Bármilyen hihetetlen, ezidáig egyetlen arra illetékes hatóságnak sem tűnt fel, hogy a belváros kellős közepén, Budapest V. kerületében, a Kossuth térről ez év áprilisában eltűntek azok a több évtizedes hársfák, amelyek lakhelyet biztosítottak több ezer madárnak, s mellesleg biztosították az egészséges környezetet az ott élőknek, s az arra járóknak. Miután nagy valószínűséggel a hársfák nem saját elhatározásukból és nem saját lábukon távoztak a helyükről, nem zárható ki annak lehetősége, hogy kivágták őket. Csak, aki vak az nem látja, hogy a teret átalakítják. Csak, aki becsukja a fülét, befogja a szemét, az nem tudja, hogy a téren a múlt restaurációja folyik. [A Nagy Restaurátor lelki szemei előtt feltehetően megjelenik a téren felállított szobor, amely páncélban, lovon, jobb kezében véres karddal, bal kezében címeres pajzzsal, a címeren az általa létrehozott Jó Állam jelképével: ketrecbe zárt, szájkosárral ellátott, csontsovány kutya, elégedett, hájas, kezében korbácsot lengető gazdájával ábrázolja őt]

Köztudomású, a téren munkálatok folynak. Arra vonatkozóan, hogy ezek lebonyolításához szükséges-e az egyébként teljesen egészséges fák kiirtására, semmiféle információ nem látott napvilágot, az ügyben semmiféle előzetes egyeztetésre nem került sor. Így csak találgatni lehet, mi is történt. Az alaptörvény szerint hazánk demokratikus jogállam. Elképzelhetetlen ezért, hogy a döntéshozók nem kíváncsiak a lakosság véleményére, elképzelhetetlen, hogy a hivatalok eljárásaik során nem tartják meg a törvényeket. A fák lemészárlását pedig csak jogerős hatósági engedély birtokában lehet elkövetni, amelyet ebben és az ehhez hasonló esetekben – az érintettek nagy száma miatt – hirdetményi úton kell közzétenni. A közzétett határozat ellen bárki jogorvoslattal élhet, aki úgy gondolja, hogy – az éppen bimbódzó – fák kinyírása jogos érdekeit sérti. A fellebbezéshez tizenöt nap áll rendelkezésre. Miután jelen ügyben mindezek elmaradtak, azt kell vélelmezni, hogy a favágásra illegális módon került sor, vagyis bűncselekmény történt. Aki ugyanis az élővilágot olyan mértékben károsítja, hogy annak korábbi állapota nem állítható helyre, az környezetkárosítást követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Annak tisztázására is szükség van, hogy az eltávolított fák anyagának mi lett a sorsa. Aki ugyanis idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, a lopás bűncselekményét is elköveti. A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a lopást nagyobb értékben és bűnszövetségben követték el. A több mint hetven fa anyaga meglehetősen nagy értékű, és az is valószínűsíthető, hogy a fák elpusztításához és elszállításához több emberre, felszerelésre és járművekre volt szükség. A bűnszövetségre utal az is, hogy a fákat hihetetlen rövid idő alatt tüntették el, amely szintén alátámasztja, hogy a kivitelezők előre megfontoltan, jól felkészülten, szervezetten oldották meg feladatukat. A szervezettségre szükség is volt, annak megakadályozására, hogy bármilyen környezetvédelmi hatóság vagy civil szervezet közbe tudjon lépni a fák megóvása érdekében. Kérdés az is megvalósult-e a rongálás bűncselekménye: aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével kárt okoz, az elköveti ezt a bűncselekményt, amelyért kiszabható három évig terjedő szabadságvesztés is, amennyiben a rongálással az elkövető nagyobb kárt okozott.

A Kossuth téren folyó munkálatok során eltűnt egy – többek között – Kossuthot is ábrázoló szoborcsoport, és megsemmisítették a szoborcsoport talapzatát is. A fák kivágásához hasonlóan vélelmezni lehet, hogy bűncselekmény történt, hiszen a közösség tájékoztatására, a döntés közlésére és a jogorvoslati jog biztosítására ebben az esetben sem került sor. Figyelembe véve, hogy a szoborcsoport több mázsa bronzot tartalmazott, nem kizárt annak lehetősége, hogy erre szakosodott bűnszövetség a fém értékesítésének reményében sajátította el a szobrokat. A nyomozás megindításával esetleg még megakadályozható a szobrok megsemmisítése, és megnyílhat annak lehetősége, hogy helyreállítják a szoborcsoportot. A szoborcsoport ugyanis a főváros egyik olyan művészeti emlékei közé tartozott, amelyet a lakosság és a külföldiek is szívesen látogattak. Feltehetően a barbár elkövetőknek fogalmuk sincs arról, hogy Kossuth alakját az egyik legnagyobb magyar szobrász, Kisfaludi Stróbl Zsigmond készítette.

Jelen esetben a nyomozást az alaptörvény szerint a legfőbb ügyésznek kell megindítania, hivatalból, mint az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítőjeként eljáró közvádlónak. Csak kívánni lehet, hogy eljárása legyen gyors és eredményes, elrettentve ily módon az egyre szaporodó fanyüvőket és szobordöntögetőket attól, hogy folytassák e tevékenységüket.

[A SZEMA – Liberális Párt jelen ügy kapcsán 2013. szeptember 16-án megtette a feljelentést a Legfőbb Ügyészségen.]