Az általános műveltséget megalapozó szakasz

A fokozatosság elve

A közoktatás egyik jellemzője, a fokozatosság elve azt jelenti, hogy a tanuló az egyes iskolatípushoz tartozó követelményeket teljesítve léphet tovább másik iskolatípusba, egészen pontosan a nevelés-oktatás egyik szakaszából a nevelés és oktatás következő szakaszába. A közoktatás pedagógiai rendszere egységes folyamatként került szabályozásra, amelyben pedagógiai szempontból egy folyamatnak tekinthető az első évfolyamtól a tizenkettedik, tizenharmadik évfolyam végéig tartó általános műveltséget megalapozó szakasz. Ezen a szakaszon belül azonban elválik egymástól az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, amely az első évfolyamtól a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után a kilencedik évfolyamon kezdődő középfokú nevelés-oktatás szakasza kezdődik. [Kt. 8. § (3)-(4) bek.]

A közoktatásról szóló törvény rendelkezéseinek ahhoz kell garanciát nyújtaniuk, hogy a sikeres tanulmányok eredménye alapján a tanuló tovább haladhat az egyes évfolyamok és pedagógiai szakaszok „lépcsőin”.

Az iskolaváltás garanciái

Az egyes pedagógiai szakaszokra különböző intézménytípusok létesíthetők, ily módon a közoktatásról szóló törvénynek az iskolaváltás feltételeit és rendjét kell meghatároznia. Törvényi szinten a legfontosabb a tanulói jogok gyakorlása szempontjából kiemelkedő jelentőségű szabályoknak kell megjelenniük, míg erre épülve alacsonyabb szintű jogszabályok, miniszteri rendeletek határozzák meg a részletszabályokat. A tizennyolc éves korig tartó tankötelezettség miatt az államnak garantálnia kell, hogy minden szülő és minden tanköteles gyermek eleget tudjon tenni a törvényben meghatározott kötelezettségének. Az elmúlt években ezért alapvetően megváltoztak azok a szabályok, amelyek alapján a gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák dönthetnek a hozzájuk benyújtott felvételi, átvételi kérelmek teljesítéséről. A megváltozott szabályok kettős célt szolgálnak:

– minél inkább érvényesüljön a szülő és a tanuló iskolaválasztási szabadsága, ennek megfelelően szűküljön az iskolák válogatási lehetősége,

– az iskola tanulóválasztási lehetősége döntő módon a meglévő képességekre és ne az elsajátított ismeretekre épüljön.

Pedagógiai szakaszok és iskolatípusok

A nevelés és oktatás pedagógiai szakaszai különböző iskolatípusokban teljesíthetők. Az egyes iskolai évfolyamok száma ezért nem feltétlenül jelzi, hogy a tanuló milyen iskolatípusban tanul. A hatodik évfolyamra járó tanuló az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszának követelményeit teljesíti, de járhat általános iskolába vagy gimnáziumba. A közoktatásról szóló törvény biztosítja az iskolaváltás lehetőségét, függetlenül attól, hogy az adott évfolyam befejezésére milyen iskolatípusban került sor. Ezek az úgynevezett átvételi, illetve felvételi szabályok, amelyek figyelembe veszik, hogy az egyes iskolákban eltérő követelmények szerint folyhat a felkészítés.

– Az új tanulói jogviszony felvétellel létesül abban az esetben, ha a másik iskolában folytatott tanulmányokat befejezte a tanuló. Ennek legtipikusabb esete az általános iskola nyolcadik évfolyamának elvégzése. Az általános iskola nyolcadik évfolyama után a kilencedik évfolyamot másik iskolában, másik iskolatípusban kell megkezdenie a tanulónak.

– Miután a hat-, illetve a nyolc évfolyamos gimnázium teljesíti az alapfokú nevelés-oktatás feladatait is, az általános iskolai tanulmányok befejezése előtt létesít új tanulói jogviszonyt a tanuló, amikor a hetedik évfolyamot a hat évfolyamos gimnáziumban kezdi meg.

– Szükség lehet iskolaváltásra számtalan okból, például költözés miatt. Iskolaváltás esetén a tanuló indokolt esetben különbözeti vizsgát tesz, vagy a már elvégzett évfolyamot megismétli. [Kt. 46. § (1) bek.]

 

A tanuló továbbhaladása többcélú intézmény esetén

A többcélú közoktatási intézményben folyó felkészülés lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a tanulók az egyes évfolyamok sikeres teljesítése után az iskola magasabb évfolyamára lépjenek, még akkor is, ha ezáltal az iskolai oktatás pedagógiai szakaszhatárát is átlépik. A többcélú közoktatási intézményekre vonatkozó rendelkezések alapján különböző feladatszervezési megoldások között dönthet az intézményfenntartó. A különböző szervezési megoldások a nevelő és oktató tevékenység megszervezését is befolyásolják, így érintik a tanulói továbbhaladás kérdéseit is.

Többcélú közoktatási intézményként létrehozható

– egységes iskola,

– összetett iskola,

– vagy közös igazgatású közoktatási intézmény.

Az egységes iskola

Egységes iskola az, amelynek keretei között folyó felkészítés során nem lehet elkülöníteni egymástól a különböző iskolatípusok feladatait, a nevelés és oktatás pedagógiai szakaszainak követelményeit. Az egységes iskolában a különböző típusú iskolák feladatait egységes, közös és az ehhez kapcsolódó, iskolatípus szerint elkülönülő tananyag és követelményrendszer alkalmazásával látják el. Az egységes iskola annak ellenére, hogy különböző iskolatípusok céljait valósítja meg, egy helyi tantervet alkalmaz, amelyben meghatározott évfolyam végéig közösen minden tanuló részére azonos ismeretátadást végez. Meghatározott évfolyam befejezése után válnak szét a követelmények iskolatípusok, nevelési és oktatási célja szerint.

Így például, ha az egységes iskola megvalósítja az általános iskola, a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola céljait is, egy helyi tantervben dolgozza fel a tananyagot, határozza meg a követelményeket, és nincsenek külön-külön általános iskolai, gimnáziumi, szakiskolai, szakközépiskolai osztályok, a felkészítés meghatározott szakaszában, általában a kilencedik vagy a tizedik évfolyam végéig együtt készülnek fel a tanulók.

Az összetett iskola, a közös igazgatású közoktatási intézmény

Mind az összetett iskolában, mind a közös igazgatású közoktatási intézményben elláthatók a különböző iskolatípusok feladatai. Ezekben a közoktatási intézményekben a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához azonban már külön-külön helyi tantervet alkalmaznak. Így, ha az összetett iskolában vagy a közös igazgatású közoktatási intézményben valósítják meg az általános iskolai, a gimnáziumi, a szakközépiskolai és a szakiskolai feladatokat, akkor minden egyes iskolatípus feladataihoz külön-külön helyi tanterveket kell készíteni, és értelemszerűen az egyes helyi tantervekhez külön-külön osztályokat kell szervezni. [Kt. 33. § (1) bek. a/-b/ pont, (3) bek., 48. § (6) bek., 45. § (4) bek.]

