetettségének megszüntetése alapvető kötelezettsége minden olyan szervezetnek, amelyik a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódik. Ebből következően a gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek, a tanuló veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében együttműködési és tájékoztatási kötelezettség terheli őket. [Gyvt. 17. § (3) bek.]

Együttműködés a veszélyeztető okok megszüntetése érdekében

Az együttműködés kötelezettségéből az következik, hogy egyik fél sem tagadhatja meg a másik megkereső fél tájékoztatását, szükség esetén „megsegítését”. Abban az esetben, ha az óvoda, az iskola vagy a kollégium a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat a rendelkezésére álló pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a külső beavatkozást a gyermekközösség, illetve a tanulóközösség védelme indokolja, több segítségnyújtási lehetőség közül választhat. Kérheti a gyermekjóléti szolgálat segítségét, de e mellett az oktatásügyi közvetítői szolgálathoz is fordulhat, illetőleg megkeresheti az ifjúságvédelmi vagy a családjogi területen működő szolgáltatásokat.
A segítségnyújtási kötelezettség a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódik, ezért a gyermekjóléti szolgálat tesz javaslatot indokolt esetben arra, hogy milyen intézkedés megtételét tartja szükségesnek a nevelési-oktatási intézmény részéről. Külső segítség esetén a gyermek, tanuló ügyében történő intézkedés kikerülhet az óvoda, az iskola, illetve a kollégium „falai közül” és átkerülhet a gyermekvédelmi rendszerbe. [Nevir. 6. § (2) bekezdés]

A nevelési-oktatási intézmény intézkedési kötelezettsége

Az óvodák, iskolák és kollégiumok tevékenységében központi szerepe van a pedagógus és a szülő kapcsolatának. Ez a kapcsolatrendszer a bizalomra épül, amelynek egyik legfontosabb eleme, hogy az érintettek kölcsönösen tájékoztatják egymást mindazokról az információkról, amelyek nélkül a gyermek, a tanuló óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása nem vagy sokkal nehezebben oldható meg. Az információk kölcsönös átadása azzal jár, hogy a egyes pedagógusok számos olyan információhoz juthatnak hozzá, amelyek nem tartoznak a kívülállókra. Ezért a közoktatási intézményben a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában közreműködő személyeket – tehát nem csak a pedagógust – hivatásánál fogva minden kívülálló, harmadik személlyel szemben titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tény, adat, információ tekintetében, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során tudomást szerzett. Ez a titoktartási kötelezettség nem terjed ki a szülőre.
A gyermek, illetve a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adatközlés súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek, a tanuló érdekét. Ez a helyzet akkor áll elő, ha a gyermek, tanuló veszélyeztetettsége szülői magatartásra vagy közrehatásra vezethető vissza. Az óvodának, iskolának, kollégiumnak, illetve a gyermekkel, a tanulóval foglalkozó pedagógusnak észlelnie kell, ha a szülő valamely magatartása, mulasztása miatt kerül a gyermek, a tanuló olyan helyzetbe, amely már szükségessé teszi, hogy a nevelési-oktatási intézmény segítséget kérjen a veszélyhelyzet megszüntetése érdekében.
A pedagógusnak, illetve a nevelő- és oktató munkát segítő alkalmazottnak értesítenie kell az óvoda vezetőjét, az iskola igazgatóját, a kollégium vezetőjét, amennyiben intézkedés kezdeményezését tartja szükségesnek. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének pedig a gyermekjóléti szolgálat segítségét kell kérnie. [Kt. 2. sz. mell. „Adatkezelés a közoktatási intézményekben” cím]

