A történeti alkotmány vívmányai

Tulajdonképpen hálásak lehetnénk az alkotmányozó hatalomnak, azért hogy nem szüntette meg a köztársaságot, annak ellenére, hogy a történeti alkotmány rendelkezései nem erre az államformára épülnek.

Igaz, erősen kétségessé vált a parlamentáris jelző használatának jogossága köztársaságunkkal összefüggésben, de az nem vitás, hogy az Alaptörvényben az államformánál nem a királyság szerepel. Feltehetően a királyság intézményének visszaállítása azért maradt el, mivel ekkor a szabad királyválasztás joga is feléledne és jelen körülmények között nem lehet a véletlenre bízni, kinek a kezébe kerül az ország sorsa. Egyszerűbb és célravezetőbb megoldás ezért a kormányfői és a köztársasági elnöki megbízatás egyesítése az életfogytig tartó, örökletes köztársasági elnöki intézményben és a mai kormányfő személyében. Az öröklési rend zavartalan érvényesüléséhez rendelkezésre áll a történeti alkotmány egyik eleme: a pragmatica sanctio. Azért, hogy az érintett hiúsága se szenvedjen csorbát, a köztársasági elnököt egy a „Nemzeti Szent Koronáról” szóló sarkalatos törvényben a kétharmad felhatalmazhatja a korona és a koronázási jelvények használatára az állami ünnepeken, a családi eseményeken és más személyes célú alkalmakkor.

Tulajdonképpen hálásak lehetnénk az alkotmányozó hatalomnak, hogy nem vezette be a jobbágyság és a robot intézményét, annak ellenére, hogy ezek nem ellentétesek a történeti alkotmánnyal. Jól érzékelhetően a közmunkások helyzete különbözni fog a jobbágyok helyzetétől, mivel amíg a jobbágyoknak nem volt választási lehetőségük, addig az érintettek választhatnak az éhhalál és a közmunka között. Igaz az Alaptörvény egyik rendelkezése tiltja az embertelen, megalázó bánásmódot, bárkinek a szolgaságba süllyesztését. Más helyen viszont kimondja az egyén felelősségét önmagáért, és kötelezettségét arra, hogy lehetőségeihez képest részt vegyen az állami, közösségi feladatokban. E kötelezettségének teljesítésétől függően állapítható meg részére a minimálbért el nem érő alamizsna. A közmunkában való részvétel feltétele lehet a munkatáborba való bevonulás. A közmunka így válik szociális feladatból rendészeti feladattá, amelynek lényeges eleme, hogy négy közmunkásra jut egy, a volt fegyveres erők, rendvédelmi szervezetek nyugdíjasaiból reaktivált biztonsági személy. A közmunka megszervezéséhez is található segítség a történeti alkotmány kimeríthetetlen kincsesbányájában. Le kell csak porolni a munkaszolgálat megszervezésekor alkalmazott rendszabályokat. A muszosok bevetésére most is a háborús körülmények szolgálnak alapot, hiszen köztudott, hogy szüntelenül harcban áll a Kormány.

Tulajdonképpen hálásak lehetnénk az alkotmányozó hatalomnak, hogy nem vezette be az államvallást, holott a történeti alkotmányból le lehetne vezetni, hogy a Vezér vallását köteles követni minden alattvaló. Ezzel szemben a kétharmad egyedül az egyházak esetében elismerte, hogy léteznek olyan érdekek, amelyeknek képviseletére nem kaptak felhatalmazást a szavazóktól.  Egyedül az egyházak meghatározott körével nem szakadt meg a párbeszéd a fülkeforradalom győzelme után, és nem kezdődött Nemzeti konzultáció sem hitbéli kérdésekben. Sőt az állam és az egyházak alaptörvényben lefektetett együttműködésének első gyümölcseként sikerült elkészíteni azt a törvényt, amely a kisegyházak jelentős körét kizárja az egyházak soraiból.

Tulajdonképpen hálásak lehetnénk az alkotmányozó hatalomnak, hogy nem rendelte el a költözés tilalmát, annak ellenére, hogy a történeti alkotmány legismertebb eleme, a Tripartitum erre lehetőséget adna. Így bár a tanítás szabadságának alaptörvénybe fektetett korlátozhatósága előrevetíti az iskolaválasztás szabadságának megszüntetését, várhatóan csak a legszegényebb családoknál okoz ez majd gondot, mivel ők nem tudják majd megfizetni a bejelentkezés lehetőségét másik, olyan településre, ahol jó színvonalon oktató iskola működik. Ezért túlnyomó részt a cigány családok gyermekei ott maradnak majd az egy-négy évfolyamra járó tanulókat egy osztály keretei között felkészítő, egytanítós, osztatlan falusi iskolákban, hogy a tankötelezettség leszállított életkorának elérésig se lépjenek túl a negyedik évfolyamon. A tankötelezettségük megszűnése után pedig a Kormány és az Országos Roma Kisebbségi önkormányzat között megkötött megállapodás végrehajtásának keretében, a kínai tőke hatékonyságának biztosítékául, bekapcsolódnak a közmunkaprogramba.

Azoknak pedig, akiket még sem öntött el a hála, és nem érezték át annak nagyszerűségét sem, hogy az Alaptörvény előírja a történeti alkotmány vívmányainak tiszteletét, érdemes elgondolkodniuk az Aranybullában lefektetett ellenállás jogáról, a törvénysértő legfőbb hatalommal szemben.

2011.06.30.

2 hozzászólás »

  1. Ez telitalálat! Gratulálok, és egy kicsit sírok is, amíg még szabad…

    Vivi
    2011.07.10. @ 18:04

  2. Lehet, hogy kell is, csak hangosan.

    drszudi
    2011.07.26. @ 10:05

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Leave a comment

designed by János Szüdi Harcolj a spam ellen! Katt ide!