Az ítéletvégrehajtó

Az ítélet 2011-ben megszületett. Törvénybe, alaptörvénybe foglalták és a fidesz nevében kihirdették: Magyarország népének nincs joga a köztársasághoz. Nincs joga az emberi méltósághoz. Nincs joga a tanítás és a tanulás, a kutatás és a művészet szabadságához. Mellékbüntetésként megvonták az itt élőktől a boldoguláshoz, a hosszú és tisztességes élethez való jogot. Az ítélet végrehajtója a miniszterelnök-pártelnök, akinek az utasítására sorra születnek azok a törvények, amelyek alapján beteljesül az itt élők végzete. (more…)

2020. március 10. kedd

A gyűlölet nyáltengerén

Arcunkon csorog a nyál. Zsebkendőért alig nyúl valaki. Nem számít. Hadd csorogjon! Megszoktuk? Jól is esik? A nyál a miniszterelnök-pártelnök szájából fröcsög. Áttör a mikrofonon, a képernyő üveg falán. Jut belőle annak is, aki hallja, annak is, aki nem figyeli, annak is, aki lesi szavait, annak is, aki csak tudomásul veszi, annak is, aki nem is tud róla. Közös a sorsunk. A végrehajtó hatalom legfőbb ura, az országot egy személyben irányító hadúr szavai mindenkit beszennyeznek, akár akarja, akár nem, akár tetszenek az elhangzottak, akár nem. Közös a sorsunk, mert itt élünk és emberek vagyunk. Emberek vagyunk, akiknek lennének jogai. Jogai, amelyek abból a tényből erednek, hogy megszülettünk. Jogaink, amelyek nem a hatalom adományai. Természet adta jogok. A hatalomnak csupán annyi lenne a dolga, hogy tiszteletben tartsa és szükség esetén védelmezze azokat. (more…)

2020. február 21. péntek

Az ügynök és a karácsony

Hazánkban az ügynök szóra nem a házaló, nem a hírszerző jut az emberek eszébe, hanem az, aki besúgóként segítette a rendőrség, egészen pontosan az Államvédelmi Hatóság, majd a Belügyminisztérium állambiztonsági szolgálata munkáját, az ellenzék megfigyelésében, „fülöncsípésében”. A kialakult sztereotípia szerint, az ügynök rossz ember, méltó a társadalom megvetésére. Miután nincs olyan helyzet, amelyre a válaszok megadhatók a fekete-fehér álláspontok alkalmazásával, az ügynökkérdés sem tartozhat ezek közé.

(more…)

Címkék: ,

2020. február 4. kedd

A szakképzés és az ország sorsa

Az ország sorsát az oktatás rendszere határozza meg. Ennek egy fontos szelete a szakképzés, de nem önmagában, s nem kiszakítva az egészből. A valódi fejlődés záloga, a társadalom átlagos műveltségi szintjének minél magasabb szintre emelése. Ennek szükséges kelléke a lejátszódó társadalmi, gazdasági folyamatokat megértő, a változásokhoz alkalmazkodni tudó, a lehetőségeiket felismerő, az ismereteit folyamatosan megújító és bővítő polgárok minél nagyobb számú jelenléte az országban. A polgár öntudatos. (more…)

2019. december 25. szerda

A szakképzés agóniája

Az, aki rászánja magát, (kénytelen rá) hogy elolvassa a törvényjavaslatot, amelyet a kormány a szakképzés újraszabályozásához benyújtott az országgyűlésnek, nagy valószínűséggel azt fogja hinni, hogy a diszlexia fertőző és a villamoson elkapta valakitől a „kórt”. Első válaszra váró kérdés, miért az innovációért felelős miniszter az ügy előadója a parlamentben, s miért nem az emberi erőforrások minisztere? Beleolvasva a szövegbe érthetővé válik minden. A törvényjavaslat újabb, s talán az utolsó szög az oktatás rendszerének koporsójába. Orvost kellene hívni a beteghez, de nincs kihez fordulni. Az ima, a ráolvasás nem segíthet. Az illetékesnek gondolt miniszternek pedig ezek a legfőbb eszközei mindenféle nyavalya ellen. Igaz az oktatási rendszer kórós állapota nem új keletű. Kétezer-tízben szűnt meg az illetékes minisztérium, szakítva ezzel a történeti alkotmány vívmányaiból levezethető gyakorlattal, hiszen a gróf Batthyány Lajos által vezetett első felelős magyar kormánynak volt vallás- és közoktatásügyi minisztere báró Eötvös József személyében. Ezt követően, minden kormányban felelt valaki az oktatásért, egészen addig, ameddig nem jutott másodszor uralomra a ma is regnáló miniszterelnök-pártelnök. Ettől kezdődően folyik az oktatás széthordása, kiárusítása. (more…)

