A nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozók alkotmányos jogai

A döntéshozatalban való részvételi jog elvei

Az egyetértési jog

A közoktatásról szóló törvény számos rendelkezése biztosít eltérő eljárási rendet azokban az esetekben, amikor a közoktatás-szolgáltatás megszervezése nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók részére történik. Az eltérő eljárási rend lényege és indoka az, hogy ezekben az ügyekben biztosítani kell az érdekeltek beleszólási jogát a döntések meghozatalába. A döntéshozatalban való közvetlen részvétel, a döntéshozatalban való közreműködés egyik formája az egyetértési jog biztosítása az illetékes kisebbségi önkormányzat részére. Az egyetértési jog kivételes forma a döntéshozatali eljárásban, mivel olyan helyzetet idézhet elő, amely adott esetben meggátolhatja a döntéshozatalra jogosult, köteles szervezet munkáját. Egyet nem értés esetén ugyanis nem születhet meg adott ügyben a döntés.

Az alkotmányos alapelvek

A kisebbségi önkormányzatoknak ez a jogosítványa levezethető a Magyar Köztársaság Alkotmányából.
A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának, államalkotó tényezők. [Alk. 68. § (1) bek.]
A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát. Az anyanyelvi oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. [Alk. 68. § (2) bek.]
Az Alkotmánynak a „kollektív részvételre” vonatkozó rendelkezése világossá teszi, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét meg kell szervezni, illetőleg a képviselet gyakorlásának feltételeit biztosítani kell, mivel ez az előfeltétele annak, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek betölthessék államalkotó tényezői szerepüket. Az Alkotmány rendelkezik a képviseleti jog gyakorlásának szervezeti előfeltételeiről, kimondva, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. Az egyetértési jog gyakorlására feljogosított szervezetek tehát a nemzeti és etnikai kisebbségek által létrehozott kisebbségi önkormányzatok. [Alk. 68. § (4) bek.]

A kisebbségi közügy

Melyek azok az ügyek, amelyek eldöntéséhez biztosítani kell a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók részvételét a döntéshozatalban? Látszólag egyszerű erre a kérdésre a válasz: minden olyan ügy, amely a Magyar Köztársaság területén élő, nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó közösséget érint. Ilyen tág értelemben felfogva ezt a kérdést, nehezen lehetne megválaszolni, hogy melyek azok a konkrét ügyek, amelyekben biztosítani kell az érintettek részvételi jogát a döntéshozatali eljárásban. Az „ügycsoportok” megtalálásához az Alkotmány rendelkezései nyújtanak segítséget: a Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket, biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. Legtágabb értelemben azok az ügyek tartoznak e körbe, amelyek összefüggésbe hozhatók az alkotmányos jogok érvényesítésével. Ezek a kisebbségi közügyek. Ezért kisebbségi közügynek kell tekinteni minden olyan cselekvést, intézkedést, feladatszervezést, szolgáltatás-nyújtást, amely összefügg az alkotmányos jogok biztosításával. [Alk. 68. § (2) bekezdés.]
Az Alkotmány, az alkotmányos jogok érvényesítésének kötelezettjeként a Magyar Köztársaságot jelöli meg. A „Magyar Köztársaság” alatt azokat az alkotmányos intézményeket kell érteni, amelyek megvalósítják, biztosítják az ország működéséhez szükséges döntéshozatali-rendszert, a meghozott döntések végrehajtását, a végrehajtás ellenőrzését.

A kollektív és az egyéni kisebbségi jogok

A kisebbségi jogok csoportosítása

Az Alkotmány rendelkezéseiből megállapítható, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek alkotmányos jogai két nagy csoportba oszthatók:
– a kollektív jogokra és
– az egyéni jogokra. Ezek a jogosítványok nem tartalmi, meghatározott ügyek szerinti elhatárolást, csoportosítást jelentenek. Az érdekérvényesítés joga, mint kollektív jogosítvány, minden egyes kisebbségi közügyhöz hozzátartozik, míg az adott közösséghez tartozók közül minden egyes személyt megilleti az a jog, hogy éljen az alkotmányos lehetőséggel, és saját döntése és elhatározása szerint gyakorolja, vagy ne gyakorolja azt a jogot, amelyre az Alkotmány alapján lehetősége van.
A közoktatásból merítve egy példát: a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőik útján fölléphetnek azért, hogy a Magyar Köztársaság arra illetékes szervei teremtsék meg azokat a feltételeket, amelyek alapján igénybe vehetik az adott közösséghez tartozók az anyanyelvűkön folyó oktatást. Abban a kérdésben azonban, hogy az adott közösséghez tartozók közül ki veszi igénybe ezt a szolgáltatást, minden egyes érintett személynek külön-külön kell döntenie.

A kisebbségi közügyek törvényi meghatározása

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény [Nek.tv.] értelmező rendelkezései meghatározzák a kisebbségi közügyek fogalmát. E körbe tartoznak:
– az egyéni és a közösségi jogok érvényesülésével, a kisebbséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatásával,
– a kisebbségekhez tartozók meghatározott közszolgáltatásokkal való ellátásával, így különösen az anyanyelv ápolásával, őrzésével, gyarapításával a kisebbségek kulturális autonómiájának megvalósításával és megőrzésével összefüggő ügyek.
– Kisebbségi közügyeknek kell tekinteni a közhatalmat gyakorló állami és helyi önkormányzati szervekben, a kisebbségi önkormányzati szervekben a kisebbségek képviseletéhez kapcsolódó minden ügyet.
– Kisebbségi közügy továbbá mindazoknak a személyi és anyagi feltételeknek a megteremtésével összefüggő ügy is, amely nélkül a kisebbségi közügyek megvalósítása nem képzelhető el. [Nekt. tv. 6/A. § (1) bek. a/ pont.]
A kisebbségi közügy fogalma nem szűkíthető le a kisebbségek kulturális autonómiájával összefüggő ügyekre, hanem annál sokkal szélesebb fogalmat fog át. E körbe tartozónak kell tekinteni a kisebbséghez tartozók egyéni és közösségi jogainak érdekében kifejtett tevékenységet, akár közösségi ügyként, akár egyéni ügyként kell fellépni. Míg általában saját egyéni ügyében annak kell eljárnia, akit az adott ügy érint, addig a kisebbségi közügyek érvényesülésénél nem zárható az sem, hogy a kisebbséghez tartozó egyes személyt ért érdeksérelem is olyan üggyé válhat, amely miatt szükség lehet a közösségi érdekérvényesítésre.
A közösségi érdekérvényesítés megvalósítása a kisebbségi önkormányzatok feladata.

Az érdekérvényesítés joga és kötelezettsége

A kisebbségi önkormányzatok

A kisebbségi önkormányzatok típusai

A nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok szolgálják a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó közéletben való kollektív részvételi jogának az érvényesülését. A kisebbségi önkormányzatok testületi formában működő, jogi személyiséggel rendelkező, demokratikus választás útján létrejövő, testületi formában működő szervezetek. A kisebbségi önkormányzatok
– települési,
– területi,
– országos szinten jönnek létre. [Nekt. tv. 6/A. § (1) bek. (2) pont.]
A kisebbségi közügyek intézésére a községben, a városban és a főváros kerületeiben települési kisebbségi önkormányzat hozható létre. A megyékben és a fővárosban területi kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre az adott kisebbséghez tartozók. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók érdekeik országos szintű érvényesítése céljából országos kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre. [Nekt. tv. 21. §.]

Az önkormányzás joga

A kisebbségi önkormányzati jogok azokat illetik meg, akik az adott kisebbséghez tartoznak és választójoggal rendelkeznek. A kisebbséghez tartozó választópolgárok közösségét illetik meg a kisebbségi önkormányzati jogok. A kisebbségi önkormányzati jogok minden kisebbségi önkormányzat tekintetében egyenlők, azonban a kisebbségi önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek.
A kisebbségi önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony. Ugyancsak nincs alá-fölérendeltségi viszony a kisebbségi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok között. [Nekt. tv. 24/D. §.]
A kisebbségi önkormányzatok között közjogi szempontból nem szabad különbséget tenni. A települési kisebbségi önkormányzat és az országos kisebbségi önkormányzat közjogilag mellérendeltek, adott esetben, adott kérdésben eltérő érdekeket jeleníthetnek meg.
Nem lehet különbséget tenni közügyek, kisebbségi közügyek, helyi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat között. Nincs fontossági sorrend az ügyek között. A helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat közjogi szempontból mellérendeltségi viszonyban áll.

Munkamegosztás a közoktatásban

Munkamegosztás a kisebbségi ügyekben

A nemzeti, etnikai kisebbségek jogainak érvényesítésében eltérő a szerepe az országos kisebbségi önkormányzatoknak és a települési valamint a térségi kisebbségi önkormányzatoknak. Az országos kisebbségi önkormányzat feladata az állami szervek döntéshozatali eljárásában való közreműködés. Az állam a közoktatás rendszerének működtetéséért felelős. Az országos önkormányzat tehát a rendszer működésének egészével összefüggő döntéshozatalok során érvényesíti a kisebbségi közösséghez tartozók jogait.
A közoktatás-szolgáltatás megszervezése helyi önkormányzati kötelező feladat. A helyi önkormányzati döntéshozatalban érvényesíti jogait a települési és a térségi kisebbségi önkormányzat.
Az érdekérvényesítésnek meghatározott lehetőségeivel az adott partner tekintetében az adott kisebbségi önkormányzat élhet.

