Nehéz elhinni, de muszáj, hogy amikor az ATV az Egyenes beszéd című adásában arról adott tájékoztatót, hogy a kormány suba alatt négy és fél milliárd forintot kihelyezett egy festmény megvásárlására egy ügyvédi irodába, az ominózus képet nem mutatták meg a nézőknek.

A Pénzügyminisztérium volt államtitkára világosan elmondta, hogy normális körülmények között ekkora összeg sorsáról csak az Országgyűlés dönthet. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szokványos megoldás a költségvetési pénzeket ügyvédi letétbe helyezni. Ez az egész történet jól tükrözi a hatalomgyakorlásnak azt a módját, ami jellemzi ezt a kormányt. Minden eszközt megragad ahhoz, hogy költségvetési ügyekben a döntés jogát elvonja az Országgyűléstől. Ebben az adásban éppen ezért nem is az volt az érdekes, hogy közpénzek, ismét átláthatatlan módon vándorolnak a haveri zsebekbe, hanem az, hogy Courbet fehér harisnyás nő című képét, amely vételárának a sorsáról esett szó az adásban, nem mutatták meg a nézőknek. A kamerák nem mentek a térd vonala fölé. Így látni lehetett két darab fehér harisnyába bújtatott alsó lábszárat, amely az idősebb nézőben felidézte Óz a csodák csodája című filmnek azt a jelenetét, amikor az égből aláhulló ház alól kikandikál két sárga harisnyába bújtatott láb. Különbség nemcsak a harisnya, hanem a cipők színeiben is – a képen fekete, a filmben rubintvörös – felfedezhető. Míg azonban a filmben a ház eltakarja a boszorkány testét, mivel rápotyogott, az adásban nem mutatták be a festményt, mivel azon a lefestett hölgyön a harisnyán kívül csak egy fél pár cipő és egy darab harisnyatartó gumikarika látható. A telt idomú, fehér bőrű, hölgy csupaszon, csukott szemmel, fejét balra fordítva, bal karjával átkarolva, összezárt lábakkal, fedetlen keblekkel, jobb lábát enyhén felhúzva, testét a fejével ellentétes irányba enyhén elfordítva fekszik, a mély sötétbordó bársonnyal leborított heverőn. A szemet gyönyörködtető látvány azonban nem kerülhet adásba este nyolc óra körül. Állami parancsra takargatni kell a meztelenséget, nehogy megrontsa az ifjúságot. Az ifjúságot, amelynek erkölcsi nevelését a szülőktől magához vonta az állam. Összhangban áll ez az intézkedés az oktatás egész rendszerével, azzal a megoldással, hogy az erkölcsi tartalmakat az állam határozza meg, foglalja külön tantárgyba, kéri számon a tanulón. Így született meg az államerkölcs. Az az erkölcsös, amit az állam annak nyilvánít. Így foglalhatták jogszabályba, hogy a tanórákat az iskola falai között kell megszervezni. A múzeumok tele vannak erkölcstelen, az állam által még be nem tiltott művészi alkotásokkal. Ezért az állam által nem ellenőrizhető múzeumi órákra nincs szükség. A tankönyvkiadás állami monopóliuma így érthetőbbé válik. Nem csak üzlet. Az állami tankönyvekből ki lehet emelni mindent, ami nincs összhangban az államerkölccsel, például a meztelen görög szobrokat, el lehet hagyni az értelmetlen „izmusokat”.

Ne feledjük! Az oktatásért felelős államtitkárnak az első intézkedése az volt, hogy kivetette az óvodai nevelés megszervezéséhez irányt mutató Alapelvek közül azt a mondatot, miszerint az óvoda „tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását”. Az államerkölcsnek nem célja a nemek közötti egyenlőség elérése.

Míg József Attila tanítani szerette volna – nem középiskolás fokon – egész népét, ez a hatalom kioktatni akar mindenkit arról, mi a jó, mit kell követnie, mihez tartsa magát. A mai helyzetet egy régi viccel – hátha valaki még nem ismeri – lehetne legjobban jellemezni: Pistike almamagot rágcsál. Meglátja a rendőr, s megkérdezi tőle mit csinálsz Pistike? Almamagot rágcsálok, hangzik a válasz. Miért? Jön az új kérés. Mert okosít. Nem adnál el nekem néhányat? De igen. Itt van hat szem, ennyi kell, kétszáz forint. A rendőr fizet, elvonul, s boldogan rágcsál. Rövid idő után homlokára csap, s így szól: Pistike, ezért a pénzért vehettem volna egy kiló almát, s abban sokkal több a mag. Pistike válasza: látja rendőrbácsi, már kezd hatni.

Közeleg április hatodika. Szükség lenne egy kis megvilágosodásra. Remélhetően az alma forgalma sokszorosára emelkedik a választás napja előtt.