A gyermekléti szolgálat

A közoktatásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei számos olyan rendelkezést tartalmaznak, amelyek előírják az óvodák, iskolák és kollégiumok együttműködését a gyermekjóléti szolgálattal. A gyermekjóléti szolgálatot a községi, városi, fővárosi és fővárosi kerületi önkormányzatoknak kell létrehozniuk a gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak ellátása céljából.
A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermekek érdekeit védő személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával segíti a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszűnését.
A gyermekjóléti szolgáltatás feladatai közé számos olyan ellátás tartozik, amely az óvodában, iskolában és kollégiumban folyó nevelési feladatokat segíti, erősíti azoknál a gyermekeknél, tanulóknál, ahol a nevelési-oktatási intézményben végzett nevelési tevékenység kiegészítésére van szükség. A gyermekjóléti szolgáltatás feladatai közé tartozik a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése. A gyermekjóléti szolgáltatás feladatai közé tartozik a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, amely rendszernek része az óvoda, az iskola és a kollégium is.
A gyermekjóléti szolgáltatás nemcsak a megelőzésben kap fontos szerepet, hanem a már kialakult veszélyhelyzet, veszélyeztetettség megszüntetésében is. Így feladatai közé tartozik a családgondozás, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása. Nem véletlen, hogy a gyermekjóléti szolgáltatások nyújtására létre- hozott gyermekjóléti szolgálat feladatainak végrehajtása során összehangolja tevékenységét az egészségügyi intézményekkel, valamint a nevelési-oktatási intézményekkel. Feladatai közé tartozik a nevelési-oktatási intézményekben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítése. [Gyvt. 39-40. §]

A gyermekjóléti szolgálat és a nevelési-oktatási intézmények
együttműködési lehetőségei

Az együttműködés kereteinek kialakítása

A közoktatásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei meghatározott ügyek, feladatok végrehajtásához, előkészítéséhez, az intézményi döntések meghozatalához kifejezetten megkívánja a gyermekjóléti szolgálat közreműködését, véleményének beszerzését. A jogszabályban meghatározott ügyek mellett azonban nem mellőzhető az óvodák, iskolák és kollégiumok, valamint a gyermekjóléti szolgálat állandó és szoros kapcsolatrendszerének a kialakítása. Nem elégséges az együttműködés formáinak formális szabályozása a szervezeti és működési szabályzatban. Indokolt megtalálni az együttműködés és a kapcsolattartás rendszeres fórumait azon túl is, hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal. Különösen fontos a szoros kapcsolattartás és együttműködés az olyan településeken, ahol az átlagosnál magasabb a munkanélküliség.
– A gyermekjóléti szolgálat nyújthat segítséget ahhoz, hogy az óvodai nevelési programban vagy az iskolai, illetve a kollégiumi pedagógiai programban megfogalmazott gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek hatékony megelőző funkciót tudjanak betölteni.
– Ugyanakkor a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait ellátók a családgondozó tevékenységük során támaszkodni tudnak a nevelési-oktatási intézmények megelőző tevékenységére, adott esetben visszajelzéssel tudnak élni a nevelési-oktatási intézményeknek, javasolva az intézményi dokumentum korrekcióját, kiegészítését.
Hatékony együttműködési forma lehet, ha a gyermekjóléti szolgálat feladataiban közreműködők és a nevelőtestület tagjai közös értekezleten tekintik át a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, adott esetben a megoldásra váró konkrét ügyeket.

A gyermek óvodába járatása

A gyermekjóléti szolgálat feladatai közé tartozik a településen élő gyermekek szociális helyzetének, veszélyeztetettségének figyelemmel kísérése. Miután az óvodai nevelés kiemelkedő fontosságú a gyermek személyiségének fejlesztésében, a család szociális helyzetéből adódó hátrányok csökkentésében, az óvodák és a gyermekjóléti szolgálat közös célkitűzése lehet annak elérése, hogy a hátrányos helyzetű családba tartozó gyermekeket minél korábban elvigyék szüleik az óvodába. E feladathoz kapcsolódó közös feladat lehet az óvodából és az iskolából való igazolatlan távolmaradás csökkentése, annak megismerése, hogy miért nem viszi el a szülő gyermekét az óvodába, illetőleg miért nem jelenik meg az iskolában a tanuló. Így például az óvodából történő távolmaradás indoka lehet a család rossz szociális helyzete, a nem megfelelő lakáskörülmények, a tisztálkodási lehetőségek hiánya, a rossz ruházat vagy a ruhák tisztán tartásának, a mosásnak az akadályoztatása. Ilyen helyzetekben egyértelmű, hogy az óvoda nem tud megfelelő segítséget nyújtani a veszélyeztetettség megszüntetéséhez, a szociális helyzetből adódó hátrányok csökkentéséhez.
Ez az együttműködés segítséget nyújthat akkor is, amikor már az óvodába járás nem a szülő elhatározásán múlik. Abban az évben, amelyben a gyermek betölti az ötödik életévét, a szülő köteles gyermekét beírtani az óvodába, és köteles gondoskodni arról is, hogy rendszeresen, legalább napi négy órát részt vegyen a gyermek az óvodai foglalkozásokon. Az óvodának jelentési kötelezettsége van abban az esetben is, ha a gyermek az óvodából az adott nevelési évben hét napnál igazolatlanul többet mulaszt. Ekkor az óvoda vezetőjének értesítenie kell a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt. Az óvoda azonban akkor teljesíti maradéktalanul kötelezettségét, ha nem engedi meg összegyűlni a hét nap igazolatlan mulasztást, hanem megkísérli feltárni azokat az okokat, amelyek miatt a gyermeket a szülő nem hozta el az óvodába. Ennek a feladatnak a végrehajtása a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével lehet igazán eredményes.