A kisebbségi önkormányzat választási lehetősége

A kisebbségi önkormányzatok a feladat- és hatáskörükbe tartozó kisebbségi közügyekben önállóan járhatnak el vagy az állami és önkormányzati szervekkel együttesen. A kisebbségi önkormányzatok önállóan vagy az állami és az önkormányzati szervekkel együttesen határozzák meg a kisebbségi közügyek intézésének módját.
A helyi közügyek és a kisebbségi közügyek nem választhatók szét. A helyi önkormányzatok nem tehetnek különbséget az illetékességi területükön élők között semmilyen alapon. Ezért a helyi önkormányzatoknak a kisebbségi közügyek elintézése éppen olyan feladatot, kötelezettséget jelent, mint az összes többi helyi közügy elintézése. A kisebbségi közügyek annyiban térnek el a többi helyi közügytől, hogy megoldásukban a meghatározott közösség igényeit kell előtérbe helyezni, és biztosítani kell az adott közösséget képviselő kisebbségi önkormányzat részvételét a döntéshozatali és végrehajtási folyamatokban. [Nek.tv. 24/B. (3) bek.]

A kisebbségi jogok önkormányzati társulás esetén

A helyi önkormányzati szervekkel történő együttes eljárás lehetőségének jelentősége az elmúlt években kiemelkedő jelentőséget kapott arra való tekintettel, hogy a helyi önkormányzati közfeladatok megoldásában egyre fontosabb szerepet tölt be az önkéntes társulási forma.
A helyi önkormányzati társulások olyan megoldásokat hoznak, amelyeknél már az egyes települések, illetve az egyes megyék feladatellátási szerepét felváltja a több település, több megye összefogásában megvalósuló közfeladat-szervezés. Ez a kérdés azért jelentős, mivel a helyi önkormányzati társulások megalakulásában a társulási döntések meghozatalánál a kisebbségi önkormányzatok szerepe, a kisebbségi önkormányzati feladatkörök és hatáskörök gyakorlása látszólag nem tisztázott. Csak a törvények értelmezésével a törvényhozói szándék feltárásával lehet megtalálni azokat a megoldásokat, amelyek összhangban állnak az Alkotmánynak a kisebbségi jogok érvényesülésére vonatkozó rendelkezéseivel.

A közoktatás szerepe a kisebbségi jogok érvényesítésében

A kisebbséghez tartozók egyéni és kollektív jogosultságának egyik kiemelkedően fontos szerepe a kisebbségi oktatás megszervezése, a kisebbségi oktatásban való részvétel. A kisebbségi oktatás eredményessége nagy mértékben járul hozzá a kisebbségi nyelv használatához, az anyanyelv megőrzéséhez, a kisebbségi kultúra megismeréséhez. Nem túlzás azt állítani, hogy az eredményes és sikeres kisebbségi oktatás megszervezése nélkül kevés esély van arra, hogy az egyéni kisebbségi jogok megvalósulhassanak, a kisebbséghez tartozó személy megismerhesse, megőrizhesse anyanyelvét, elsajátíthassa történelmét, megismerhesse kultúráját, hagyományát. Az egyéni kisebbségi jogok sérülése esetén sérülnek a kisebbségek közösségi jogai is. A közoktatás-szolgáltatás megszervezése kötelező helyi önkormányzati feladat. Ezért a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) rendelkezései és a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (Nek. tv.) előírásainak összevetéséből és elemzéséből célszerű következtetéseket levonni a kisebbségi jogok érvényesüléséről.

Az érdemi válaszhoz való jog

Az eljárás indítás joga

A kisebbségi önkormányzatok jogosítványa, hogy a helyi önkormányzatnál, az állami szervnél eljárást indítsanak, kezdeményezzék valamely kérdés megoldását, tájékoztatást kérjenek valamely ügyről, s indítványukra érdemi választ kapjanak. A kisebbségi önkormányzatoknak ez az eljárás kezdeményezési, tájékoztatás kérési javaslattételi joga azért jelentős, mert a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv harminc napon belül érdemben köteles határozni, illetve nyilatkozni. Amennyiben ennek a kötelezettségének a megkeresett szerv nem tesz eleget, a kisebbségi önkormányzat a felettes szervhez, illetve a törvényességi ellenőrzést gyakorló szervhez, helyi önkormányzat esetén a közigazgatási hivatalhoz fordulhat, soron kívüli eljárást kezdeményezve. A felettes szerv, a közigazgatási hivatal harminc napon belül tájékoztatni köteles a soron kívüli eljárás eredményéről a kisebbségi önkormányzatot. [Nek. tv. 24/E. § (3) bekezdés.]
Az érdemi válaszadási kötelezettség nem jelenti a kezdeményezésnek, a javaslatnak megfelelő döntéshozatal kötelezettségét, a javaslat elfogadásának a kötelezettségét. Azon az alapon tehát, hogy az állami szerv, a helyi önkormányzat nem a kisebbségi önkormányzat kezdeményezésének megfelelően hozott határozatot, nem indítható meg az eljárás. Érdemi válasz az a válasz, amelyből megállapítható a megkérdezett, illetve az intézkedésre jogosult szervezet véleménye, döntése, valamint annak indoka.
Az eljárás indítási jog olyan általános, minden kisebbségi önkormányzatot megillető jogosítvány, amelynek gyakorlása során nem lehet különbséget tenni a kisebbségi önkormányzatok között „szintek” alapján. Nem zárható ki, hogy az országos önkormányzat éljen e jogával a községi önkormányzatnál, de az sem zárható ki, hogy a települési kisebbségi önkormányzat forduljon a Kormányhoz.
Közoktatás-szervezés terén a döntéshozók az esetek túlnyomó többségében a helyi önkormányzatok. A helyi önkormányzatok tekintetében a közigazgatási hivatalhoz fordulhat a kisebbségi önkormányzat, ha nem kapott érdemi választ. Természetszerűen a kisebbségi önkormányzat vitathatja a helyi önkormányzat döntésének a jogszerűségét, és ezen a jogcímen kezdeményezheti a közigazgatási hivatal „rendes”, a helyi önkormányzatokról szóló törvényben szabályozott törvényességi ellenőrzését. A két eljárás azonban nem azonos rendben zajlik. Abban az esetben, ha a helyi önkormányzat nem adott megfelelő időben érdemi választ a kisebbségi önkormányzatnak, a közigazgatási hivatal köteles soron kívül lefolytatni a „rendkívüli” eljárását. A megadott érdemi válasz törvényességének a vitatása esetén a közigazgatási hivatalnak nincs soron kívüli eljárási kötelezettsége.

A soron kívüli eljárás

E jogosítványhoz kapcsolódóan a soron kívüli eljárás során feltárt hiányosságok felszámolásával kapcsolatos további intézkedési kötelezettségeket a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény nem részletezi. Ha a megkeresett állami vagy önkormányzati szerv, illetve önkormányzat a kötelezettségének nem tett eleget, nem válaszolt, nem adott érdemi választ, az általános szabályok alkalmazásával lehet kikényszeríteni azt, hogy eleget tegyen a kötelezettségének. A felettes szervnek élnie kell az utasítás adási jogával, a törvényességi ellenőrzést gyakorló szervnek fel kell lépnie a törvényes állapot helyreállítása érdekében.

A települési kisebbségi önkormányzatok közreműködése a közoktatás-szolgáltatás megszervezésében

Helyi közügyek intézésének joga

Az önkormányzati feladatellátási kötelezettségek, az önkormányzati közügyek és a kisebbségi közügyek elválaszthatatlanul fonódnak össze, kapcsolódnak egymáshoz. Különösen igaz ez a lakóhelyen működő helyi önkormányzatok esetén, amelyek felelősséggel tartoznak a községben, a városban, a fővárosi kerületben élőkért, függetlenül attól, hogy milyen származásúnak vallják magukat, illetőleg milyen közösséghez, nemzetiséghez, kisebbséghez tartoznak.
A választópolgárok közösségét megillető helyi önkormányzás joga magában foglalja a helyi közügyek önálló, demokratikus intézésének a jogát, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlásának kötelezettségét. A választópolgárok közössége nem választható szét azon az alapon, hogy egyes tagjai nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozóknak vallják maguk, míg mások nem. Mindebből következik, hogy a helyi önkormányzatnak a helyi közügyek érvényesítése során gondoskodnia kell a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók jogainak az érvényesítéséről is. [Alk. 42. §; Ötv. 8. § (1) bekezdés.]

Kisebbségi közügyek intézésének joga

A helyi önkormányzat működése nehezen tekinthető jogszerűnek, ha nem alakul ki rendszeres és érdemi párbeszéd, együttműködés a településen működő kisebbségi önkormányzattal. A helyi önkormányzat nem vonhatja kétségbe a kisebbségi önkormányzatnak azt a jogát, hogy érdemi beleszólást, közreműködést igényeljen és gyakoroljon a helyi közügyek megtervezésében, végrehajtásában és végrehajtásának ellenőrzésében. A kisebbségi önkormányzatok a kisebbségi közügyek intézése érdekében jogosultak az illetékes önkormányzatnál eljárást kezdeményezni, tájékoztatást kérni, részükre javaslatot tenni. Ez a kezdeményezési jog magában foglalja az önkormányzat által fenntartott intézmények működésével kapcsolatos, a kisebbségek jogait sértő gyakorlat megszüntetésének a kezdeményezését is, továbbá az egyedi döntés megváltoztatásának kezdeményezési jogát. [Nek. tv. 24/E. § (1) bekezdés.]