A folyamatos továbbhaladás feltétele

A többcélú közoktatási intézmények helyzete a felvételi kérdésekben ezért lényegesen eltér azoktól az intézményektől, amelyek nem tartoznak ebbe a körbe. A többcélú közoktatási intézmények keretei között folytatott tanulmányok alapján biztosítani lehet, biztosítani kell a tanulónak a lehetőséget a folyamatos tanuláshoz. Abban az esetben ugyanis, ha a többcélú közoktatási intézmény több iskolatípus feladatait látja el, a tankötelezettség ideje alatt a tanulói jogviszony nem szüntethető meg mindaddig, ameddig a tanulmányok folytatására bármelyik iskolai feladatellátó intézményegységben lehetőség van. [Kt. 75. § (6) bek.]

A többcélú közoktatási intézményben olyan pedagógiai feltételeket kell teremteni, amelyek biztosítják a tanulói továbbhaladáshoz szükséges feltételeket. A jogi és a pedagógiai keretek adottak, mivel az iskolai pedagógiai program része a helyi tanterv. Ezért még abban az esetben is, ha a többcélú közoktatási intézményben a különböző iskolatípusok feladataihoz különböző helyi tanterveket alkalmaznak, megvan a lehetőség a tananyagok és követelmények összehangolására.

Másik fontos szempont, hogy az iskolába beíratkozó tanulók és szüleik megismerhetik az iskola elvárásait, és tisztában lehetnek azzal is, hogy milyen teljesítményre van szükség ahhoz, hogy a többcélú közoktatási intézményben megkezdett tanulmányokat az úgynevezett pedagógiai szakaszhatároknál a szülői és a tanulói elképzeléseknek megfelelően lehessen tovább folytatni.

A választás lehetősége és esélye a többcélú közoktatási intézményben

Abban az esetben, ha a többcélú közoktatási intézmény az általános iskola feladatai mellett a gimnáziumi, a szakközépiskolai, a szakiskolai feladatok közül bármelyiket ellátja, nem tarthat felvételi vizsgát azoknak a tanulóknak, akik az általános iskolai tanulmányaikat az adott többcélú intézményben fejezték be. A tanulók az iskola pedagógiai programjában meghatározott feltételek alapján folytathatják a tanulmányaikat a megfelelő iskolatípus szerinti oktatásban. Mindebből az következik, hogy a választási esélye és lehetősége akkor nő meg a tanulónak, ha az általános iskolai feladatok mellett a többcélú közoktatási intézmény minél több más iskolatípus feladatait is ellátja.

A pedagógiai programból kell világosan kitűnnie, hogy milyen tanulmányi feltételek teljesítése biztosítja a tanulónak a továbbhaladást a nyolcadik évfolyamból a kilencedik évfolyamba.

Abban az esetben, ha az egységes iskola az általános iskolai feladatok mellett ellátja más iskolatípusok feladatait is, a pedagógiai programjában kell meghatároznia, hogy a közös követelmények teljesítése után milyen feltételek teljesítésével melyik iskolatípusnak megfelelő tanulmányokat folytathat a tanuló. Ha a közös követelmények a tizedik évfolyam végéig tartanak, a nyolcadik évfolyamról a kilencedik évfolyamra, majd ezt követően a tizedik évfolyamra lépés előfeltétele „csupán” az adott évfolyam sikeres befejezése. A közös követelmények teljesítésének a végén kell az iskolának megállapítania, hogy az addig nyújtott teljesítmények alapján milyen kiegészítő tanulmányok folytatására van lehetőség.

A többcélú közoktatási intézmény előnye, hogy „oldalirányú” mozgásokra is lehetőség van. Jogilag biztosított, hogy a tanuló a középfokú nevelés és oktatás szakaszán belül váltson. Így például, ha a nyolcadik évfolyam végén a kilencedik évfolyamot a szakiskolai felkészítésben kezdte meg a tanuló, később a tanulmányi szándék változásával, a tanulmányi eredmények alapján átléphet a szakközépiskolai vagy a gimnáziumi tizenegyedik, tizedik, kilencedik évfolyamra. Az sem zárható ki, hogy a gimnáziumban vagy a szakközépiskolában folytatott tanulmányokból lépjen át a szakiskolába a tanuló.

A többcélú közoktatási intézményben szakképzésre történő felkészítés is folyhat, mindebből az következik, hogy lehetőség van a gimnáziumi érettségi megszerzését követően megkezdeni a szakképző évfolyamokat. A tanulónak jogában áll az is, hogy a szakiskolai szakmai vizsga letétele után térjen vissza a gimnáziumba vagy a szakközépiskolába.

 

A felvételi követelmények meghatározásának joga

A felvételi ügyekben való döntéshozatal elvei

Egymást kizáró elvek

Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Módt.) megváltoztatta az iskola felvételi ügyekben való döntési jogosítványait, amelyek „félreértelmezésével” lehetőség nyílt a törvény alapelveivel ütköző gyakorlat kialakítására, döntések meghozatalára.

A közoktatásban az egyenlő bánásmód követelménye leggyakrabban az iskolai felvételi eljárásban sérülhet. Az iskolai felvétel során három alkotmányos elv összeegyeztetését kellett megoldani:

– a tanköteles tanulónak iskolai felkészítésben kell részt vennie,

– a szülőt megilleti az iskolaválasztás szabadsága,

– az iskolának szakmai kérdésekben, illetőleg a tanulói felvételi ügyekben jelentős mozgástere van.

A három elv együttes érvényesülése nehezen képzelhető el, hiszen, ha az iskolák minden korlátozás nélkül szabadon dönthetnek a tanulói kérelmek elbírálásáról, abban az esetben a szülő iskolaválasztási joga nem, vagy csak igen nehezen érvényesülhet, a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges legfontosabb feltétel – legyen mindenkinek iskolája – nem áll minden esetben a szülő és a tanuló rendelkezésére.

A felvételi kérelem elfogadásának kötelezettsége

Ahhoz, hogy a tizennyolc éves életkorig tartó tankötelezettség minden érintett számára teljesíthető legyen, ebből következően a gyermeke neveléséért felelős szülőtől a kötelezettség teljesítése, állami kikényszerítése megvalósulhasson, biztosítani kell olyan iskolát, amelyik nem tagadhatja meg a tanköteles tanuló felvételi kérelmének a teljesítését. Az e körbe tartozó iskolák az általános iskolák, valamint a kötelező felvételi feladatok teljesítésére kijelölt szakiskolák. Az önkormányzati intézményfenntartó a gimnáziumot és a szakközépiskolát is kijelölheti kötelező felvételi feladatok ellátására. [Kt. 66. § (2) bek..]

