Mesterséget, szakmát, hivatást választani nem egyszerű dolog. Nem egyszerű, hiszen az esetek jelentős részében nincs is választási lehetőség. Nincs, mivel nincs mik között választani. Nincs munka, s ha lenne is, a munkához való jog senki számára nem garantált abban a szerződésben, amelyet a FIDESZ kötött meg önmagával a múlt, a jelen és a jövő magyarjai nevében is. Nincs, hiszen nem garantál ez a szerződés senkinek semmit sem, mivel aki a vonaton összelapátolta a szöveget, maga is tudta, hogy ennek a kormányzati ciklusnak nem az lesz a feladata, hogy bármit is javítson a közállapotokon. Mégis mit kell tennie annak, aki mesterséget, szakmát, hívatást szeretne választani? Van lehetősége? Van! Két párt közül is választhat, aki hozzá szeretne férni a húsos fazékhoz.

(more…)

Ki kit győz le?

A szabad iskola legfontosabb jellemzője a pedagógus, a szülő, a tanuló kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése. Az iskola akkor lehet szabad, ha működését döntő módon azok határozzák meg, akik érdekeltek abban, hogy minél jobb legyen ez a kapcsolatrendszer. A ma iskolájában nem épülhetnek kölcsönös együttműködésre a pedagógiai folyamatok. Az állam kezébe vette az intézményrendszer teljes irányítását. Szabályoz, utasít, ellenőriz. A mellérendeltséget feltételező bizalmi rendszert felváltja a modern hűbériség. Az állami iskola az állami hivatali rendszer részévé vált, a pedagógus pedig hivatalnokká. A pedagógus feladata nem több és nem kevesebb, mint közvetíteni a gyermekek felé az állam elvárásait, akaratát. A tanuló és a szülő nem vonhatja kétségbe, amit a pedagógus közvetít, hiszen az az állami akarat. A tanuló, ha nem akarja, hogy megbüntessék, engedelmeskedik. A szülő, ha nem akarja, hogy gyermekével „kiszúrjanak” az iskolában, hallgat. A pedagógus uralkodik a szülő és a tanuló felett, a pedagógust pedig kézben tartja a miniszter által kinevezett iskolaigazgató. Az állam elvárásainak következetes végrehajtására az állami tanfelügyelet őrködik. Szabad iskola csak szabad országban lehet.
(more…)