Az együttműködés joga és kötelessége

A települési önkormányzatoknak a közoktatás-szolgáltatás szervezésével kapcsolatos döntéseik meghozatala során együtt kell működniük a települési kisebbségi önkormányzatokkal. Ez a megállapítás a községben, a városban, a megyei jogú városokban és a főváros kerületeiben működő helyi önkormányzatokra vonatkozik. A fővárosi önkormányzat is települési önkormányzat, azonban döntései során a fővárosi területi kisebbségi önkormányzat a partnere.
Az érintett települési kisebbségi önkormányzatnak egyetértési joga van az önkormányzati döntések meghozatalakor. A kisebbségekhez tartozók képzésére is kiterjedő helyi önkormányzati döntés csak az érintett települési kisebbségi önkormányzat egyetértésével hozható meg. [Ötv. 6. § (1) bek.; Nek. tv. 28. § (2) bek.]

A ”kisebbséghez tartozók képzése” fogalom tartalma

Az Alkotmánybíróság konkrét ügy kapcsán állást foglalt abban a kérdésben, hogy mit jelent a „kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedő települési önkormányzati döntéshez” törvényi szöveg. Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz intézett beadványában úgy vélte, hogy ez a törvényi szöveg meghatározatlan, és biztonsággal nem állapítható meg, mi minősül képzésnek és mitől minősül egy döntés a kisebbséghez tartozókra kiterjedőnek.
Az Alkotmánybíróság az indítványt nem tartotta megalapozottnak, és ezért elutasította azt. Az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában a következőkre mutatott rá:
– „Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a kifogásolt szövegrész vizsgálata alapján nem lehet olyan megalapozott következtetésre jutni, hogy annak tartalma a jogalkalmazás számára eleve értelmezhetetlen lenne,
– és emiatt a jogszabályi rendelkezés sértené a jogbiztonságot…
– minthogy a képzés szónak van olyan általánosan ismert és elfogadott jelentéstartalma, amely szükségtelenné teszi, hogy ahhoz a jogalkotó külön értelmező rendelkezést adjon…
– Amennyiben ezt nem teszi, akkor a jogalkalmazónak a képzés szót az általánosan elismert jelentéstartalma szerint kell alkalmazni…
– Minden olyan települési önkormányzati döntéshez, amely akár csak egyetlen elemében érinti a kisebbséghez tartozók képzését, szükséges az érintett helyi kisebbségi önkormányzat egyetértése.” [713/B/2002. ÁB h.]

Az egyetértési jog terjedelme

A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók jogait, és ezzel összefüggésben a települési kisebbségi önkormányzatok egyetértési jogát, az Alkotmányban meghatározott minden embert megillető jogokra, és ezen belül a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók jogaira vetítve érdemes vizsgálni. A Magyar Köztársaság Alkotmánya az oktatás kérdéseivel a művelődéshez való jog keretei között foglalkozik.
– A művelődés folyamata lehet egyéni vagy közösségi, amelynek során elsajátítják a természeti és a társadalmi ismereteket, értékeket.
– A művelődéshez való alkotmányos jog ezért magában foglalja a természeti és társadalmi ismeretek, értékek elsajátításához való jogot, függetlenül az elsajátítás folyamatától.
– Az Alkotmány biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók részére a saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást.
– A kisebbséghez tartozók képzésére kiterjedő települési kisebbségi önkormányzat egyetértési jogát biztosítani kell minden olyan esetben, amikor az adott kisebbséghez tartozók művelődéshez való alkotmányos jogának érvényesülését érintő helyi önkormányzati döntés születik.
– A kisebbséghez tartozók képzésére kiterjedő helyi önkormányzati döntésről lehet beszélni minden olyan esetben, amikor akár a kisebbséghez tartozó egyes személy, személyek, akár a kisebbséghez tartozók közösségét érintő olyan helyi önkormányzati döntés születik, amelyik befolyásolja az ismeretek elsajátítását, a művelődési folyamat, az értékközvetítés folyamatának megvalósulását.
Ezért a közoktatásról szóló törvény alapján nyújtott szolgáltatások körében hozott, a közoktatás szolgáltató rendszerét érintő települési önkormányzati döntéshez be kell szerezni az érintett települési kisebbségi önkormányzat egyetértését.

A feladatellátás módjának meghatározása

A helyi önkormányzatiság lényege az önkormányzati ügyekben való önálló szabályozás és igazgatás joga. A helyi képviselő testület jogosult eljárni az említett kérdésekben, és a meghozott döntés kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül. [Alk. 44/A. § (1) bek a) pont.]
A helyi önkormányzatiság lényege az is, hogy az önkormányzat megválaszthatja a törvényekben előírt kötelező közszolgáltatások nyújtásának módját, továbbá az is, hogy felvállalja olyan helyi közügynek a megoldását, amelyek egyébként nem tartoznak a feladatkörébe. [Ötv. 1. § (4) bek.]
A települési önkormányzat kötelező közszolgáltatásai körébe tartozik az óvodáról, az alapfokú nevelésről és oktatásról való gondoskodás is. A települési önkormányzat azonban maga határozza meg, hogy mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el. [Ötv. 8. § (2) bekezdés.]
A közoktatásról szóló törvény határozza meg a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező feladatait a közoktatás területén. A községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és általános iskolai neveléséről-oktatásáról, minden olyan településen, ahol nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók élnek. [Kt. 86. § (1) bek.]
A helyi önkormányzatok azonban feladatellátásra, szolgáltatás nyújtására kötelesek, ily módon eldönthetik, hogy feladataikat intézmény létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel, más önkormányzattal, illetve nem önkormányzati fenntartóval kötött megállapodás útján látják-e el. [Kt. 86. § (1) bek., 88. § (4) bek.]
A közoktatás-szolgáltatás megszervezése, a közoktatásról szóló törvényben meghatározott kötelező szolgáltatások nyújtásának módja, a kötelező feladatokat meghaladó más egyéb, önként vállalt feladatokban való döntés, beletartozik a kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedő önkormányzati döntések körébe.
Ezért az érintett települési kisebbségi önkormányzat egyetértése szükséges annak meghatározásához, hogy a települési önkormányzat milyen módon tesz eleget a feladatellátási kötelezettségének.

Többletszolgáltatások vállalása

A kisebbségekhez tartozók képzésére kiterjedő települési önkormányzati döntés azonban az is, ha a községi, a városi, a fővárosi kerületi vagy a megyei jogú városi önkormányzat felvállalja valamely többletszolgáltatás nyújtását, például a felnőttoktatás megszervezését az általános iskolai ellátás körében, vagy az alapfokú művészetoktatás megszervezését. A felnőttoktatás vagy az alapfokú művészetoktatás megszervezése ugyanis megyei feladat, amelynek ellátása nem kötelező a községi, a városi önkormányzat részére.
A kötelező feladatellátásra vonatkozó rendelkezések ismerete azért lényeges, mivel a közoktatásról szóló törvén előírásai alapján a községi, a városi, a fővárosi kerületi önkormányzat jogosult arra, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott kötelező feladatait meghaladó szolgáltatások nyújtásáról lemondjon, és átadja a feladatellátásra köteles megyei, illetve fővárosi önkormányzat részére. Ez a helyi önkormányzati döntés is beletartozik a kisebbséghez tartozók képzésére kiterjedő települési önkormányzati döntések körébe, ezért meghozatalához a döntéshozónak be kell szereznie az adott települési kisebbségi önkormányzat egyetértését.

A tervezési folyamat

A helyi önkormányzat köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez döntés-előkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat milyen módon látja el a kötelező feladatait, illetőleg milyen egyéb, nem kötelező feladatokat kíván ellátni. Az intézkedési terv döntő fontosságú, a nemzeti, etnikai kisebbségeket érintő szolgáltatások nyújtása terén is, ezért elkészítésekor be kell szerezni a települési kisebbségi önkormányzat egyetértését. [Kt. 85. § (4) bek.]
Az intézkedési terv nem vitathatóan össze kell hogy fogja mindazokat a kérdéseket, amelyek érintik a kisebbséghez tartozók képzésére vonatkozó valamennyi meglévő és tervezett feladatot, amelynek végrehajtása a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján valósítható meg. Az önkormányzati intézkedési terv lényeges szerepet tölt be azokban a kérdésekben is, amelyek hosszabb távon meghatározzák adott település közoktatás-szolgáltató rendszerét, annak fejlesztését, esetleg visszafejlesztését, új feladatok vállalását, vagy a feladatellátás megyei, fővárosi önkormányzat részére történő átadását.
Abban az esetben, ha a települési önkormányzat el kíván térni az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaktól, új döntést kell hoznia, amellyel lényegében megváltoztatja a korábban elfogadott döntéseit. Ilyen döntésnek kell minősíteni, ha a korábban vállalt feladatokat a jövőre nézve nem kívánja ellátni a községi, a városi, a fővárosi kerületi önkormányzat, illetőleg a feladatellátást „felkínálja” a megyei vagy a fővárosi önkormányzatnak, vagy az intézményfenntartás megszüntetésével más intézményfenntartóval kíván szolgáltatás nyújtásra szerződést kötni. Az ilyen jellegű döntések érintik a kisebbséghez tartozók képzését, ezért a települési önkormányzati döntés meghozatalához nem mellőzhető a települési kisebbségi önkormányzat egyetértése.

A települési kisebbségi önkormányzat ”általános” egyetértési joga

Figyelembe véve, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény a települési önkormányzatok kisebbséghez tartozó képzésére kiterjedő döntésénél egyetértési jogot biztosít a települési kisebbségi önkormányzatok részére, levonható az a következtetés, hogy a községi, a városi, a megyei jogú városi és a fővárosi kerületi önkormányzat minden olyan esetben, amikor a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatás megszervezéséről dönt, be kell hogy szerezze a települési kisebbségi önkormányzat egyetértését. Ez a kötelezettség az „általános” egyetértési jogból vezethető le, és nem függ attól, hogy egy konkrét intézkedés megtételénél megfogalmazódik-e konkrétan az egyetértési jog akár a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben, akár a közoktatásról szóló törvényben az egyetértési jog fennállása, megléte. [Nek. tv. 28. § (2) bek.]

