Magyarország alaptörvénye és a közoktatás
A társadalom működését meghatározó jogszabályok egységes, összehangolt rendszere
biztosíthatja az ország zavartalan működését, a közigazgatás, a közszolgáltatások törvényes
megszervezését. A jogrendszer egységességének alapja az a jogszabály, amely kiemelkedik az
összes többi jogszabály közül, amelyhez kell igazítani minden más jogszabályt. Ez az
úgynevezett Alaptörvény, amelynek elnevezése ez idáig az Alkotmány volt. A jövőben,
egészen pontosan 2012. január 1-jétől az ország jogforrásának „csúcsán” Magyarország
Alaptörvénye áll. Míg tehát ez idáig az Alkotmány a tartalmánál és jelentőségénél fogva
töltötte be az alaptörvény szerepét, addig a jövőben az Alaptörvény nem csak a szabályozás
szerepét, jelentőségét és jellegét jelöli, hanem egyidejűleg az elnevezését is jelenti ennek a
jogszabálynak.
Magyarország új Alaptörvénye, mint jogszabály is eltér az eddigi gyakorlattól, mivel
nem „viseli” a törvény elnevezést, és nem kapott a törvényeknek megfelelő jelölést sem. A
hierarchia csúcsán lévő jogszabály így a Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
jelöléssel épül be az ország jogrendszerébe. Nem csak a jogszabályi jelölés tér el a
hagyományos jogszabályszerkesztéstől, hanem az Alaptörvény felépítése is. A különböző
rendelkezések jelölésére ugyanis nem a paragrafus (§) jel szolgál, hanem a nemzetközi
megállapodásokban alkalmazott gyakorlat a „cikk”. További sajátosság, hogy a cikkek
sorrendjeinek jelölése is teljességgel új, mivel az egyes címekben más-más módon kapják
meg a besorolást. Az Alaptörvény rendelkezéseinek jelölésénél alkalmazzák az ÁBC
nagybetűit, majd a római számokat és végezetül az arab számokat.
Az Alkotmány felcserélése az Alaptörvénnyel maga után vonja az egész jogrendszer
felülvizsgálatának a szükségességét…
A teljes írás letölthető pdf formátumban:
Magyarország alaptörvénye és a közoktatás