A felvételiztetés joga, ha az iskola nem lát el kötelező felvételi feladatot

A kérdés az, hogy amennyiben az iskola nem lát el kötelező felvételi feladatokat, mennyire jogosult megválogatni azt, hogy a hozzá jelentkezők közül kinek a felvételi, átvételi kérelmét teljesíti. Ez a kérdés elsősorban a helyi önkormányzati feladatellátásban közreműködő iskolák tekintetében vár válaszra, hiszen ezek az intézmények feladataikat közpénz felhasználásával látják el.

 

Az iskolai felvételi eljárást megalapozó törvényi szabályozás

Az eddigi törvényi korlátok

A korábbi rendelkezései alapján az iskola a közoktatásról szóló törvényben meghatározott kivételekkel meghatározhatta a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit, az úgynevezett felvételi követelményeket. Az iskola felvételi ügyekben való döntési jogosultságát kizárólagosan a közoktatásról szóló törvény rendelkezései korlátozhatták.

A közoktatásról szóló törvény rendelkezései korlátozzák az iskolák felvételi ügyekben való döntési jogosultságát

– az általános iskolák körében, mivel ebben az iskolatípusban felvételi vizsga nem szervezhető,

– a kötelező felvételi feladatot ellátó iskolák körében, mivel ezek nem tagadhatják meg annak a jelentkezőnek a felvételét, átvételét, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a felvételi körzetben található,

– a többcélú közoktatási intézmények körében, mivel ezekben a közoktatási intézményekben a saját tanulók továbbhaladási kérdéseiben az iskola pedagógiai programjában meghatározottak alapján kell dönteni. [Kt. 66. §.]

Az új szabályokkal „bővülő” korlátok

A közoktatásról szóló törvény módosításával alapvető módon megváltozott az iskoláknak a tanulói felvételi ügyekben meglévő jogosítványa. A közoktatásról szóló törvény új szövege szerint: az iskola jogszabályban meghatározottak szerint állapíthatja meg a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit, a felvételi követelményeket. Ez a szabályozás gyökeres változást jelent, mivel nem deklarálja – a korábbi törvényi szövegtől eltérően – iskolai jogosítványnak a felvételi követelmények meghatározását. Az iskola ebben a kérdésben jogszabályban meghatározottak szerint hozhat döntést. Az oktatásért felelős miniszter pedig felhatalmazást kapott arra, hogy meghatározza az iskolai felvételi eljárás rendjét. [Kt. 42. § (1) bek., 94. § (1) bek. n/ pont.]

A középfokú iskolai felvételi eljárás új rendje

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) határozza meg azokat a szabályokat, amelyek megtartásával az iskolák megszervezhetik a tanulói jogviszony létesítésének rendjét, az iskolai felvételt, átvételt. A felvételi eljárás időbeli ütemezését a mindenkori tanév rendje szabályozza. A 2008/2009. tanév rendjéről a 17/2008. (V. 9.) OKM rendelet (a továbbiakban: Tr.) intézkedik.

A középfokú iskolai felvétel új rendje

Középfokú iskolák alatt azokat az iskolákat kell érteni, amelyek részt vesznek a középfokú nevelés-oktatás szakaszának a feladataiban. A középfokú nevelés-oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdődik, és a szakiskolában a tizedik, a középiskolában a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végén fejeződik be. Minden olyan iskola, amelynek nevelési és oktatási feladatai átfogják az említett évfolyamokat, középfokú iskolának minősül. [Kt. 8. § (4) bek.]

Középfokú iskola ebből következően a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola. A középfokú iskolák kezdő évfolyamai azonban nem minden esetben a kilencedik évfolyam. A szakiskolai felkészítés általában a kilencedik évfolyamon kezdődik, azonban abban az esetben, ha a szakiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, a nevelő és oktató munka megkezdődhet az ötödik vagy a hetedik évfolyamon. [Kt. 27. § (1) bek., (7) bek.]

A gimnáziumi felkészítés a kilencedik évfolyamon kezdődik, azonban a hat évfolyamos gimnáziumban a hetedik, a nyolc évfolyamos gimnáziumban pedig az ötödik évfolyam a kezdő évfolyam. [Kt. 28. § (2) bek.]

A szakközépiskolában a kezdő évfolyam általában a kilencedik évfolyam. Abban az esetben azonban, ha a szakközépiskola felkészíti a tanulókat a művészeti szakmai vizsgára is, a nevelő és oktató munka kezdődhet az ötödik vagy a hetedik évfolyamon is. [29. § (1) bek. és (8) bek.]

A középfokú iskolai felvételi eljárás ennek megfelelően a kilencedik évfolyamra, illetőleg a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra történhet. Ennek megfelelően a középfokú iskolai felvételi eljárás szabályai is igazodnak az iskolák kezdő évfolyamaihoz.

– Külön eljárási szabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamára hirdet felvételt,

– és külön eljárási szabályokat kell alkalmazni akkor, ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamára hirdeti meg a felvételt.

 

Felvétel a középfokú iskola kilencedik évfolyamánál alacsonyabb évfolyamára

A „saját felvételi rendszer” alkalmazásának tilalma

Abban az esetben, ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamánál alacsonyabb évfolyamra hirdet felvételt, a felvételi kérelmekről vagy a tanulmányi eredmények alapján, vagy a tanulmányi eredmények és központilag szervezett írásbeli vizsga eredményei alapján dönthet. Az írásbeli vizsga lényege, hogy központilag kiadott egységes, kompetencia alapú feladatlapokkal szervezik meg.

A középfokú iskolák előtt a következő választási lehetőségek állnak:

– minden felvételi kérelmet teljesítenek, feltéve, hogy az ehhez szükséges „férőhely” rendelkezésre áll.

– a benyújtott felvételi kérelmeket az általános iskolai tanulmányi eredmény alapján rangsorolják, és az elért eredmények alapján kialakított rangsor szerint hozzák meg a döntést,

– a tanulmányi eredmények mellett megkövetelik a központilag szervezett írásbeli vizsgán való részvételt.

A leglényegesebb változás a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra történő felvételi eljárás megszervezésénél, hogy a középfokú iskola nem szervezhet külön, saját követelményekre épülő szóbeli vizsgát, és nem szervezhet külön saját követelményrendszerre épülő írásbeli felvételi vizsgát.

Az írásbeli vizsgán való részvétel megkövetelése

A kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra hirdetett felvétel esetén az iskola nem köteles előírni, hogy a jelentkező részt vegyen a központilag szervezett írásbeli felvételi vizsgán. Ugyanakkor az iskola nem dönthet szabadon abban a kérdésben, hogy előírja-e a jelentkezők részére a központilag szervezett írásbeli vizsgán való részvétel kötelezettségét.

– Ehhez a döntéséhez az iskolának meg kell szereznie a fenntartó hozzájárulását.

– További előfeltétel az írásbeli vizsgán való részvételi kötelezettség előírásához az iskolába jelentkezők magas száma. A jelentkezők magas száma akkor teszi lehetővé az írásbeli vizsgán való részvétel kötelezettségének előírását, ha az előző három év átlagában a jelentkezők létszáma legalább másfélszerese volt a felvehető tanulók létszámának. [R. 17/A. § (1)-(2) bek.]