Egyetértési jog az intézményvezetői megbízásnál

A települési kisebbségi önkormányzat egyetértési jogot gyakorol a kisebbségi intézmény vezetőjének kinevezésével, felmentésével, vezetői megbízásának visszavonásával kapcsolatos helyi önkormányzati döntés meghozatalakor. Ez a szabályozás szűkíti az egyetértési jog gyakorlásának körét azokra a helyi önkormányzati intézményekre, amelyek kisebbségi intézményeknek minősülnek. A kisebbségi intézmények körét a közoktatási intézmények tekintetében határozzák meg az értelmező rendelkezések: azok a közoktatási intézmények tartoznak e körbe,
– amelynek alapító okirata tartalmazza a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátását,
– amennyiben e feladatokat a közoktatási intézmény ténylegesen ellátja,
– továbbá a gyermekek, tanulók legalább huszonöt százaléka részt vesz a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskola és kollégium esetén az érintett tanulók legalább huszonöt százaléka részesül nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben-oktatásban.
– Abban az esetben, ha a közoktatási intézmény nem óvoda, iskola, kollégium, kisebbségi intézménynek kell tekinteni azt az intézményt, amelynek alapító okirata tartalmazza a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátását, amennyiben ezt a feladatot a közoktatási intézmény ténylegesen ellátja. [Nekt.tv. 6/A. § 3. pont, 28. § (2) bek.]

Egyetértési jog konkrét ügyekben

A közoktatás-szolgáltatás megszervezésénél a kisebbségi önkormányzatok jogosultságai eltérően alakulnak attól függően, hogy az adott közoktatási intézmény kisebbségi közoktatási intézménynek minősül-e vagy sem. A közoktatásról szóló törvény rendelkezései a kisebbségi önkormányzatok részére a különböző helyi önkormányzati döntések meghozatalánál biztosítja az egyetértés jogát akkor is, amikor az érintett közoktatási intézmény nem minősül kisebbségi közoktatási intézménynek, azonban részt vesz a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatokban. Ezekben az esetekben az egyetértési jog konkrét, adott döntésekhez kapcsolódik. [ Kt. 121. § (6) bek.]

A területi kisebbségi önkormányzatok részvétele
a helyi önkormányzati döntéshozatalban

A megyei és a fővárosi feladatok

A megyékben és a fővárosban létrehozott területi kisebbségi önkormányzatok a megyei és a fővárosi helyi önkormányzatokkal állnak kapcsolatban a közoktatás-szolgáltatás szervezésével összefüggő döntések meghozatala során.
A közoktatás terén a feladatmegosztás rendjét egyértelműen meghatározza a közoktatásról szóló törvény. A megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat felelőssége minden olyan közoktatás-szolgáltatás szervezésére kiterjed, amely nem tartozik a községi, a városi, illetve a fővárosi kerületi önkormányzat kötelező feladatai közé. A megyei önkormányzatok, illetve a fővárosi önkormányzat kötelezettsége többek között az is, hogy megoldja a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozók középiskolai és szakiskolai ellátását, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók kollégiumi ellátását.
A megyei és a fővárosi önkormányzat feladatellátási kötelezettsége hasonló módon oldható meg, mint ahogy a községi, a városi, a fővárosi kerületi, illetve a megyei jogú városi közoktatás-szervezés. Annyi az eltérés ezeknél az önkormányzatoknál, hogy a megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat feladatellátási kötelezettsége megvalósul abban az esetben is, ha a községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekben nyújtott szolgáltatások megfelelő hozzáférést biztosítanak a megye, illetve a főváros területén élők részére. Így például, ha a kisebbség által lakott városi önkormányzat fenntartásában működő gimnázium el tudja látni az érintett körbe tartozók nemzeti és etnikai kisebbségi nevelésével és oktatásával összefüggő feladatokat, abban az esetben az adott, feladatellátásra köteles megyei önkormányzat is eleget tett az ellátási kötelezettségének. [Kt. 83. § (3)-(5) bek, 87. §]

A területi kisebbségi önkormányzatok egyetértési joga

A területi kisebbségi önkormányzat feladat- és hatásköre az adott megye, illetve a főváros területén hasonló módon alakul, mint a települési kisebbségi önkormányzat feladat- és hatásköre az adott község, város, fővárosi kerület tekintetében. A területi kisebbségi önkormányzat ugyanazokban a kérdésekben, amelyekben a települési kisebbségi önkormányzat, „általános” egyetértési jogot gyakorol. A területi kisebbségi önkormányzat egyetértésére van szükség az olyan megyei önkormányzati, illetve fővárosi önkormányzati döntéshez, amely érinti az adott megye, illetve a fővárosban élő, az adott kisebbséghez tartozók képzését. Ugyancsak megilleti az egyetértési jog a megye, illetve a főváros fenntartásában működő közoktatási intézmény vezetőjének a megbízása előtt, illetve a megbízás visszavonásakor. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közoktatás megyei, fővárosi szintű szervezése tárgyában hozott, az adott kisebbséghez tartozók közösségét érintő kérdések meghozatalakor biztosítani kell az érintett térségi kisebbségi önkormányzat egyetértési jogát. [Nek. tv. 30/R. § (1) bek.]

Az egyetértési jog gyakorlása

A jogvesztő határidő

A települési kisebbségi önkormányzat, illetőleg a területi kisebbségi önkormányzat az egyetértés jogával a döntéshozó kezdeményezésétől számított harminc napon belül élhet. A határidő elmulasztása jogvesztő. Az egyetértési jogot meghatározó előírások nem nyújtanak lehetőséget arra, hogy a mulasztó kimentse magát. Nincs helye ennek megfelelően annak, hogy az egyetértési jog gyakorlását elmulasztó települési kisebbségi önkormányzat, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat igazolási kérelemmel éljen. A szigorú határidő kitűzése és meghatározása azért indokolt, mivel az egyetértési jog gyakorlása nélkül az érintett helyi önkormányzat nem hozhat döntést. Ezért a döntéshozót nem lehet bizonytalanságban tartani az indokoltnál hosszabb időn keresztül. A törvény rendelkezéseihez nem fűződnek értelmező szabályok. A jogvesztő határidő kezdő napja az a nap, amelyen a „kezdeményezést” kézhez vették. A törvényszöveg elemzéséből azonban megállapítható, hogy a kezdeményezésnek a döntéshozótól kell érkeznie, s adott konkrét ügyhöz, meghatározott döntéshez kapcsolódóan. A kezdeményezésnek el kell jutnia az egyetértési jog gyakorlójának a „kezébe”, vagyis a birtokába kell, hogy kerüljön az a dokumentum, amelyhez kapcsolódik az egyetértési jog. A joggyakorlásra megadott „harminc napon belüli” időtartam értelmezése is okozhat nehézséget. Felvetheti a kezdeményezés megérkezése napjának beszámítását a harminc napba, az utolsó nap kérdését, ha az ünnepnapra, munkaszüneti napra esik, az ünnepnapok, munkaszüneti napok beszámítását a harminc napba. Törvényi rendelkezés hiányában csak a jóhiszemű joggyakorlás követelményére, az együttműködési kötelezettség általános elvére hivatkozva lehet konkrét ügyben vizsgálni, hogy biztosítottak-e megfelelő időt az egyetértési jog gyakorlásához. [Nek. tv. 28. § (3) bek. 30/R. § (1) bek.]

Az egyetértés hiányában hozott döntés

Abban az esetben, ha a helyi önkormányzat egyetértés hiányában hoz döntést, az érintett települési kisebbségi önkormányzat, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat a közigazgatási hivatalnál kezdeményezhet eljárást. Természetszerűen a települési kisebbségi önkormányzat, illetőleg a területi kisebbségi önkormányzat akkor fordulhat a közigazgatási hivatalhoz, ha az egyetértési jog gyakorlásához rendelkezésre álló határidőn belül nyilatkozott, nem adta meg az adott döntéshez az egyetértését. A közigazgatási hivatalhoz fordulás joga tehát a települési kisebbségi önkormányzatot, illetve a területi kisebbségi önkormányzatot csak akkor illeti meg, ha gyakorolta az egyetértési joggal összefüggő nyilatkozattételi jogát, tehát megtagadta az egyetértő nyilatkozat kiadását, és ennek ellenére a helyi önkormányzat meghozta a döntését.
Megilleti a közigazgatási hivatalhoz való fordulás joga a települési kisebbségi önkormányzatot, illetve a területi kisebbségi önkormányzatot akkor is, ha még nem telt el az egyetértési joggal összefüggő nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő, és a helyi önkormányzat a nélkül hozta meg a döntését, hogy nem várta be a kisebbségi önkormányzat nyilatkozatának a megérkezését.