A tankötelezettség teljesítése

A tankötelezettséggel kapcsolatos feladatok teljesítésénél a gyermekjóléti szolgálat hasonló módon segítséget tud nyújtani az iskoláknak, mint ahogy erre az óvoda igénybevételével kapcsolatos feladatoknál mód és lehetőség van. A tankötelezettség teljesítésénél a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt terheli az a kötelezettség, hogy iskolai körzethatárok szerint összeállítsa azt a névjegyzéket, amely alapján az iskolák a beíratkozást, illetve annak elmulasztását figyelemmel tudják kísérni. Az iskolai mulasztások okainak felderítésében a távolmaradást előidéző okok felszámolásában az iskola és a gyermekjóléti szolgálat közösen tud hatékonyan fellépni.
– A tanköteles tanulót fogadó iskolának a jegyzőt értesítenie kell, ha úgy ítéli meg, hogy a szülő nem tesz eleget annak a kötelezettségének, hogy tanköteles tanulóját rendszeresen az iskolába járassa.
– A tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor már az iskolának értesítenie kell a szülőt. Ha az iskola értesítése eredménytelen marad, a gyermekjóléti szolgálat közreműködésének igénybevételével kell megkeresni a tanuló szülőjét.
A tanulói távolmaradás az iskolából azonban nem csak azt a feladatot állítja a nevelőtestület elé, hogy megvizsgálja a tanuló családi körülményeit, a szülői kötelezettségek nem teljesülésének okait. Különösen akkor, ha megnő az igazolatlan mulasztások száma, és meghatározható, hogy mely körben, mely osztályokban tapasztalhatók ezek a jelenségek. Indokolt, hogy az iskola igazgatója az igazolatlan távolmaradások okainak feltárása érdekében áttekintse az adott osztályközösség tevékenységét, továbbá az adott osztályban folyó nevelő- és oktató tevékenységet. Ennek az áttekintésnek, vizsgálódásnak számos lehetősége és módszere van. Ezek közé tartozik a szülői vélemények beszerzése, meghallgatása, a tanulói vélemények összegyűjtése és feldolgozása. Az iskola vezetésének mérlegelnie kell az osztályközösség, a tanulói kör összetételét, annak a lehetőségnek a megvizsgálását, hogy nem sérülnek-e az egyenlő bánásmód követelményei adott évfolyam tanulóinak az osztályba sorolásánál. Lényegében végre kell hajtani azokat a feladatokat, amelyek egyébként is kötelezőek az intézményi minőségpolitika és minőségfejlesztés rendszerének keretei között. Természetesen sor kerülhet arra is, hogy az éves kötelező értékelés előtt vagy után tekintsék át az adott osztály vagy osztályok teljesítményét és az egyes tanulók egyéni fejlődését. [Kt. 40. § (10)-(11) bek.]

Tankötelezettségből eredő szülői kötelezettségek teljesítése

A szülő választási lehetősége

A szülő döntésén múlik, hogy gyermeke milyen módon teljesíti a tankötelezettségét. E választás lehetősége annyiban korlátozott, hogy a meghatározott életkorban, megfelelő iskolai fejlettséget elérő gyermeket a szülő köteles beíratni az iskolába. Az iskolába történő beíratkozás nem feltétlenül jár együtt azonban a rendszeres iskolába járással, mivel az iskolai tanulmányi kötelezettségek teljesíthetők oly módon is, hogy a gyermek magántanulóként készül fel, és ad számot tudásáról.