A felvételi eljárás szervezésében a legnagyobb változást az jelenti, hogy megszűnt az általános felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsga. A középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolítására az általános felvételi eljárás keretében kerül sor.

 

Felvételi eljárás a középfokú iskola kilencedik évfolyamára

Az iskola választási lehetőségei

A kilencedik évfolyamra meghirdetett felvételi eljárás során az iskola mérlegelési jogköre szélesebb körű, mint a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra meghirdetett felvételi eljárásban. A kilencedik évfolyamra történő felvételhez benyújtott kérelmekről az iskola dönthet:

– kizárólag az elért tanulmányi eredmények alapján,

– a tanulmányi eredmények és a központilag megszervezett írásbeli vizsga eredményei alapján,

– a tanulmányi eredmények és a központilag szervezett írásbeli vizsga, valamint a szóbeli meghallgatás eredménye alapján.

A választás korlátjai

Az iskola azonban nem alakíthatja tetszés szerint a jelentkezések elbírálásának eljárási rendjét. Az ismertetett változatok kombinációijára nincs felhatalmazása az iskolának. Csak abban az esetben szervezhet szóbeli meghallgatást a középfokú iskola, ha előírja a központilag szervezett írásbeli vizsgán való részvételt is. Arra sincs lehetőség, hogy az iskola a döntését kizárólagosan az írásbeli vizsga eredményei alapján hozza meg, vagy kizárólagosan a szóbeli vizsga eredményeinek figyelembevételével döntsön. A tanulmányi eredmények mérlegelésére minden felvételi eljárásban szükség van. [R. 17/A. § (3) bek.]

 

Felvételi a tehetséggondozó középiskolába

A speciális kerettanterv

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet speciális felkészítési formákat meghatározó rendelkezései új megoldással egészültek ki: a tehetséggondozó középiskolával. A nevéből adódóan a gimnáziumok és a szakközépiskolák azok, amelyek ezt a pedagógiai megoldást választhatják A tehetséggondozó középiskola sajátossága, hogy pedagógiai programjának elkészítéséhez az oktatási és kulturális miniszter által kiadott „Tehetséggondozó oktatási programot” veszi alapul.

A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján az iskolák a Nemzeti alaptanterv rendelkezéseinek a figyelembevételével szabadon készítik el, fogadják el a pedagógiai programjukat és annak részeként a helyi tantervüket. A közoktatásról szóló törvény és a Nemzeti alaptanterven kívül más előírás megtartására az iskola nem köteles, csak abban az esetben, ha az általános pedagógiai gyakorlattól eltérő felkészítést vállal, olyan pedagógiai feladat ellátására, amelyhez – egyébként nem kötelező – pedagógiai dokumentum került kiadásra.

A Nemzeti alaptanterv mellett számos kerettanterv jelent meg. A kerettanterv jellemzője, hogy a nevelés és oktatás megszervezéséhez ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek segítik az iskolai helyi tantervek elkészítését.

A speciális feladatokat tartalmazó helyi tanterv alkalmazása akkor válik kötelezővé, ha az egyébként önként vállalt dokumentum használatához más, számon kérhető intézkedés, például többlet finanszírozás párosul. Ilyen megoldás bevezetése és alkalmazása esetén a többlet finanszírozás alapja az a többletszolgáltatás, amelynek megtervezése és biztosítása az egyébként nem kötelező központi dokumentum bevezetésével oldható meg, illetve e központi dokumentum alkalmazása révén válik mérhetővé és ellenőrizhetővé. Amennyiben az iskola nem veszi igénybe a többlet pénzügyi támogatást, abban az esetben nincs akadálya, hogy a speciális központi dokumentumot alkalmazza a helyi tantervének az elkészítéséhez, és a saját igényei és elképzelései szerint átalakítsa azt. Ebben az esetben az iskola nem használhatja az adott dokumentumhoz kapcsolódó megjelöléseket, címeket sem.

A tehetséggondozás

A tehetséggondozás minden iskolának a feladata. A tanulói jogok egyik fontos eleme, hogy minden gyermek, minden tanuló a képességének, az érdeklődésének, az adottságának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, hogy minden pedagógus figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, tehetségét, és segítse a képesség és a tehetség kibontakoztatását. [Kt. 10. § (3) bek. a) pont, 19. § (7) bek. b) pont]

Minden iskola pedagógiai programjának tartalmaznia kell a tehetség és a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet. [Kt. 41. § (6) bek., 48. § (1) bek. a) pont] E feladatok helyi szintű szabályozásához ezért „A tehetséggondozó oktatási program” elemeit az iskolák akkor is hasznosíthatják, ha egyébként nem vállalják fel mindazokat a feladatokat, amelyeket a tehetséggondozó középiskolának el kell vállalnia, és el kell látnia.

A tehetséggondozó középiskolával szemben támasztott követelmények

A középiskola abban az esetben felel meg a tehetséggondozó középiskolára vonatkozó előírásoknak, amennyiben azoknak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak, akik felvételt nyertek az iskolába, legalább két évfolyamon keresztül felzárkóztató foglalkozást biztosít. A felzárkóztató foglalkozások tervét e feladat felvállalása esetén az iskolának be kell építenie a pedagógiai programjába. [R. 39/K. § (1) bek.]

A felzárkóztató foglalkozás értelmezésére a közoktatásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei nem vállalkoznak. Ennek indoka, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók igénye alapján lehet meghatározni egyénenként azt, hogy az egyes tanulónak milyen körben és milyen felzárkóztatásra van szüksége. A szükséges időkeretet az iskola előteremtheti az egyéni foglalkozásokhoz biztosított időkeretből. A középiskolák kilencedik-tizedik évfolyamán a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló időkereten felül a heti kötelező tanórai foglalkozások tizenkét százalékának megfelelő mértékű időkeret áll rendelkezésre, többek között a tehetség kibontakoztatása és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása céljából. [Kt. 52. § (11) bek. c/ pont]

Felhasználhatja a tehetséggondozó középiskola azt az időkeretet is, amely a választható tanórai foglalkozások megszervezéséhez biztosít a közoktatásról szóló törvény, többek között a felzárkóztatás, a tehetséggondozás céljából. [Kt. 52. § (7) bek.]

Segítségnyújtási kötelezettség az általános iskolába járóknak

Ahhoz, hogy a középiskola tehetséggondozó középiskolaként működhessen, vállalnia kell azt is, hogy segítséget nyújt az általános iskolába járó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére a sikeres felvételhez. A tehetséggondozó középiskolának tehetség-kibontakoztató foglalkozásokat kell ugyanis hirdetnie az általános iskola hetedik és nyolcadik évfolyamára járó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére. Ez a kötelezettség azonban csak akkor terheli a középiskolát, ha a foglalkozások megszervezéséhez szükséges költségvetési fedezetet a rendelkezésére bocsátják vagy költségvetési forrásból, vagy európai uniós forrásokból. Ezekért a foglalkozásokért a középiskola nem kérhet ellenszolgáltatást sem a tanulóktól, sem a szülőktől. A képesség-kibontakoztató foglalkozások célrendszerét, szakmai programját, ütemezését, az alkalmazni kívánt pedagógiai módszereket a tehetséggondozó középiskolának meg kell jelenítenie minden tanév szeptember 30-áig a honlapján. [R. 39/K. (3) bek.]