A közigazgatási hivatal intézkedési jogának terjedelme

A közigazgatási hivatal a kisebbségi önkormányzat kezdeményezését köteles soron kívül megvizsgálni és indokolt esetben jogorvoslatért a bírósághoz, illetve az Alkotmánybírósághoz fordulni. [Nek. tv. 29. § (2) bekezdés.]
A közigazgatási hivatal eljárásával kapcsolatos rendelkezések azért érdemelnek figyelmet, mivel a törvényi szóhasználatból lehet levonni azt a következtetést, hogy a települési kisebbségi önkormányzatnak, illetőleg a területi kisebbségi önkormányzatnak a helyi önkormányzati rendeletek megalkotásánál is egyetértési joga van, amennyiben az érinti a kisebbséghez tartozók képzését.
A közigazgatási hivatal hatásköre a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére terjed ki. A törvényességi ellenőrzés keretei között a közigazgatási hivatal azt vizsgálhatja, hogy a helyi önkormányzat rendelete, határozata, a helyi önkormányzat bizottságának, részönkormányzatának, polgármesterének, főpolgármesterének, a megyei közgyűlés elnökének határozata megfelel-e a jogszabályoknak. A közigazgatási hivatal a törvényességi ellenőrzés eredményeképpen arra jogosult, hogy határidő kitűzésével felhívja az érintetett a törvénysértés megszüntetésére. Amennyiben a megadott határidőn belül az érintett nem intézkedett, a közigazgatási hivatal
– az Alkotmánybíróságnál kezdeményezheti a törvénysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését,
– illetőleg a bíróságnál kezdeményezheti a törvénysértő határozat felülvizsgálatát. [Ötv. 98. § (3) bekezdés, 99. § (1)-(2) bekezdés.]
Az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetősége csak és kizárólag a törvénysértő helyi önkormányzati rendelettel szemben illeti meg a közigazgatási hivatalt. Miután a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szerint a közigazgatási hivatal a kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére indokolt esetben az Alkotmánybírósághoz fordulhat, megállapítható, hogy a települési és a területi kisebbségi önkormányzatot megilleti az egyetértési jog a helyi önkormányzati rendeletek tekintetében is. Értelemszerűen az olyan önkormányzati rendeletek körében gyakorolható ez az egyetértési jog, amely összefüggésbe hozható a kisebbséghez tartozók képzésével.

A törvényességi eljárás megindításának jogkövetkezményei

A közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzés keretében tett intézkedéseinek a vitatott, illetve megtámadott önkormányzati döntések, intézkedések végrehajtására nincs halasztó hatálya. Ha a közigazgatási hivatal felhívja a döntést hozót a törvénysértés megszüntetésére, az érintett kötelezettsége „csak” a felhívásban foglaltak megvizsgálására terjed ki, továbbá arra, hogy a megadott határidőn belül tájékoztassa a közigazgatási hivatalt arról, hogy egyetért-e a felhívásban foglaltakkal, illetőleg, hogy milyen intézkedéseket tett. Amennyiben a közigazgatási hivatal a jogszabálysértés megszüntetése érdekében pert indít a helyi önkormányzat, illetve a polgármester ellen, abban az esetben a kereset benyújtásának a megtámadott döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A döntés végrehajtásának felfüggesztését kérheti a közigazgatási hivatal a bíróságtól. [Ötv. 99. §.]

A soron kívüli eljárás kezdeményezésének jogkövetkezményei

Az általános szabályoktól eltérően, a települési kisebbségi önkormányzat, illetőleg a térségi kisebbségi önkormányzat által a közigazgatási hivatalhoz – a soron kívüli eljárás lefolytatására irányuló – kezdeményezésnek a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatálya van. [Nek.tv. 29. § (2) bek. 30/R. § (1) bek.]
– A megtámadott döntés végrehajtása mindaddig nem kezdhető meg, ameddig a közigazgatási hivatal nem folytatja le a soron kívüli eljárását, és nem dönt arról, hogy gyakorolja-e a bírósághoz vagy az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségét.
– Abban az esetben, ha a közigazgatási hivatal a bírósághoz vagy az Alkotmánybírósághoz fordul, a megtámadott döntés továbbra sem hajtható végre.
– Más a helyzet abban az esetben, ha a közigazgatási hivatal a kisebbségi önkormányzat kezdeményezésével nem ért egyet. Ilyen esetben a megtámadott döntés végrehajtásának felfüggesztése megszűnik abban a pillanatban, amikor a közigazgatási hivatal közli a kisebbségi önkormányzattal döntését: nem ért egyet a kezdeményezéssel és nem fordul a bírósághoz, illetve az Alkotmánybírósághoz.

A kisebbségi önkormányzat bírósághoz forduláshoz való joga

A települési és a térségi kisebbségi önkormányzat az általános szabályoktól eltérő jogosítvánnyal rendelkezik, mivel jogában áll közvetlenül a bírósághoz vagy az Alkotmánybírósághoz fordulni abban az esetben, ha a közigazgatási hivatal nem ért egyet a kezdeményezésével és nem fordul a bírósághoz, illetve az Alkotmánybírósághoz. A kisebbségi önkormányzatnak ez a döntése, kezdeményezése azonban nem halasztó hatályú, ezért a megtámadott döntés végrehajtását nem akadályozza meg. A kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére a bíróságnak kell döntenie a végrehajtás felfüggesztésétől. [Nek. tv. 29. § (3) bek., 30/R. § (1) bek.]

A soron kívüli eljárás ” természete”

A nemzeti, etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény az általános szabályoktól eltérő eljárási rendet határoz meg arra az esetre, amikor a kisebbségi önkormányzat kezdeményez eljárást azon az alapon, hogy a helyi önkormányzat az egyetértése hiányában hozta meg a döntését. A kezdeményezés alapján nem a helyi önkormányzatokról szóló törvényben szabályozott törvényességi ellenőrzési eljárást kell lefolytatnia a közigazgatási hivatalnak, hanem soron kívül meg kell vizsgálnia a megtámadott döntést, és ennek alapján indokolt esetben jogorvoslatért a bírósághoz, illetve az Alkotmánybírósághoz kell fordulnia. A soron kívüli eljárásra történő utalás a törvényszövegben azt jelenti, hogy a közigazgatási hivatalnak a lehető legrövidebb időn belül meg kell kezdenie és be kell fejeznie az eljárását. Nem szabályozott, hogy a közigazgatási hivatal a döntés megvizsgálása során milyen cselekményeket végezhet, illetve milyen cselekményeket kell hogy elvégezzen. Valójában a közigazgatási hivatalnak abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy
– a kisebbségi önkormányzatot adott ügyben megillette-e az egyetértési jog,
– amennyiben a válasz igen, abban az esetben biztosították-e az egyetértési jog gyakorlásának feltételét, vagyis megtörtént-e a döntéshozó kezdeményezése az egyetértéssel összefüggő nyilatkozat beszerzéséhez,
– és amennyiben a válasz erre a kérdésre is igen, abban az esetben a kisebbségi önkormányzat harminc napon belül megtette-e a szükséges nyilatkozatot,
– ezt követően lehet vizsgálni az egyetértés meglétét vagy annak hiányát a döntés megszületésének időpontjában.

A közigazgatási hivatal intézkedési kötelezettsége

Abban az esetben például, ha a közigazgatási hivatal megállapítja, hogy a városi önkormányzat által hozott döntés kiterjed a kisebbséghez tartozók képzésére, és az önkormányzat nem kezdeményezte az egyetértés megadását a települési kisebbségi önkormányzatnál, vagy kezdeményezte ugyan, azonban nem várta meg a nyilatkozat megérkezését, vagy megérkezett az egyet nem értést tanúsító nyilatkozat, és ennek ellenére meghozta a döntését, a közigazgatási hivatalnak a bírósághoz kell fordulnia.
A tényállás felderítéséhez a közigazgatási hivatal a szükséges eljárási cselekményeket elvégezheti, például felhívhatja nyilatkozat tételre a döntéshozó helyi önkormányzatot. Ilyen esetben az általános törvényességi eljárástól eltérően azonban érvényesülni kell a soron kívüliségnek, ebből adódóan a törvényességi eljárástól eltérően rövid határidő kitűzésére van csak lehetőség.

Az intézményfenntartó kisebbségi önkormányzat

A közoktatás szerepe az anyanyelv ápolásában

A kisebbségi közösségi jogok között kiemelkedő szerepe van a közoktatás-szolgáltatás megszervezésének. Az óvodai nevelés, illetőleg az iskolai nevelés feltételeinek a megteremtése nem választható el az anyanyelv ápolásától, a kisebbségek kulturális autonómiájának a megőrzésétől. Éppen ellenkezőleg, az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása az óvodai nevelésen és az iskolai nevelésen és oktatáson keresztül valósulhat meg, biztosítva ezzel a kisebbségi kulturális autonómia megőrzését is. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kisebbségi óvodai neveléshez, iskolai neveléshez-oktatáshoz való joga érvényesülhet a helyi önkormányzati kötelező feladatellátás szolgáltatás nyújtás megvalósításán túl a kisebbségi önkormányzatok intézményfenntartói tevékenységén keresztül is. [Nek. tv. 18. § (3) bekezdés.]

Közreműködés a közoktatás-szolgáltatás szervezésében

A települési kisebbségi önkormányzat közreműködése

A települési kisebbségi önkormányzat általában közvetett úton vesz részt a közoktatás-szolgáltatás megszervezésében. Az intézményfenntartás önként vállalt tevékenység, amely megvalósulhat a helyi önkormányzat által átruházott feladatok teljesítésére, vagy a helyi önkormányzati közoktatás-szolgáltatást kiegészítő többlet szolgáltatás nyújtásával. Valójában bármilyen közoktatás-szolgáltatás nyújtását felvállalhatja a települési kisebbségi önkormányzat. [Nek. tv. 30/A. § (3)-(5) bekezdés.]

A területi kisebbségi önkormányzat közreműködése

A területi kisebbségi önkormányzatok közoktatás-szolgáltatás szervezési feladatai hasonló módon alakulhatnak, mint a települési kisebbségi önkormányzatok feladatai. Nyilvánvalóan az intézményfenntartói tevékenység alakulásánál a megyei, illetve a fővárosi önkormányzatok közoktatás-szolgáltatás szervezési kötelező feladatai az irányadóak, bár nincs olyan törvényi rendelkezés, amely kizárná a községi, városi, fővárosi kerületi kötelező feladatokban való közreműködés lehetőségét. [Nek. tv. 30/R. §.]