A szakvélemény alapján történő felkészülés

A tankötelezettség magántanulóként történő teljesítése nem csak szülői döntésen alapulhat, hanem a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye, illetőleg a nevelési tanácsadó szakvéleménye által megfogalmazott javaslaton vagy a szakorvos véleményén. Ezeket az eseteket azonban el kell választani a szülői döntésen alapuló magántanulói felkészítési formától, mivel a szakértői véleményekben, illetve az orvosi javaslatokban megfogalmazottak esetében a szülőnek nincs választási lehetősége.

A magántanuló felkészítése és felkészülése

A magántanuló felkészülési formája lényegesen eltér az általános gyakorlattól, mivel magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Ebből adódóan a magántanuló nem vesz részt a tanórai foglalkozásokon, és ez nem csak azzal jár együtt, hogy nem kapcsolódhat be az ismeretközlés, az ismeretszerzés tanórán keresztül megvalósuló folyamatába, hanem azzal is, hogy felkészültségéről nem tud számot adni a tanítási órák keretében. Abban az esetben, ha a tanuló a szülő döntése alapján folytatja tanulmányait magántanulóként, a szülőnek kell gondoskodnia felkészítéséről, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló azonban felvehető a napközibe vagy a tanulószobai foglalkozásokra. Az iskolának kell megállapítani, hogy a tanuló milyen időközönként és milyen módon ad számot tudásáról. A szülőnek jogában áll azt is kérni, hogy gyermeke független vizsgabizottság előtt számolhasson be tudásáról. A tanulmányi kötelezettségek teljesítéséről, az iskola magasabb évfolyamára lépéséről minden esetben, tehát akkor is, ha független vizsgabizottság előtt számol be a tanuló, az iskola nevelőtestületének kell döntenie.

A szülői döntés iskolai befolyásolása

A magántanulóként történő felkészítés kivételes tanulási forma és lehetőség, és nem szolgálhat alapul ahhoz, hogy az iskola „megszabaduljon” azoktól a gyermekektől, akikkel az átlagosnál nagyobb probléma van. A magántanulóként történő felkészülés lehetősége nem lehet fegyelmezési eszköz, és nem lehet fegyelmi büntetés sem. Jogellenes az iskolának az az eljárása, amikor befolyásolja a szülőt a döntésben, például olyan „tájékoztató nyújtásával”, hogy milyen következményekkel számolhat a szülő, ha nem választja gyermekének a magántanulóként történő felkészülést.

Az iskola szerepe a szülői döntésnél

A tankötelezettség magántanulóként történő teljesítésének kérdésében a szülő rendelkezik döntési joggal. Az iskolának e szülői döntést megfelelő tájékoztatással kell segíteni. Az iskolának az a feladata, hogy tájékoztassa a szülőt azokról a kötelezettségekről, amelyek együtt járnak azzal, ha gyermekének a magántanulóként történő felkészülés lehetőségét választja.

Az igazgató felelőssége

Az iskola igazgatója azonban minden egyes tanulóért felelősséggel tartozik, hiszen kötelessége fellépni minden olyan esetben, amikor veszélyhelyzet kialakulását látja, feltételezi. Ez a kötelezettség magában foglalja annak mérlegelését is, hogy a szülői döntés nem veszélyezteti-e az érintett tanuló fejlődését. Az iskolaigazgató nem jogosult döntést hozni a szülőnek e kérdéskörben benyújtott kérelme tárgyában, vagyis nem utasíthatja el a szülői kezdeményezést. Abban az esetben azonban, ha az iskola igazgatója úgy ítéli meg, hogy a tanulónak hátrányos az, ha tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget, illetőleg úgy ítéli meg, hogy a magántanulóként elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét.
Abban az esetben, ha hátrányos helyzetű tanulóról van szó, az iskola igazgatójának minden esetben be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. Az iskola igazgatója a szülő bejelentéstől számított három napon belül kell hogy megkeresse a gyermekjóléti szolgálatot, amelynek tizenöt napon belül kell véleményét visszaküldenie. [Kt. 7. § (2) bek.; Nevir. 23. § (1) bek.]