Az eltérő felvételi eljárás szabályai

A tehetséggondozó középiskola arra válik jogosulttá, hogy a kilencedik évfolyamra történő felvételi eljárás során az általános gyakorlattól eltérő írásbeli vizsgán való részvételhez kösse a felvételi kérelmek elbírálását. A tehetséggondozó középiskolákba jelentkezők részére külön szervezik meg a központi írásbeli vizsgát. [R. 17/A. (4) bek.]

Az általános szabályoktól való eltérés annyi, hogy a központilag szervezett írásbeli vizsga más feladatlapokra épül. E körben sincs lehetőség saját iskolai írásbeli megíratására.

A kiemelkedő tehetséget gondozó iskola kiválasztása

A tehetséggondozó középiskola kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. Csak az az iskola jogosult az általános szabályoktól eltérő felvételi eljárás megszervezésére, amelyiknek a pályázatát az e célra létrehozott bizottság elfogadta. A győztes pályázók nevét az oktatási és kulturális minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni, így az érintett tanulók, illetve szüleik tisztában lehetnek azzal, hogy melyik az az iskola, amelyik jogszerűen várja el a hozzá jelentkezőktől az eltérő követelmények szerint szervezett írásbeli vizsgán való részvételt. Ezek az iskolák a kiemelkedő tehetséget kibontakoztató felkészítésre vállalkoznak. [R. 39/K. § (3) bek.]

Az átmeneti szabályok alkalmazása

A „Tehetséggondozó oktatási program” még nem került kiadásra. Ezért megjelenéséig és bevezetéséig az a középiskola alkalmazhatja a felvételi eljárás során a tehetséggondozó középiskolára vonatkozó előírásokat, amelynek helyi tantervében az a tantárgy, amelyből kiemelkedő tehetséget kibontakoztató felkészítést nyújt, emelt szintű oktatásként szerepel, továbbá legalább öt tanítási év óta az emelt szintű oktatás folyik, valamint az emelt szintű oktatásra első helyként benyújtott felvételi kérelmek száma az említett időszakban meghaladta a felvehető létszám másfélszeresét. [16/2008. (IV. 20.) OKM. R. 9. §]

 

A központilag szervezett írásbeli vizsga

Egységes felvételi vizsga

A központilag szervezett írásbeli vizsga lényege, hogy minden jelentkezőnek ugyan- azt a feladatlapot kell megoldania, függetlenül attól, hogy melyik középfokú iskolába kéri felvételét. Értelemszerűen az írásbeli felvételi vizsgán annak a jelentkezőnek kell részt vennie, aki olyan középfokú iskolába nyújtott be jelentkezési lapot, amelyik megkívánja a felvételi kérelmek elbírálásához az írásbeli vizsgán való részvételt.

A vizsga részei

A központilag szervezett írásbeli vizsga két részből áll:

– magyar nyelvi kompetenciákat mérő feladatokból és

– és matematikai kompetenciákat mérő feladatlapokból. Abban az esetben, ha a középfokú iskola úgy dönt, hogy a jelentkezők számára előírja az írásbeli vizsgán való részvételt, nincs válogatási lehetősége, vagyis mind a kettő feladatlapot el kell készítenie a tanulónak.

Az eltérő feladatlapok

A központilag szervezett írásbeli vizsga azonban mégsem teljesen egységes, mivel külön-külön feladatlapok készülnek azok részére, akik

– a nyolc évfolyamos gimnáziumba,

– a hat évfolyamos gimnáziumba,

– az általános tanterv szerinti felkészítést nyújtó középfokú iskola kilencedik évfolyamára,

– a kiemelkedő tehetséget kibontakoztató felkészítést nyújtó, tehát a tehetséggondozó középiskola kilencedik évfolyamára jelentkeznek.

A vizsgaeredmények elfogadási kötelezettsége

A négy különböző kategóriába tartozó iskolák a különböző feladatlapok felhasználásával megszervezett írásbeli vizsga eredményeit mérlegelhetik a felvételi eljárás során.

Az írásbeli felvételi vizsga eredményeit az adott kategóriába tartozó valamennyi iskolának el kell fogadnia, függetlenül attól, hogy a jelentkező hol írta meg, hol oldotta meg a feladatlapot.

Az eltérő kategóriában megírt vizsga eredményeit nem lehet átszámítani a másik csoportba tartozó iskolák körébe.

Az átszámítás szóba sem jöhet a nyolc évfolyamos gimnáziumok és a többi gimnázium között, a hat évfolyamos gimnáziumok és a többi gimnázium között. Az általános tanterv alapján felkészítést nyújtó középfokú iskola kilencedik évfolyamára történő jelentkezésnél a tehetséggondozó középfokú iskola kilencedik évfolyamára történő jelentkezéshez megírt feladatlap nem vehető figyelembe, és ugyanez igaz fordítva is. [R. 17/A. § (10. bek.]

Több vizsgán való részvétel szükségessége

Abban az esetben kell a jelentkezőnek két alkalommal is részt venni a központilag szervezett írásbeli vizsgán, amennyiben az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskola kilencedik évfolyamára és a tehetséggondozó középiskola kilencedik évfolyamára is jelentkezett, amennyiben mindkét esetben a középfokú iskola megkívánja az írásbeli vizsgán való részvételt.

 

Speciális felvételi eljárások

Képesség, készség vizsgálata

A középfokú iskolai felvételi eljárás keretei között szükség lehet annak megítélésére, mérlegelésére, hogy a jelentkező alkalmas-e az iskola pedagógiai programjában meghatározott, valamilyen különleges adottsággal elsajátítható követelmény megtanulására. Ennek mérlegelésére akkor van szükség, ha az iskolai felkészítés művészeti szakmai vizsgára készít fel, vagy az iskolai tanulmányok testkulturális tanulmányi területen folynak. Ezekben az esetekben az iskolának lehetősége van arra, hogy a felvételi eljárás során megvizsgálja azoknak a képességeknek, készségeknek a meglétét, amelyek nélkül az adott iskolában a tanuló nem lehet sikeres. A képességek, készségek meglétének vizsgálata nem terjedhet ki a korábbi tanulmányok keretei között elsajátítható ismeretek mérésére, vagyis nem szolgálhatja a központilag szervezett írásbeli vizsga kiegészítését. A képességek, készségek vizsgálatának egyébként nem előfeltétele, hogy a felvételt hirdető iskola megkívánja a központilag szervezett írásbeli vizsgán való részvételt. A képességek, készségek vizsgálatára sor kerülhet akkor is, ha a felvételt hirdető iskola a jelentkezéseket kizárólag a tanulmányi eredmények alapján bírálja el. [R. 17/A. (5) bek.]