Az országos kisebbségi önkormányzat közreműködése

Annak ellenére, hogy az országos kisebbségi önkormányzatnak nincs „megfelelő” partnere a helyi önkormányzatok rendszerében, nincs akadálya annak, hogy bekapcsolódjon a közoktatás-szolgáltatás szervezésébe, akár oly módon, hogy saját közoktatási intézményt létesít, akár oly módon, hogy közreműködik a helyi önkormányzati feladatellátásban. [Nek. tv. 31. §, 47. § (1) bekezdés.]

A kisebbségi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmény

A fenntartói jog keletkezése

A kisebbségi önkormányzat a közoktatásról szóló törvény általános rendelkezései szerint „szerezheti meg” a közoktatási intézmény fenntartói jogát. Fenntartói jog szerezhető új intézmény létesítésével vagy más által létesített közoktatási intézmény fenntartói jogának az átvételével. A helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat azonban megállapodhat a közoktatási intézmény közös fenntartásában is. A közoktatási intézmény alapítására, a fenntartói jog átadására a közoktatásról szóló törvény előírásait kell alkalmazni. [Nek. tv. 47. § (1)-(3) bek.]
A közoktatásról szóló törvény előírásai alapján a települési kisebbségi önkormányzat, a területi kisebbségi önkormányzat és az országos kisebbségi önkormányzat létesíthet és fenntarthat közoktatási intézményt. A létesítés és fenntartás joga kiterjed minden közoktatási intézményre, függetlenül attól, hogy melyik kisebbségi önkormányzatról van szó. Nincs olyan törvényi rendelkezés, amely például megtiltaná, hogy az országos kisebbségi önkormányzat óvodát létesítsen és tartson fenn, vagy a települési kisebbségi önkormányzat középiskola létesítésére és fenntartására vállalkozzon. [Kt. 3. § (2) bek.]
A kisebbségi önkormányzatok által létesített közoktatási intézmény azonban nem helyi önkormányzat által létesített és fenntartott közoktatási intézmény, ennek ellenére a települési, területi kisebbségi önkormányzat és az országos kisebbségi önkormányzat által alapított és fenntartott közoktatási intézményre – ha törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik – a helyi önkormányzatok által létesített és fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ebből adódóan nem kell alkalmazni azokat az előírásokat, amelyek irányadóak a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartásban lévő közoktatási intézmények alapítására, illetve fenntartói jogának megszerzésére, átvételére. [Kt. 37. § (10) bek.]

A fenntartói jog átvétele

A fenntartói jog átadása során vizsgálni kell azonban azt a kérdést is, hogy a helyi önkormányzati feladatellátás nem sérül-e annak következtében, hogy a fenntartói jogokat átveszi a kisebbségi önkormányzat. [Kt. 88. § (7) bek. Nek.tv. 47. § (1)-(3) bek.]
A közoktatási intézmény fenntartói jogának átvételére akkor kerülhet sor, ha azoknak a gyermekeknek, tanulóknak, akiknek a szülei nem akarják az átadott nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermeküket, az intézményátadó helyi önkormányzat a szolgáltatást továbbra is megfelelő színvonalon tudja biztosítani oly módon, hogy annak igénybevétele nem jelent aránytalan terhet a gyermeknek, illetve szülőnek. E kérdés eldöntéséhez be kell szerezni a fővárosi önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat szakvéleményét. A fővárosi, illetve a megyei önkormányzat a fejlesztési terv alapján kell hogy elkészítse a szakvéleményt. Az átadás-átvétel nem járhat a településen élők sérelmével. Ezért az intézményátadás előtt tisztázni kell a feladatellátásáért felelős helyi önkormányzatnak, hogy az intézményátadás után is eleget tud-e tenni kötelezettségeinek. [Kt. 88. § (7) bek.]

Az intézményátszervezés korlátjai

A közoktatási intézmény fenntartói jogának a kisebbségi önkormányzat részére történő átadása nem szolgálhat alapul ahhoz, hogy a korábbi helyi önkormányzati fenntartásban működő közoktatási intézményt átszervezzék. A fenntartói jog átadás-átvétele során az átszervezés fogalmát az általános szabályoktól eltérően kell értelmezni. A fenntartói jog átadásával összefüggő átszervezésnek az intézmény összevonása, illetve egy intézmény több intézményre tagolása minősül átszervezésnek. Az átszervezés az átadás tervezett időpontját megelőző és az átadás időpontját követő két éven belül nem hajtható végre. [Nek. tv. 47. § (2) bekezdés.]

A helyi önkormányzat „mozgástere” a fenntartói jog átadásánál

A fenntartói jog megállapodással történő átadása

A közoktatási intézményfenntartó helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat megállapodása szükséges ahhoz, hogy a közoktatási intézmény fenntartói joga a helyi önkormányzattól átkerüljön a kisebbségi önkormányzathoz. Az átadás-átvétel megállapodás alapján történik. A fenntartói jog átadásánál általában érvényesül az a szabály, hogy mind a két félnek, vagyis a fenntartói jogot átadó helyi önkormányzatnak és a fenntartói jogot átvevő kisebbségi önkormányzatnak érdekében áll a változás, ezért közös akaratuknak megfelelően megállapodást kötnek. Az átadás-átvétellel összefüggő eljárás során kell vizsgálni mindazokat a kérdéseket, amelyeknek tisztázására szükség van a közoktatásról szóló törvény, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény rendelkezései alapján. Nem csak az intézmény működtetésének zavartalanságával összefüggő kérdéseket, a közoktatás-szolgáltatás további megszervezésével összefüggő kérdéseket, a szolgáltatás igénybevételével összefüggő kérdéseket kell tisztázni az eljárás során, hanem tisztázni kell azt is, hogy az átadás-átvétellel érintett óvoda, iskola és kollégium közösségei, valamint az ellátásban érdekeltek milyen módon viszonyulnak a fenntartóváltáshoz. Az átadás-átvételi eljárás során a helyi önkormányzatnak döntése meghozatala előtt be kell szereznie az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék egyetértését, illetőleg ha nem hozták létre az óvodaszéket, az iskolaszéket, a kollégiumi széket, abban az esetben a szülői szervezet (közösség) és az iskolai, illetve a kollégiumi diákönkormányzat egyetértését. Az egyetértési jog beszerzésének kötelezettsége a közoktatásról szóló törvényben meghatározott általános eljárási szabályokhoz képest eltérő követelmény, mivel az általános eljárási szabályok az említett szervezeteknek nem egyetértési, hanem véleményezési jogot biztosít. [Kt. 102. § (3) bek.; Nek. tv. 47. § (5) bek.]

Az intézményátadási kötelezettség

A közoktatási intézmény fenntartói joga átadásának az általános szabályokból gyökeresen eltérő esete az, amikor az országos kisebbségi önkormányzat megkeresésére a fenntartó helyi önkormányzat mérlegelés nélkül köteles átadni a közoktatási intézmény fenntartói jogát az országos kisebbségi önkormányzatnak. Ez a kötelezettség azonban csak több együttes feltétel egyidejű megléte esetén következik be. Ezek a feltételek a következők:
– az országos kisebbségi önkormányzatnak kezdeményezni kell a fenntartói jog átadását,
– a közoktatási intézmény, iskola vagy kollégium,
– az iskola vagy kollégium alapító okirata alapján kisebbségi feladatot lát el,
– minden tanuló részt vesz a kisebbségi oktatásban,
– az iskolának, illetve a kollégiumnak térségi vagy országos feladatot kell ellátnia, illetve ha nemzetiséghez tartozók országon belüli elhelyezkedése miatt ez nem lehetséges, körzeti feladatot. [Nek. tv. 47. § (4) bek.]

A kisebbségi önkormányzat megkeresése

E kivételes eljárási rend szerinti fenntartóváltásra csak és kizárólagosan az országos kisebbségi önkormányzat kifejezett kérése alapján kerülhet sor. A törvény által használt „megkeresés” kifejezés értelmezésére nincs törvényi szöveg, ezért az általánosan elfogadott szóhasználat szerint kell értelmezni a törvénynek ezt a rendelkezését. A megkeresés olyan nyilatkozatot jelent ebben az esetben, amelyben az országos kisebbségi önkormányzat félre nem érthető módon kéri a fenntartó helyi önkormányzattól az adott közoktatási intézmény fenntartói jogának az átadását. A törvényi szóhasználat nem utal az írásbeliségre, azonban egyértelmű, hogy a megkeresésnek olyan formában kell „megérkeznie” a címzetthez, amely utóbb visszakereshető, vagyis valamilyen rögzített formában. Az általános gyakorlat szerint ez a forma az írásos forma, amely lehetővé teszi a kialakult gyakorlatnak megfelelő iratkezelést. A megkeresés címzettje minden esetben a fenntartói jogot gyakorló helyi önkormányzat lehet, amely nem szükségképpen azonos az intézményt létesítő és az intézmény vagyona felett tulajdonosi jogot gyakorló helyi önkormányzattal.

Az érintett intézményi kör

Az intézmény átadási kötelezettség az iskola és a kollégium esetén áll fenn. Más közoktatási intézmény tekintetében a megállapodás alapján történő átadására vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók. Az iskola bármelyik típusa szóba jöhet, feltéve, hogy egyébként a többi törvényi előfeltételek fennállnak. Így átadásra kerülhet az általános iskola, a szakiskola, a gimnázium, a szakközépiskola és az alapfokú művészetoktatási intézmény fenntartói joga is, feltéve, hogy a további törvényi előfeltételek fennállnak. [Kt. 20. § (1) bek. b/-e/ pont.]

