A történelemben a gyermek világrahozatala és neveltetése sokszor jelent meg államcélként. Emlékezzünk Spártára, ahol a fiúgyermekek nem a családban nevelkedtek, hanem egy „katonaiskolában”, mindaddig, ameddig nem lettek hadra foghatók. Későbbi korokban, egészen napjainkig, a vezér által irányított állam elvárja a nőktől, hogy gyermeket, lehetőleg fiúgyermeket, gyermekeket szüljenek, s bocsássák az állam, a vezér rendelkezésére. A náci birodalom világos célt állított a germán nők elé: szüljenek a vezérnek szőke, kékszemű, magas, sportos, és engedelmes alattvalókat. (more…)

A változtatás kényszere

Miután a Magyar Köztársaság Alkotmányát felváltja az Alaptörvény, szükségessé válik a teljes jogrendszer felülvizsgálata és átírása. Annak ellenére, hogy az Alkotmány és az Alaptörvény sok esetben azonos vagy nagyon hasonló megszövegezésben szabályoznak egy-egy intézményt, egy-egy kérdést, a két törvény közötti alapvető szemléletbeli eltérés miatt nagyon lényeges változások következhetnek be az új szakmai törvényekben. Igaz ez a megállapítás azokban a kérdésekben is, amelyek a gyermekekért való felelősség intézményrendszerét, a gyermekeknek a megfelelő fejlődéshez és védelemhez való jogát határozzák meg. Közismert tény, hogy a közoktatás egész rendszerének újraszabályozása is a Kormány célkitűzései közé tartozik. A megismert nyilatkozatokból és dokumentumokból jól érzékelhető az állami szerepvállalás erősítésének igénye és elvárása a gyermekről történő gondoskodás terén.

(more…)