 

Felvételi eljárás a kisebbségi oktatásban részt vevő iskolákban

Abban az esetben, ha a középfokú iskola nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben és oktatásban vesz részt, a felvételi eljárás során meg kell tartania azokat a speciális szabályokat, amelyek azt a célt szolgálják, hogy az adott kisebbséghez tartozó tanulók élni tudjanak az Alkotmányban biztosított jogaikkal, a Magyar Köztársaság biztosítja részükre anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást. E követelményből eredően a kisebbségi oktatásban részt vevő iskolába az érintett kisebbséghez nem tartozók csak akkor vehetők fel, ha az iskola teljesítette az adott kisebbséghez tartozók igényét, és ezt követően rendelkezik még betöltetlen férőhellyel. [1993. évi LXXVII. tv. 48. § (1) bek.]

A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezőt, amennyiben a felvételi követelményeknek megfelel, a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul tanító iskolába, iskolai tagozatra, osztályba fel kell venni, illetve át kell venni. [Kt. 66. § (4) bek.].

A nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben és oktatásban részt vevő középfokú iskola a felvételi eljárás során eltérhet az általános követelményektől, a felvételi eljárás általános szabályaitól. Az iskola döntheti el, hogy él e ezzel a lehetőséggel, vagy a jelentkezési kérelmek elbírálása során a többi iskolával azonos eljárási rendet alkalmazza. Az e körbe tartozó középfokú iskolák azonban a tanulók szövegértési kompetenciájának a vizsgálatához a központilag kiadott magyar nyelvi feladatlapok helyett helyben elkészített kompetencia alapú, nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használhatnak. E mellett a feladatsor mellett meg kell oldani a központi írásbeli vizsga matematikai feladatsorát is. Abban az esetben, ha a kisebbségi oktatásban részt vevő középfokú iskola a központilag kiadott magyar nyelvi feladatlapok helyett helyben készített feladatsort használ, az érintett jelentkezőknek adott esetben részt kell venniük másik írásbeli vizsgán is, mivel a kisebbségi oktatásban részt vevő iskola által elkészített feladatlap alapján mért teljesítményt másik középfokú iskola nem köteles elfogadni. [R. 17/A. (6) bek.]

 

Felvétel, átvétel a szakképzési évfolyamra

A középfokú iskola szakképzési évfolyamára történő felvétel, átvétel sok esetben nem oldható meg az általános szabályok kizárólagos alkalmazásával. Amennyiben a szakiskola vagy a szakközépiskola olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez egészségügyi követelményeknek, pályaalkalmassági követelményeknek is meg kell felelni, abban az esetben a felvételnél, illetőleg az átvételnél figyelembe kell vennie az egészségügyi és a pályaalkalmasságra vonatkozó szakvéleményben foglaltakat is. Ha a szakképesítés megszerzésére történő felkészítésnél a tanulónak szakmai alkalmassági követelményeknek is meg kell felelnie, abban a esetben a felvételi eljárás során teljesítenie kell a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit is. Az Országos Képzési Jegyzék meghatározza azt is, hogy a szakmai vizsgára történő felkészítéshez milyen iskolai előképzettségre van szükség. Mindezekből következik az is, hogy a szakképző évfolyamra történő felvételnél, átvételnél a benyújtott felvételi kérelmek elbírálásánál az iskolának nem csak az általános szabályok szerinti eljárást kell lefolytatnia, hanem figyelembe kell vennie az iskolai előképzettség, a szakmai előképzettség meglétét, a pályaalkalmassági, a szakmai alkalmassági, az egészségügyi követelményeknek való megfelelést.

Az iskola igazgatója nem utasíthatja el a szakképzési évfolyamra történő felvételét, átvételét annak a jelentkezőnek, aki tanulószerződést kötött, amennyiben a felvételi feltételeknek egyébként a jelentkező megfelelt. Abban az esetben pedig, ha a tanulószerződés megkötésének előfeltétele volt a pályaalkalmassági, illetőleg a szakmai alkalmassági követelményeknek való megfelelés, az iskolának figyelembe kell vennie annak eredményét, feltéve, hogy a vizsga nem két évnél régebben történt. [Kt. 67. § (2)-(4) bek.; R. 17/A. § (7) bek.]

 

A felvételi teljesítmények meghatározása

A felvételi eljárás új rendje

A különböző elemek szerepének rendezése

A felvételt hirdető középfokú iskolának kell meghatároznia, hogy a benyújtott kérelmek elbírálása során milyen hangsúlyt helyez a felvételi eljárás különböző „elemeire”. Nyilván erre akkor van szükség, ha a középfokú iskola a felvételi ügyekben való döntésnél nem kizárólagosan a tanulmányi eredményekre épít. A helyi szintű szabályozás lehetősége nem korlátlan, mivel a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet kötelező elemeket határoz meg az intézményi szabályozáshoz.

Az egyes elemek lehetséges aránya

Abban az esetben, ha az iskola a felvételi, átvételi kérelmek elbírálásánál mind a három lehetséges „elemet” igénybe veszi, tehát a benyújtott kérelmekről, a tanulmányi eredmények, a központilag szervezett írásbeli vizsga eredménye és szóbeli meghallgatás eredménye alapján dönt, akkor meg kell határoznia az egyes elemek értékét a döntéshozatal során.

– A felvételi teljesítmény eredményének a megállapításánál a szóbeli vizsga eredménye a megszerezhető összesített eredmény az összpontszám huszonöt százalékánál nem lehet több.

– A felvételi teljesítmény eredményének a megállapításánál a központilag szervezett írásbeli vizsgán elérhető eredmény a felvételi eljárás egészében megszerezhető összpontszám ötven százalékánál nem lehet kevesebb.

– A maximális lehetőség kihasználása mellett marad huszonöt százalék a tanulmányi eredmények alapján szerezhető teljesítmény elismeréséhez.

Nem nehéz megállapítani, hogy a felvételi eljárás során kiemelkedő szerepe van a központilag kiadott, egységes, kompetencia alapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredményének.

A felvételt hirdető iskolának kell meghatároznia azt is, hogy melyik írásbeli vizsgarészt milyen módon értékeli, vagyis meg kell határoznia azt is, hogy az írásbeli vizsga egyes részeinek eredménye, a magyar nyelvi, illetőleg a matematikai kompetenciákat mérő feladatlapok eredményei milyen súllyal szerepelnek az írásbeli vizsga teljesítménye alapján megállapításra kerülő pontszámokon belül.

Az iskolai felvételi eljárás során szerezhető összes pontszám: 100 pont.