Kisebbségi feladatellátásban való részvétel iskola esetén

Indokolt annak vizsgálata, mely esetben lehet egyértelműen megállapítani, hogy az iskola részt vesz a kisebbségi oktatásban.
– Az első lépés annak tisztázása, hogy az iskola alapító okirata tartalmazza-e a kisebbségi feladat ellátását. Ennek egyértelműen ki kell derülnie az intézményi alapító okiratból. [Kt. 37. § (5) bek. d) pont.]
– Ezt követően vizsgálni kell az iskola helyi tantervét, amelynek tartalmaznia kell a nemzeti, etnikai kisebbségi anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra és népismereti tananyagot. [Kt. 48. § (1) bek. b) pont.]
E két ismérv alapján egyértelműen el lehet dönteni, hogy az általános iskola, a gimnázium, a szakiskola és a szakközépiskola kisebbségi feladatot lát-e el.

Kisebbségi feladatellátásban való részvétel alapfokú művészetoktatási intézmény esetén

Nehezebb a helyzet abban az esetben, ha alapfokú művészetoktatási intézményről van szó, mivel az alapfokú művészetoktatási intézmény pedagógiai programját meghatározó törvényi rendelkezések nem utalnak a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok sajátos követelményeire. Annak eldöntéséhez, hogy az alapfokú művészetoktatási intézmény kisebbségi iskolának minősül-e, nem nyújt segítséget az Nemzeti alaptanterv sem, mivel az abban foglaltak erre az iskolatípusra nem terjednek ki. A nemzeti, etnikai, kisebbségi iskolai oktatásának irányelve sem foglalja magában az alapfokú művészetoktatást. Míg a többi iskolatípusnál elvárás és követelmény a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatás irányelvének az alkalmazása, addig az alapfokú művészetoktatási intézményeknél ez az irányelv nem értelmezhető. [Kt. 8/B. § (1) bek., 32/1997. (XI. 5.) MKM r.]
Annak eldöntéséhez, hogy az alapfokú művészetoktatási intézmény részt vesz-e a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban, vagyis kisebbségi intézménynek minősül-e, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja nyújt segítséget. Az alapfokú művészetoktatási intézmények helyi tantervét e dokumentum alapján kell az iskolának elkészítenie. Abban az esetben, ha az alapfokú művészetoktatás intézmény a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók részére szervezi meg az oktatást, a művészetoktatás tantervi programjának többek között a nemzeti, etnikai kisebbségi művészeti nevelés nemzetközileg elismert gyakorlatára kell épülnie. A tanulónak ismernie kell a különböző hangszerek nemzeti, etnikai kisebbségi nyelvű elnevezését. A művészeti ágaktól függően meg kell tanulniuk az adott nemzetiség, adott kisebbség művészetéhez kapcsolódó követelményeket. [27/1998. (VI. 10.) MKM r. 2. §, mell. I/1. pont.]

Kisebbségi feladatellátásban való részvétel kollégium esetén

A kollégium átadására irányuló kezdeményezés esetén a kollégium alapító okirata az elsődleges dokumentum, amelynek tartalmaznia kell az iskolához hasonlóan a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátását. A kollégiumi pedagógiai program is iránymutató annak eldöntéséhez, hogy az érintett kollégium kisebbségi feladatot lát-e el. A kollégiumi nevelés és oktatás kérdéseinél egyértelműen meg kell jelennie a nemzeti, etnikai kisebbségekben való részvétel feladatainak. A kollégium pedagógiai programjának többek között tartalmaznia kell a nemzeti, etnikai kisebbség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatait, amennyiben részt vesz a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kollégiumi nevelésében. [Kt. 49. § (2) bek. b) pont.]

Nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben részt vevő kollégium nevelési céljai között meg kell jelennie a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartását, fejlesztését segítő céloknak és az ehhez kapcsolódó feladatoknak. A kollégiumnak különös figyelmet kell fordítania a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. A kollégiumi foglalkozások során kiemelt figyelmet kell fordítani a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók anyanyelvi nemzetiségi kultúrájához való kötődésének erősítésére. [46/2001. (XII. 22.) OM rendelet.]

Országos, térségi, körzeti feladatellátás vizsgálata

Abban az esetben, ha az iskola, illetve a kollégium kisebbségi feladatot lát el, még a fenntartói jog átadásával összefüggő eljárás során tisztázni kell azt is, hogy az adott intézmény országos, térségi, illetőleg az említett esetben körzeti feladatot lát el. Ezekre a kérdésekre a választ a közoktatásról szóló törvény értelmező rendelkezései adják meg. Az előírt feltételeknek a fenntartói jog átadása vizsgálatának pillanatában kell fennállnia.

A körzeti feladatellátás vizsgálata

Körzeti feladatot akkor lát el a közoktatási intézmény, ha öt év átlagában a szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka, a székhely település határain kívül élők közül került ki, beleértve a település külterületén élőket is. Abban az esetben, ha a közoktatási intézmény többcélú intézmény, körzeti feladatot lát el akkor is, ha valamelyik intézményegysége megfelel az említett feltételeknek. [Kt. 121. § (1) bek. 20. pont.]
Az értelmező rendelkezésekben megjelölt öt évet, miután iskoláról, kollégiumról van szó, tanítási évekre vagyis szorgalmi időre vetítve kell vizsgálni. A vizsgálat során azt kell tisztázni, hogy öt tanítási év átlagában megállapítható-e az a tény, hogy a szolgáltatást igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka nem az érintett iskola székhelyén rendelkezik lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel. A körzeti feladatot ellátó közoktatási intézmény országos önkormányzati kezdeményezésre történő átadására csak akkor kerülhet sor, ha a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók az ország meghatározott, jól behatárolható területén egy tömbben élnek.
A fenntartói jog átadásának kötelezettsége bekövetkezik abban az esetben is, amikor a közoktatási intézmény több különböző intézménytípus feladatait látja el, és ezek közül valamelyik iskolai vagy kollégiumi intézményegység megfelel a körzeti feladatok ellátására meghatározott feltételeknek. Így például, ha az a többcélú közoktatási intézményben kollégiumi feladatot ellátó intézményegység és kollégiumi feladatot ellátó intézményegység is működik, a fenntartói jogát át kell adni az országos kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére, amennyiben az általános iskolai feladatot ellátó intézményegység a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint körzeti feladatot lát el.
Ha a többcélú intézményben nem csak iskola és kollégiumi feladatot látnak el, a fenntartói jog kötelező átadására vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.

Az országos feladatellátás vizsgálata

A kisebbségi feladatot ellátó iskola vagy kollégium akkor lát el országos feladatot, amennyiben a szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka, legkevesebb öt különböző megyéből, fővárosból élők közül kerül ki, feltéve, hogy az adott iskolából legfeljebb három működik az országban. [Kt. 121. § (1) bek. 27. pont.]
Ez a törvényi értelmezés több pontban tér el a körzeti feladatok ellátásának a kritériumaitól, azon túl is, hogy szükségszerűen mások azok a földrajzi viszonyok, amelyekhez az ilyen jellegű szolgáltatásnyújtás kötődik.
– Ilyen eltérés például, hogy nem kell vizsgálni az „öt év átlagát”. Ebből adódóan ez a feltétel megvalósul akkor is, ha az országos önkormányzat kezdeményezésének időpontjában fennáll az a helyzet, hogy az iskola, illetve a kollégium szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka, legkevesebb öt különböző megyéből, a fővárosból élők közül kerül ki.
– Ugyancsak hiányzik az értelmező rendelkezések közül a többcélú közoktatási intézmény tagintézményére vonatkozó utalás, amelyből az következik, hogy a törvényi előfeltételeket az iskola, illetve a kollégium egészére tekintettel kell vizsgálni. Amennyiben pedig a többcélú intézmény keretei között nem csak iskolai és kollégiumi feladatokat látnak el, abban az esetben nem lehet alkalmazni a kisebbségi intézmény fenntartói jogának kötelező átadására vonatkozó különleges eljárási szabályokat.

A körzeti feladatellátás vizsgálata

Annak vizsgálatánál, hogy a közoktatási intézmény országos feladatot lát el, az intézmény székhelyének megfelelő megyét, illetve a fővárost figyelmen kívül kell hagyni. Így például, ha a közoktatási intézmény székhelye a fővárosban van, abban az esetben az országos feladatellátásában való részvétel akkor állapítható meg, ha további öt különböző megyéből kerül ki az iskola, illetve a kollégium szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka.
A tanulói lakóhely mellett vizsgálni kell az intézmény országos „előfordulását” is, annak megállapítása céljából, hogy található-e háromnál több az adott iskolából vagy kollégiumból az országban. Kisebbségi oktatásban részt vevő intézmény esetén ez az előfeltétel azt jelenti, hogy adott nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók felkészítésében részt vevő adott iskolatípus vagy kollégium nem lehet több, mint három az ország területén.

