Háború és béke

A kormány harcban áll. A háború fő célja a hatalom minél hosszabb időkre szóló megszerzése. Ezért ellenség mindenki, aki erre bármilyen módon, és bármilyen okból veszélyt jelent, vagy veszély jelenthet. A hadüzenetet alaptörvény formájában jelent meg.

E tény felismeréséhez nem elégséges az alaptörvény szövegének megismerése. Az írott szövegnél sokszor fontosabb az, ami az Alkotmányban benne van, az alaptörvényből viszonyt kimaradt. Ami ugyanis nem került rögzítésre az alaptörvényben, az más jogszabályban például, sarkalatos törvényben tetszés szerint szabályozható, hiszen nem alakulhat ki összeütközés az alaptörvénnyel.

Néhány példa azokból a kérdésekből, amelyek az Alkotmányban megtalálhatók, az alaptörvényből viszonyt kimaradtak: Az alaptörvény nem tartalmazza az egyenlő munkáért, egyenlő bérhez való jogot. Így nem ütközik az alaptörvénybe, hogy a közmunkások díjazása nem éri el a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) összegét. Nem szerepel az alaptörvényben az sem, hogy a Kormány együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel. Így az Országgyűlés megszüntethette a munkaadók, a munkavállalók és a kormány képviselőből álló, a munka világát érintő kérdéseket egyeztető Országos Érdekegyeztető Tanácsot, és felhatalmazhatta a Kormányt, hogy egyedül döntsön ezekben az ügyekben, például a garantált bérminimumról.

Ami viszont benne van az alaptörvényben, az világossá teszi, hogy a jogállam legfontosabb garanciája a független bírói hatalom nagy veszélyben van. Megszűnt az Alkotmánybírósághoz való fordulás mindenkit megillető joga. Ezzel lényegében a kihirdetett jogszabályok utólagos kontroljának lehetősége minimálisra csökkent. Mellesleg az alaptörvény alapján a költségvetéssel, adókkal, járulékokkal kapcsolatos ügyekben bizonytalan ideig nem is vizsgálódhat az Alkotmánybíróság, amely ráadásul egy határozatában tovább korlátozta – el- és visszautasítva az alkotmánymódosítás érdemi vizsgálatát – saját jogköreit. Az alaptörvény meghatározta az Alkotmánybíróság mozgásterét is: az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és a történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. Sem a történeti alkotmány, sem annak vívmányai nincsenek azonban meghatározva, és a Nemzeti hitvallásból bármi kiolvasható. A bíróságok sorsa még nem teljesedett be. Az azonban már ismert, hogy az alaptörvény több száz, nagy tapasztalattal rendelkező bíró, köztük számtalan bírósági vezető soron kívüli nyugdíjazását rendelte el, megteremtve ezzel a helycserék lehetőségét.Megszűnik az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, amely ellátja a bíróságok igazgatásával kapcsolatos feladatokat, ezek között a bírói pályázatok elbírálását és a köztársasági elnökhöz történő benyújtását. E feladatokat korábban az igazságügyi miniszter látta el. Az alaptörvény megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy az Országgyűlés visszaadja a végrehajtó hatalomnak korábbi pozícióit. Az alaptörvény meghatározza a bírói ítélkezés elveit is, amely egyben a bírói függetlenség kereteit is jelenti: „A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.” Az Alkotmánybíróság pedig megsemmisítse az alaptörvénnyel például az felhatalmazást kapott az alaptörvényben arra, hogy alkotmányjogi panasz alapján ismertetett rendelkezésekkel ellentétes bírói döntést.

Mindezek miatt és a kulcspozíciók időtlen-ideig történő megszállásának következtében az alaptörvényben deklarált hatalommegosztás elve, Magyarország jogállam szerinti működésének elve nem több, mint puszta deklaráció. Ezért igazat lehet adni annak, aki azt vallja, hogy a háború addig tart, ameddig Magyarország alaptörvényét nem váltja fel ismét a Magyar Köztársaság Alkotmánya. Annak kizárásához pedig, hogy még egyszer fülkeforradalom legyen ebben az országban, a hatalommegosztás rendszerét kellene újra gondolni. Ilyen megoldás lehetne például a köztársasági elnök közvetlen választása, ehhez kapcsolódóan a köztársasági elnök széleskörű, saját döntésén alapuló – bírói, alkotmánybírói, ÁSZ elnöki, legfőbb ügyészi stb. – kinevezési jogosítványainak a biztosítása. Az országos népszavazásnak pedig helyet kellene biztosítani az alkotmányozás folyamatában.

Új Alkotmányra, új köztársasági elnökre, új alkotmánybírákra van szükség az újra induláshoz. E célok eléréséhez a kormányzásra törő politikai erőnek a következő országgyűlési választás előtt el kell készítenie, és közzé kell tennie az Alkotmány új szövegét. Így a választás egyben népszavazás is lesz az új Alkotmányról.

Szüdi János
[Az írás teljes szövege megtalálható a Galamus.hu oldalon]

2011.08.06.

Nincs hozzászólás »

No comments yet.

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Leave a comment

designed by János Szüdi Harcolj a spam ellen! Katt ide!