2019. november 27. szerda

Rossz az, aki rosszra gondol

A következő bekezdésben közölt törvényszöveg elolvasása után, senki ne essen kétségbe, ne cserélje le a szemüvegét, ne jelentkezzen be az orvoshoz, ne küldje vissza a diplomáját a kibocsátójához csupán azért, mert nem érti, ami le van írva. Nem az olvasó a diszlexiás, hanem a szöveg elkészítője nincs tisztában a jogszabálykészítés alapvető követelményével: a norma szövege legyen világos és közérthető. Mellékesen az sem baj, ha megfelel a magyar nyelv helyesírási szabályainak. (more…)

2019. november 22. péntek

A Jó Állam a Jó Szülő

A történelemben a gyermek világrahozatala és neveltetése sokszor jelent meg államcélként. Emlékezzünk Spártára, ahol a fiúgyermekek nem a családban nevelkedtek, hanem egy „katonaiskolában”, mindaddig, ameddig nem lettek hadra foghatók. Későbbi korokban, egészen napjainkig, a vezér által irányított állam elvárja a nőktől, hogy gyermeket, lehetőleg fiúgyermeket, gyermekeket szüljenek, s bocsássák az állam, a vezér rendelkezésére. A náci birodalom világos célt állított a germán nők elé: szüljenek a vezérnek szőke, kékszemű, magas, sportos, és engedelmes alattvalókat. (more…)

2019. november 21. csütörtök

Mese a női becsületről és a szabadságról

„A női becsület olyan, mint a jó szabás, annyira sem szabad feltűnni, hogy dicsérjék.” Rejtő Jenő humorba bujtatott bölcsessége útbaigazító akkor is, amikor szabadságjogaink kerülnek a mérlegre. Beszélhetünk-e szabad társadalomról egy olyan országban, amelyben ki ilyen, ki olyan okból, úton-útfélen azt igyekszik bizonyítani, e körben minden rendben van? Kijelenthetjük: nem! Hol szabadság van, ott szabadság van. Nem görcsösen akarva. Nem fölvállalva. Nem a bíró szavára. Hol szabadság ott szabadság van a kutatásban, az oktatásban, a bírói ítélet meghozatalában, a sajtó minden szavában, az emberek hétköznapjaiban. Észrevétlenül. (more…)

Címkék: ,

2019. november 7. csütörtök

Az állam vezetőt keres

Minden szervezet életében döntő fontosságú, hogy a vezetését arra alkalmas személy lássa el. A jó vezető képes arra, hogy olyan vezetőtársakat keressen és találjon, akikre támaszkodva megtalálja a rábízott szervezet működéséhez, fejlődéséhez szükséges lehető legjobb megoldásokat. A jó vezető garancia a tulajdonosnak, jó kezekben van a vagyona, garancia a dolgozóknak, munkájuk és fizetésük hosszútávon biztosított. Nem túlzás az állítás: a jó vezető aranyat ér. Ezért a tulajdonos, ha a szervezet bölcs gazdája, eget-földet megmozdít, hogy megtalálja a legmegfelelőbb embert. A bölcs gazda megbízik a jó vezetőben. A bölcs gazda hagyja dolgozni a jó vezetőt.

(more…)

2019. október 7. hétfő

A damoklész kardja és intézményvezető

A nemzetinek elkeresztelt köznevelésről szóló törvény júliusi módosításakor az alapelveket meghatározó rendelkezések közé beépült a következő többszörösen összetett mondat
” 3. § (9a) Ha – az óvoda kivételével – állami szerv vagy felsőoktatási intézmény által fenntartott nevelési-oktatási intézményben olyan nevelési-oktatási vagy tájékoztató tevékenység folytatására kerül sor, amely a köznevelési jogszabályok súlyos megsértése révén a gyermek, tanuló Alaptörvényben foglalt jogainak megsértését eredményezheti, amennyiben e törvény szerinti más jogi eszköz
a) nem vezetett eredményre vagy
b) nem áll rendelkezésre,
az oktatásért felelős miniszter, az intézményvezető megbízását vagy ahhoz adott egyetértését mérlegelési jogkörében a tevékenységről való tudomásszerzést követő egy éven belül visszavonhatja.” (more…)

2019. szeptember 30. hétfő

designed by János Szüdi Harcolj a spam ellen! Katt ide!