Kényszerintézkedések a gyermekkel, tanulóval szemben

A védelembe vétel

A nevelési-oktatási intézmények lehetőségei

A gyermekek védelmével kapcsolatos intézményrendszer elsődleges feladata a családban történő nevelés elősegítése a veszélyeztetettség megelőzésével és megszüntetésével. Ezt egészítik ki a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tatozó hatósági intézkedések, köztük a gyermek védelembe vétele.
A közoktatás rendszeréhez tartozó intézmények nem léphetik túl azt a határt, ameddig a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében pedagógiai eszközökkel és módszerekkel közbeavatkozhatnak, felléphetnek. Minden olyan esetben, amikor további intézkedést tartanak szükségesnek, a lehetőségük a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések kezdeményezése.

A védelembe vétel célja

A védelembe vétel célja az, hogy a gyermek családi környezetben történő fejlődését biztosítsa, elősegítse. Védelembe a gyermeket a jegyző veheti abban az esetben, ha a gyermek veszélyeztetettségét a szülő más segítő szolgáltatások igénybevételével nem tudja vagy nem akarja megszüntetni.
A védelembe vétellel kapcsolatos kezdeményezés megalapozásánál a nevelési-oktatási intézmények ugyancsak a gyermekjóléti szolgálatra támaszkodhatnak. Ahhoz, hogy a jegyző megalapozottnak találja az óvoda, iskola vagy kollégium vezetőjének a kezdeményezését, szükség lehet arra, hogy a gyermekjóléti szolgálat támogassa a védelembe vételt.
Miután a védelembe vétel állami kényszerintézkedés, az eljárás megindulása előtt minden lehetséges egyéb, a gyermek veszélyeztetettségét megszüntető intézkedés lehetőségét ki kell „meríteni”. A védelembe vétel lényege, hogy a jegyző a gyermek gondozásának, ellátásának megszervezéséhez a szülői neveléssel összefüggő feladatok segítéséhez családgondozót rendel ki, és ha szükséges, különböző intézkedések megtételét írja elő a szülő részére. A családgondozó feladata többek között az, hogy a gyermek fejlődéséhez, veszélyeztetésének megszüntetéséhez egyéni gondozási-nevelési tervet készít. Abban az esetben, ha arra van szükség, hogy a gyermek személyiségével kapcsolatos valamely jelentőst tényt vagy körülményt megítéljenek, a családgondozó kérheti a nevelési tanácsadót, a szakértői és rehabilitációs bizottságot, a pszichiátriai szakellátó intézményt vagy a családvédelemmel foglalkozó szervet, illetve szakértőt szakvélemény elkészítéséhez.
A jegyző kötelezheti a szülőt arra, hogy a megkeresett szervhez vagy személyhez, szakértőhöz vigye el gyermekét. A jegyzői határozat kötelezheti a szülőt arra is, hogy
– vegye igénybe az óvodai nevelést, a napközis foglalkozást, az iskolaotthonos nevelést-oktatást, illetve kollégiumot,
– keresse fel gyermekével a családvédelemmel foglalkozó személyt vagy szervezetet,
– gyermekét vigye el egészségügyi szolgáltatásra.
A jegyző magatartási szabályokat állapíthat meg a gyermek részére valamely kifogásolt magatartás megszüntetése érdekében.
A jegyző figyelmezteti a szülőket helytelen életvezetésük, magatartásuk következményeire, és felszólítja ezeknek megváltoztatására.

A hatósági eszközök igénybevétele

A gyermek, tanuló védelembe vételével kapcsolatos eljárás alkalmas arra, hogy az iskolák és kollégiumok, amennyiben a tanulóközösség megóvása érdekében arra szükség van, hatósági úton kikényszeríthető kötelezettségeket állapíttassanak meg a jegyzővel. Ezek a kötelezettségek a jegyző által kikényszeríthetők. [Gyvt. 68. §]

Intézkedési lehetőség, ha a védelembe vétel nem járt eredménnyel

Előfordulhat, hogy a tanuló veszélyeztetettsége akkor sem szűnik meg, ha a jegyző védelembe vette. Nem zárható ki, hogy nem volt eredményes a védelembe vétellel kapcsolatos jegyzői intézkedés, és az iskola vagy a kollégium vezetőjének és pedagógusainak megítélése szerint a tanuló érdekében további intézkedések megtételére van szükség. Ilyen esetekben olyan hatósági intézkedések megtételére van szükség, amelyek már nem oldhatók meg a családi nevelés fenntartásával. Az intézményvezetők a segítséget ebben az esetben is a jegyzőtől kérhetik. Gyámhatósági eljárás keretében nyílik lehetőség arra, hogy a gyermekvédelmi gondoskodás keretében megszüntessék a tanuló családi környezetben történő nevelését. Ez a hatósági intézkedés együtt járhat azzal, hogy a tanulót gyámhatósági eljárás keretében „kiemelik” az addigi környezetéből, és gyermekotthonban helyezik el.