Ebből:

– az iskolai szóbeli felvételi vizsgán szerezhető maximális pontszám 20 pont,

– az írásbeli vizsgán szerezhető maximális pontszám 60 pont,

= ebből magyar nyelvi kompetencia területen elért teljesítményre adható 40 pont,

= matematika kompetencia területen nyújtott teljesítményre adható 20 pont,

– a korábbi tanulmányi eredményekkel elérhető maximális pontszám 20 pont. [11/1994. (VI. 8.) MKM r. 8. sz. mell.]

A felvételi eljárás megszervezése

Az oktatási és kulturális miniszter 16/2008. (IV. 30.) OKM rendelete módosította a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletnek (R.) azokat az előírásait, amelyek meghatározzák a középfokú iskolai felvételi eljárás megszervezésének rendjét. A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai megtalálhatók a miniszteri rendelet 8. számú mellékletében. Az új szabályozás számos olyan elemet tartalmaz, amely benne volt a korábbi, a megváltozott mellékletben is. Az új melléklet folyamatában jobban követi a tényleges lebonyolítási rendet, és ahhoz nyújt segítséget az iskoláknak, hogy átgondolják és megtervezzék a felvételi eljárás előkészítését, az iskolaváltást, illetőleg a tanulók és a szülők segítését az iskolaválasztásban. A középfokú iskolákba történő jelentkezés és a felvételi eljárás megszervezésének általános szabályain túl az egyes feladatok végrehajtásának pontos ütemezését a 2008/2009. tanév rendjéről szóló 17/2008. (V. 9.) OKM rendelet határozza meg. A tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet 3. számú melléklete adja meg azokat a határidőket, amelyek megtartásával a középfokú iskoláknak elő kell készíteniük, meg kell szervezniük, és le kell bonyolítaniuk a 2008/2009. tanévben a felvételi eljárást.

 

A szülők értesítése gyermekük beiskoláztatásával kapcsolatos feladatokról

Az általános iskolák feladatai

A felvételi eljárás, az iskolaváltás előkészítésének egyik fontos feladata a szülők értesítése arról, hogy milyen feladataik és kötelezettségeik vannak a gyermekük továbbtanulását eldöntő kérdésekben. Az általános iskolákban kezdődik ezért a középfokú iskolai felvételi eljárás előkészítése. Az iskola feladata, hogy segítse a tanulót és a szülőjét annak eldöntésében, milyen középfokú iskolát válasszanak gyermeküknek. Az általános iskolának nem konkrét iskolát kell javasolnia a szülőnek és a tanulónak, hanem elsősorban ahhoz kell a megfelelő tájékoztatást megadnia, hogy a tanuló milyen típusú középfokú iskolában lehet sikeres. Abban az esetben, ha az osztályfőnök megfelelő információkkal rendelkezik a tanulói szándékokról, a szülővel történő kapcsolattartás és a közös útkeresés keretében nem kizárt, hogy egyértelműen és pontosan meghatározzák a továbbtanulás legmegfelelőbbnek vélt irányát.

A szülői döntés segítése

Az általános iskola kötelezettsége az is, hogy közreműködjön az iskolaválasztással összefüggő szülői döntés meghozatalában. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a szülőknek együtt kell döntést hozniuk. Ez még akkor is igaz, ha a szülők külön élnek. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdés az iskola és ehhez kapcsolódóan az életpálya megválasztása. Ha a szülők közösen nevelik gyermeküket, vagyis közösen gyakorolják a szülői felügyeletet, és nem tudnak megegyezni gyermekük iskolaválasztása ügyében, a gyámhatóságnak kell meghoznia a döntést. Abban az esetben, ha a szülők külön élnek, a bíróság hatáskörébe tartozik a döntéshozatal, ha hanem tudnak megállapodni abban a kérdésben, hogy gyermekük milyen iskolába járjon. [Csjt.: 72/B-73. §]

Az általános iskolák feladata a szülők figyelmeztetése arra, hogy gyermekük továbbtanulása érdekében a szükséges közös döntést hozzák meg. Az általános iskolák osztályfőnökeinek minden év október 31-éig írásban tájékoztatniuk kell a hetedik évfolyamra járó tanulók szüleit arról, hogy gyermekük iskoláztatásával kapcsolatos kérdésekben közösen kell dönteniük, továbbá arról is, hogy a köztük lévő vita eldöntésére az iskola nem jogosult, nem illetékes. Fel kell hívni a szülők figyelmét arra is, hogy a tanuló jelentkezési lapját az iskolának akkor is tovább kell küldenie, ha a szülők nem tudnak egymással megállapodni, és a köztük lévő vitás ügyet nem döntötték el. A tanuló érdeke ugyanis azt kívánja meg, hogy a továbbtanulása ne szenvedjen sérelmet a miatt, mert szüleik nem tudnak egymással megegyezni. A tankötelezettség teljesítése érdekében a szükséges intézkedéseket az iskolának akkor is meg kell tennie, ha a szülők nem jutnak egymással egyezségre.

Az általános iskoláknak minden év október 31-éig tájékoztatniuk kell a nyolcadik évfolyamra járó tanulókat – szóban – a középfokú iskolai felvételi eljárás rendjéről. [R. 8. sz. mell. bevezető rész]

 

A középfokú iskolai felvételi tájékoztató

A tájékoztatás kötelezettsége

Minden gimnáziumnak, szakközépiskolának és szakiskolának el kell készítenie a felvételi tájékoztatóját, és azt minden év október 31-éig közzé kell tennie az iskola honlapján, valamint a közoktatás információs rendszerében az iskola dokumentumai között. A felvételi tájékoztatónak kell tartalmaznia minden olyan adatot, amely alapján a szülők és a tanulók mérlegelni tudják, benyújtsák-e jelentkezési kérelmüket az adott iskolába. A felvételi tájékoztatóból kell kiderülnie:

– Az iskola tart-e felvételi vizsgát, és annak keretei között milyen követelményt támaszt a jelentkezővel szemen .

– Az adott középfokú iskola részt vesz-e a kötelező felvételi feladatok ellátásában, és ezért nem tagadhatja meg adott körzetben élők tekintetében a felvételi kérelem teljesítését.

– Többcélú közoktatási intézmény esetén annak, hogy az intézményen belüli tanulmányok folytatásakor a „házon belüli” iskolaváltásra, a kilencedik évfolyamra történő továbbhaladásra a pedagógiai programban meghatározott feltételek szerint kerül sor. [R. 8. sz. mell. 1.1.-1.4. pont]

A felvételi kérelem benyújtása

A tankötelezettség idejének meghosszabbítása azt a kötelezettséget rója az általános iskolák osztályfőnökeire, hogy a korábbinál még nagyobb figyelmet fordítsanak a tanulói jelentkezési lapok elkészítésére, kitöltésére és középfokú iskolába történő továbbítására. Egyetlen egy olyan, az általános iskola tanulmányait a nappali rendszerű oktatásban befejező tanuló sem lehet, aki nem töltött ki jelentkezési lapot.

