Mi jöhet még?

Végre színt vallott a FIDESZ, mely körbe tartozók azok, akiket potenciális bűnözőknek tart, akiket érdemes és szükséges szemmel tartania. A drogteszttel kapcsolatos bejelentés persze nem csak arról szól, hogy a tizenkettő-tizennyolc éves korosztály veszélyes a hatalomra, hanem rávilágít arra is, ez a hatalom úgy ítéli meg, az országban élő szülők alkalmatlanok feladataik ellátására.


Ez a hozzáállás eddig is világos volt azok számára, akik úgy gondolták, hogy a három éves korban bevezetett óvodába járási kötelezettség (a korábbi lehetőség helyett), illetve az általános iskolai tanulói benntartózkodási kötelezettség (a korábbi lehetőség helyett) idejének reggel nyolctól délután tizenhat óráig történő meghatározása azt tükrözi, az állam veszi magának a bátorságot ahhoz, hogy a szülői gondoskodás helyébe az állam gyámkodást léptesse.

A lényeg mindig a részletekben van elrejtve. Olyan okos megoldást kell találni ezért, e kérdés megnyugtató rendezésére, hogy ne okozzon szakítást a centrális erőtér hajtómotorját képező parlamenti koalícióban. Vagyis kell, hogy legyenek kivételek, kell, hogy legyenek olyan családok, amelyekben megbízhat a hatalom. Így van ez a kötelező iskolai benntartózkodásnál is, miután szülői kérelem alapján, mérlegelve a család körülményeit, felmentést adhat a miniszter által kinevezett igazgató a délutáni bentlét alól. A köznevelésről szóló törvény sokadik módosítása éppen napjainkban hatalmazza fel a kormányt arra, hogy rendeletben szabályozza, miért nem sérül az iskolai esélyegyenlőség akkor, ha elkülönített osztályokat, csoportokat szerveznek a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekből, tanulókból. Ez a miniszteri rendelet hivatott felülírni az ítélőtáblának azt a jogerős döntését, amely kimondta, hogy a cigánygyerekek gyöngyöspatai elkülönítése jogellenes. Semmiből nem áll bővíteni ezt a felhatalmazást, oly módon, hogy a miniszter rendeletében a drogteszt kötelezettségét meghatározott csoportba tartozókra terjeszthesse ki, például azokra a gyanúsakra, akik pofátlanul ingyenesen étkeznek az iskolákban. Feltehetően ezzel a megoldással elejét lehet venni annak, hogy a még nem elég öntudatos unokák sírva hívják fel a kormánypárti képviselő nagypapit, jelezve nem szeretnének idegenek előtt pisilni. Egyébként teljesen indokolt, hogy a tizenhat éves korra leszállított tankötelezettség miatt közmunkássá előléptetett fiatalkorú akár naponta is bizonyítsa, ő nem sérti a törvényt, nem eszik és nem fogyaszt kábítószert sem. Aki már ebben a korban bejutott a börtönbe, annak a helyzete megnyugtató, nem kell vizsgálni. Csupán azokat a fiatalkorúakat lesz nehéz előkeríteni, akik – nem tisztelve az alaptörvényt – életvitelszerűen lébecolnak valahol a közterületen.

Van még más bűnözői csoport is nevesítve ebben a kolosszális javaslatban. Nevezetesen az újságírók érdemelték ki, hogy az egészségügy – kevéske pénzéből és kapacitásából – kiemelt figyelmet fordítson rájuk. Persze itt is kell megoldást találni ahhoz, hogy csak azok legyenek kötelesek részt venni a tesztnapokon, akik nem bizonyították más módon józan ítélőképességüket. Mindenképpen gyanúsak azok, akiket nem bódított el a kormányzati sikerpropaganda, s így túlságosan józanon tudják mérlegelni az ország helyzetét.

Ami a politikusok tesztelését illeti, elég kényes a helyzetük. Nincsenek kevesen ugyanis azok, akik úgy gondolják, akik ezt a mesterséget választották, azok minden huncutságra képesek. Így nem érdemelnek kíméletet. Egy szempont azonban mégis megfontolást érdemelne. Az egészségügy és annak költségvetése tehermentesítésének érdekében ebben a körben az érintettek egymást teszteljék.

Tanulság helyett: Köszönetet kell mondani az ötlet nyilvánosságra hozójának [feltehetően csak stróman az illető], amiért eggyel bővítette azoknak az intézkedéseknek a körét, amelyek világossá teszik, ennek a hatalomnak egyetlen szándéka van, olyan országot építeni, amelyben rajtuk kívül másnak nincs lehetősége a nyugodt életre. Ezt hívják a törvényekben Jó Államnak!

Mi jöhet még? Bármi! Ennek a hatalomnak nem jelent semmit az a szó, hogy emberi méltóság. Ez a hatalom úgy gondolja, joga van ahhoz, hogy eszközzé, tárggyá silányítsa az itt élőket, megmondja, kiből, mi lehet, ki mit csinálhat vagy nem csinálhat, mi a jó, s mi nem, mi a szép, s mi a csúnya, elvehet bárkitől, bármit, államosíthat és újraoszthat bármit. Mi jöhet még? Bármi! Ha nem sikerül végre felébredni.

2014.12.16.

Nincs hozzászólás »

No comments yet.

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Leave a comment

designed by János Szüdi Harcolj a spam ellen! Katt ide!