2010.06.13.

5 hozzászólás »

  1. Jó napot kívánok!

    Én egy most érettségiző diák vagyok, soha semmilyen dokumentált fegyelmi ügyem nem volt, szóval nem vagyok nagyon problémás diák. 32 tanítási nappal ballagás előtt viszont az osztályfőnököm behívatta a szüleimet – 19 éves vagyok – az iskolába, megmutattak 2 fészbuk üzenetet, hogy szerintük én zaklatok egy lányt (a szüleim szerint nem volt bennük semmi durva), és közölték, hogy vagy magántanuló leszek, vagy kirugnak, akár a legutolsó tanítási napon is. A szüleim kezébe nyomtak egy általu írt kérelmet, hogy holnapra írassák át velem és adjuk be. Ez megtörtént. Később, amikor az osztályozó vizsgák miatt kellett az iskolában járnom, rám parancsoltak, hogy a portánál várjam meg a tanárt, és az iskolában is tanár kísérgetett (szándékosan voltak ilyen megalázóak, a többi ember agyon rossz szemmel nézett rám, pedig nem csináltam semmit). A magyar érettségi napján kértem a bizonyítványomat, erre közölték, hogy még nincs rajta az igazgató aláírása, anélkül pedig semmit sem ér. A jogaimra hivatkoztam de csak a bizonyítvány ügyében, erre később az oszt. főnököm felháborodott hangú telefon hívást intézett, közölte, hogy a bizonyítványomat meg fogom kapni, és azért raktak be magántanulónak mert „pszichés beteg” vagyok (jelenleg van róla orvosi papírom, hogy semmi bajom). A szüleim a testvéremet is ki fogják venni ebből az iskolából. Kíváncsi vagyok, hogy milyen jogi lépést lehetne tenni, de erre nincsen pénzem. (Nagyon szeretnék mindenképpen anonim maradni)

    B.
    2012.05.17. @ 12:10

  2. Elnézést, ez a probléma már megoldódott. Kérem ne vegyék figyelembe kommentemet, ne foglalkozzanak vele, választ nem várok rá. Elnézést érte.

    B.
    2012.05.17. @ 13:45

  3. Üdvözletem!

    Arra lennék kíváncsi, hogy általánosságban a pedagógusoknak, igazgatónak, osztályfőnöknek milyen tájékoztatási kötelezettségei vannak a szülő, tanuló felé. pl. köteles e írásban értesíteni, hogy mikor és miből kell a diáknak évvégén osztályozóvizsgát tennie stb. Vagy, mondjuk, tájékoztatást adni HID – programról?

    A Fiam most töltötte be a 16. életévét és saját elhatározásunkból lett magántanuló…

    Kérem minél elöbb válaszoljanak, mert sürgős döntés elött állunk!

    ha esetleg valaki lenne oly kedves és felhívna ezügyben, ha tudna valamit, mert nem biztos, hogy mostanában gépközelbe kerülök. 06205037549

    Köszönettel: Sára

    Lengyel Sára
    2014.06.10. @ 12:44

  4. Tisztelettel kérem szíves válaszát a következő kérdésemre:
    Az általános iskolában dolgozó ifjúságvédelmis, szülői hozzájárulás nélkül elvihet-e magával egy terembe két tanulót, akik egymással verekedtek, hogy beszéljenek a problémájukról?
    Köszönettel Marosi Károlyné

    Marosi Károlyné
    2014.09.16. @ 19:46

  5. Tisztelettel kérem válaszát!
    Mi a teendő, ha a házirendben meghatározott időn túl nem jönnek a gyermekért az iskolába. Mely szerv felé jelezzük?
    Köszönettel: Mácsai Istvánné

    Mácsai Istvánné
    2019.09.30. @ 16:55

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Leave a comment

designed by János Szüdi Harcolj a spam ellen! Katt ide!