Azokban az iskolákban kell a jelentkezési lapok kitöltésére nagyobb figyelmet fordítani, amelyekben az általános iskola utolsó évfolyamának, a nyolcadik évfolyamnak az elvégzése után megszűnik a tanulói jogviszony, és a tanulóknak új tanulói jogviszonyt kell létesíteniük másik iskolával.

– Ilyen esetekben mindig az általános iskola és elsősorban az osztályfőnökök feladata, hogy elkészüljön a felvételi kérelem, illetőleg, hogy a felvételi kérelem megfelelően, helyesen legyen kitöltve.

– A felvételi kérelem benyújtása az oktatási hivatal által elkészített és a hivatal honlapján közzétett jelentkezés lapon történik.

– A jelentkezési lapon mindig az adatokat a tanulói törzslapon található adatokkal egyezően kell kitölteni. A törzslapon szereplő hivatalos adatoktól eltérő adatok megnehezítik a tanuló azonosítását, a tankötelezettség teljesítésének nyomon kísérését.

– A jelentkezési lapon fel kell tüntetni a tanulói azonosítót, amely lehetővé teszi a tanulói jogviszony megszűnésének, illetve az új tanulói jogviszony létesítésének a figyelemmel kísérését, így a tankötelezettség teljesítésének nyomon követését.

A jelentkezési lapok adatainak áttekintése, ellenőrzése az osztályfőnök feladata. Ez az ellenőrzés azt a célt is szolgálja, hogy az osztályfőnök meggyőződjön arról, aláírta-e a jelentkezési lapot mind a két szülő, illetőleg a tizennegyedik életévét elérő kiskorú jelentkező is. A jelentkezési lap hibás, nem megfelelő kitöltése a szülői vagy a tanulói aláírás hiánya azonban nem akadályozhatja meg a jelentkezési lap továbbküldését. A felvételt hirdető középfokú iskola hívja fel az érintettet hiánypótlásra, amennyiben a jelentkezést nem a közzétett jelentkezési lapon nyújtotta be, vagy valamely adatot nem, vagy nem pontosan közölt. Az iskola a jelentkezési lapra nem tehet bejegyzést, nem javíthatja ki. Amennyiben szükségesnek látja, felhívja a szülő, illetve a tanuló figyelmét a hiányzó, a hibás, az elrontott adatok kijavítására.

Az iskolába járó tanuló jelentkezési lapját az iskola küldi meg a felvételt hirdető középfokú iskolának.

A jelentkezési lapok száma

A jelentkező több jelentkezési lapot állíthat ki. Minden jelentkezési lapon csak egy iskola tüntethető fel, de az iskola több tanulmányi területe az megjelölhető az adott jelentkezési lapon. Lényeges, hogy a tanulmányi területek belső kódját minden esetben feltüntessék a jelentkezési lapon.

A jelentkezési sorrend

Az osztályfőnök feladata, hogy a szülőkkel és a tanulókkal végiggondolják, milyen sorrendet alakítsanak ki a jelentkezési lapok kitöltésénél, illetőleg, hogy a jelentkező tanulmányi eredményeinek, képességeinek, érdeklődési körének ismeretében annyi és olyan középfokú iskolát jelöljenek meg, annyi és olyan középfokú iskolához nyújtsanak be jelentkezési lapot, hogy biztosítani lehessen a felvételi eljárás sikerességét. [R. 8. sz. mell. 2.1.-2.17. pont]

A tankötelezettség teljesítése

A tankötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtése

Gyermeke neveltetéséért a szülő tartozik felelősséggel. A felelősség egyik legfontosabb eleme, hogy gondoskodjon a tankötelezettség teljesítéséről. Az állam kötelezettsége, hogy biztosítsa a szükséges feltételeket a tankötelezettség teljesítéséhez. E feltételek megteremtése az önkormányzati feladatellátás, feladatszervezés lényege. Az önkormányzatoknak kell megteremteniük azt az iskolahálózatot, amely a tankötelezettség végéig garantálja, hogy a tanköteles eleget tudjon tenni a törvényben előírt kötelezettségének. Az általános iskolai oktatás feltételeinek a biztosítása a lakóhely szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzatnak a feladata. A nyolcadik évfolyam befejezését követően a megyei, illetve a fővárosi önkormányzatnak kell biztosítania a kötelező felvételi feladatot ellátó középfokú iskolát. A lakóhely szerint illetékes jegyző feladata annak figyelemmel kísérése, hogy a szülő eleget tett-e a tankötelezettség teljesítésével összefüggő feladatainak. A jegyzőnek kell elkészítenie a tanköteles tanulók nyilvántartását, és indokolt esetben bejelentésre vagy hivatalból elrendelnie a tankötelezettség teljesítését. [Kt. 91. § (7) bek. b) pont]

 

A középfokú beiskolázás és a tankötelezettség teljesítése

A középfokú beiskolázás rendjét meghatározó új rendelkezések pontosan szabályozzák azokat az intézkedéseket, amelyek garantálják, hogy a tizennyolc éves korig tartó tankötelezettséget mindenki teljesítse.

– A főjegyző feladata, hogy a kötelező felvételi feladatot ellátó középfokú iskola nevét és címét megküldje minden, a megye, illetve a főváros területén működő általános iskolának. Ennek a legkésőbbi időpontja minden év január 31. Az általános iskoláknak a helyben szokásos módon közzé kell tenniük ennek az iskolának az adatait. Ez az intézkedés garantálja, hogy a nyolcadik évfolyam befejezése után legyen legalább egy olyan középfokú iskola, amelyik nem tagadhatja meg az illetékességi területén élő tanuló felvételét. A kötelező felvételt biztosító középfokú iskola nem tarthat semmilyen felvételi eljárást, nem állíthatja semmilyen „próba elé” a hozzá jelentkező tanulót. Amennyiben az általános iskola utolsó évfolyamát elvégző tanuló a kötelező felvételt biztosító középfokú iskola kilencedik évfolyamán kívánja folytatni a tanulmányait, a jelentkezési lapját az általános iskola megküldi a kötelező felvételi feladatot ellátó iskolának. A középfokú iskola tudomásul veszi a jelentkezést.

– Ha a tanköteles tanulót nem vették fel semmilyen középfokú iskolába, abban az esetben az általános iskola igazgatója június 20-áig köteles értesíteni a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint az illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét. A jegyző feladata figyelemmel kísérni a tankötelezettség teljesítését. Az iskola igazgatójának a jegyző értesítésével egyidejűleg értesítenie kell a megyei, illetőleg a fővárosi önkormányzat főjegyzőjét, a főjegyző feladata, hogy segítséget nyújtson a tankötelezettség teljesítéséhez.

– A tanköteles tanuló szülőjét az általános iskola igazgatójának értesítenie kell arról, hogy gyermekét köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító iskolába. A szülő értesítése mellett a tanköteles tanuló törzslapjának másolatát az általános iskola igazgatójának meg kell küldenie a kötelező felvételt biztosító iskola részére. [R. 8. sz. mell. 14. pont]