A térségi feladatellátás vizsgálata

Térségi feladatot akkor lát el az iskola, illetve a kollégium, ha szolgáltatásait öt év átlagában legalább ötvenegy százalékban kettőnél több megyében, illetve a főváros határain kívül élők veszik igénybe. A törvény értelmező rendelkezései e fogalomnál ismét a körzeti intézményhez hasonlóan meghatározzák azt az időtartamot, amelyen belül vizsgálni kell a szolgáltatásban részt vevők körét. A tanulói kör vizsgálatánál a székhely megyét, illetve, ha a székhely a főváros, figyelmen kívül kell hagyni. Az értelmező rendelkezések között a többcélú intézmények tagintézményére vonatkozó utalás nem található meg, ebből adódóan többcélú intézmény esetén is az egész intézményre tekintettel kell elvégezni a szolgáltatást igénybe vevők körére vonatkozó értékelést. [Kt. 121. § (1) bekezdés 45. pont.]
Többcélú közoktatási intézmények tekintetében az átadási kötelezettség csak akkor terheli az intézményfenntartót, ha a többcélú közoktatási intézményben csak iskolai és kollégiumi feladatot látnak el, és minden feladat tekintetében megvalósulnak az átadásra vonatkozó feltételek. Így például nem áll fenn az átadási kötelezettség abban az esetben, ha a többcélú közoktatási intézmény óvodai, iskolai és kollégiumi feladatot lát el, még akkor sem, ha az iskola és a kollégium megfelel azoknak a követelményeknek, amelyek alapján a fenntartó helyi önkormányzatnak az országos kisebbségi önkormányzat megkeresésére a fenntartói jogot át kellene adni. Amennyiben azonban a többcélú közoktatási intézményben általános iskola, gimnázium és kollégium működik, és mindhárom feladat tekintetében fennállnak az előírt követelmények, az országos kisebbségi önkormányzat megkeresésére az intézményt fenntartó helyi önkormányzatnak át kell adnia a fenntartói jogot az országos kisebbségi önkormányzatnak.

A fenntartói jog kötelező átadásának egyeztetési rendje

A „kötelező” átadás-átvétellel kapcsolatos eljárásban nem illeti meg az egyetértés joga az iskolaszéket, kollégiumi széket, illetőleg, ha ezek nem működnek a szülői szervezetet (közösséget) és az iskolai, illetve a kollégiumi diákönkormányzatot. Ha a fenntartói jog átadása az országos kisebbségi önkormányzat megkeresésére történik, az iskolai kollégiumi iskolaszéknek, kollégiumi széknek, illetőleg a szülői szervezetnek (közösségnek), valamint az iskolai, illetve kollégiumi diákönkormányzatnak a döntéshozatali eljárás során véleményezési joga van. [Nek. tv. 47. § (4) bek.]

Az intézmény átvételi szabályok összevetése

Az „átvehető” intézményi kör

A különböző törvények összevetése alapján megállapítható, hogy a kisebbségi önkormányzatok bármelyik közoktatási intézmény fenntartói jogát átvehetik a helyi önkormányzatoktól. A fenntartói jog átvétele az általános szabályok szerint történik azzal az eltéréssel, hogy az átadás-átvételhez iskola és kollégium esetén be kell szerezni az iskolaszék, illetve a kollégiumi szék, vagy ha ezek nem működnek, a szülői szervezet (közösség) és az iskolai, illetve kollégiumi diákönkormányzat egyetértését. Az átadás-átvétel megállapodásban történik, vagyis mindkét félnek a fenntartói jogot gyakorló helyi önkormányzat és a fenntartói jogot átvenni kívánó kisebbségi önkormányzatnak meg kell egymással állapodnia.

A kisebbségi iskola, kollégium átadása

A közoktatási intézmények közül az iskolánál és a kollégiumnál eltérő szabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha azok kisebbségi feladatban részt vevő iskolának, kollégiumnak minősülnek, és valamennyi tanuló részt vesz a kisebbségi oktatásban, továbbá az iskola vagy a kollégium országos térségi vagy körzeti feladatot lát el. Ilyen esetben az országos kisebbségi önkormányzat megkeresésére az intézményt fenntartó helyi önkormányzatnak nincs mérlegelési joga, köteles a fenntartói jogot átadni az országos kisebbségi önkormányzatnak. Ebben az eljárásban az iskolaszéknek, a kollégiumi széknek, illetve ha ezek nem működnek, az iskolai, kollégiumi szülői szervezetnek (közösségnek) és az iskolai, illetve a kollégiumi diákönkormányzatnak véleményezési joga van.

A kisebbségi önkormányzat egyetértési joga

Akár a fenntartói jog országos kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére történő kötelező átadására kerül sor, akár a fenntartó helyi önkormányzat és a fenntartói jogot átvenni szándékozó kisebbségi önkormányzat megállapodása alapján történő fenntartóváltásra kerül sor, vizsgálni kell a települési, illetve a térségi kisebbségi önkormányzat egyetértési jogával kapcsolatos kérdéseket.
Az intézmény fenntartói jogának átadása érintheti azokat a kérdéseket, amikor a települési önkormányzatnak, illetőleg a térségi önkormányzatnak egyetértési joga van. Nyilvánvalóan nem okoz problémát ez a kérdés akkor, amikor a fenntartói jog átvételénél ugyanaz a kisebbségi önkormányzat gyakorol egyetértési jogot, amelyik a fenntartói jog átvételében érdekelt. Gondot jelenthet azonban az egyetértési jog gyakorlása azokban az esetekben, amikor az átvétel kezdeményezője és az egyetértési jog gyakorlója eltér egymástól. Ez a helyzet fordulhat elő, amikor az országos kisebbségi önkormányzat kezdeményezi a fenntartói jog átvételét, és ehhez kell beszerezni az érintett települési kisebbségi önkormányzat egyetértését.
Miután a kisebbségi önkormányzatok között nincs alá-fölé rendeltség. Az országos kisebbségi önkormányzat, a térségi kisebbségi önkormányzat, a települési kisebbségi önkormányzat közjogilag egyenjogú, az egyik érdekelt jogosítványa nem olthatja ki a másikét.

A közoktatásról szóló törvény feladatleosztása

A kisebbségi jogok érvényesülése a közoktatásról szóló törvény alapján

Részvétel az önkormányzati feladatokban

A közoktatásról szóló törvény rendelkezései határozzák meg azt, hogy milyen módon lehet, illetve kell bevonni a kötelező helyi önkormányzati közoktatás-szolgáltatás tervezésébe és megszervezésébe a kisebbségi önkormányzatokat. A különböző helyi önkormányzati döntéshozatali eljárásban különböző típusú kisebbségi önkormányzatok vesznek részt egyetértési vagy véleményezési joggal. A közoktatásról szóló törvény rendelkezései kiegészítik a nemzeti és etnikai kisebbségi törvény rendelkezéseit, nem írják felül az ott meghatározott eljárási szabályokat.

A szolgáltatás-szervezés megtervezése

A helyi önkormányzatoknak meg kell tervezniük azt, hogy milyen módon tesznek eleget a közoktatás-szolgáltatás megszervezésével kapcsolatos kötelező feladataiknak. A tervezés helyi szinten történik, azonban a munkálatok során figyelembe kell venni a fővárosi, megyei fejlesztési tervben foglaltakat. A közoktatás-szolgáltatás számos olyan ellátás igénybevételét teszi lehetővé, amelyhez minden település, minden érintett lakosának hozzá kell jutnia, azonban helyi települési szintű megszervezése nem oldható meg. Megyei, illetve fővárosi szinten kell ezért áttekinteni a szolgáltatás-szervezést annak érdekében, hogy egyetlen település egyetlen arra jogosult lakója se maradjon ki a közoktatásról szóló törvényben meghatározott szolgáltatások igénybevételének lehetőségéből.
A községi, a városi, a megyei jogú városi, illetve a fővárosi kerületi önkormányzatok önkormányzati intézkedési tervet készítenek, amelyben megtervezik, hogy milyen kötelező és milyen önként vállalt szolgáltatást milyen módon oldanak meg. Ennek az intézkedési tervnek a része kell hogy legyen a nemzeti etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés is, amennyiben az adott településen élnek olyan személyek, akik a Magyar Köztársaság által elismert kisebbséghez tartozónak vallják magukat.
A helyi önkormányzat önkormányzati intézkedési tervet készít, és ebben határozza meg a kötelező feladatai ellátásának módját, illetve a nem kötelező, a helyi önkormányzat által felvállalt további feladatokat. Az intézkedési terv elkészítéséhez be kell szereznie a települési kisebbségi önkormányzat egyetértését. Abban az esetben, ha nem működik települési kisebbségi önkormányzat az adott településen, az érdekelt országos kisebbségi önkormányzatot véleményezési jog illeti meg. [Kt. 85. § (4) bek.]

Ez egyetértési jog alakulása társulás keretében történő feladatellátás esetén

A helyi önkormányzatok az Alkotmány rendelkezései alapján egymással a legkülönbözőbb társulásokat hozhatják létre. Közoktatás terén egyre inkább jellemző, hogy a helyi önkormányzatok összefognak, és társulást alkotnak a közoktatás-szolgáltatás közös megszervezése céljából. A társulás létrehozása azonban csak akkor lehetséges, ha az önkormányzati intézkedési terv tartalmazza a feladatellátás ilyen módon történő megszervezését, a közoktatás-szolgáltatás társulási keretek között történő megvalósítását. Miután az önkormányzati intézkedési terv elkészítéséhez be kell szerezni a települési kisebbségi önkormányzat egyetértését, a társulásba történő belépés jogszerű végrehajtásának előfeltétele, hogy azzal az érintett települési önkormányzat egyetértsen.
A társulásban történő feladatszervezés, feladatellátás szükségszerűen azzal a következménnyel jár, hogy a társulás működésében, döntéshozatalában több település, több települési önkormányzat és több települési kisebbségi önkormányzat érdekeltté válik. Ezért a társulási megállapodásban nemcsak az érintett települések, az érintett települési önkormányzatok, hanem az érintett települési kisebbségi önkormányzatok jogosultságait is rendezni kell.
A közoktatás-szolgáltatás társulásba történő bevitele nem jelentheti a települési kisebbségi önkormányzatokat megillető egyetértési jog megvonását, megszűnését. Az adott település kisebbségét érintő képzésére kiterjedő döntéshozatalnál a települési kisebbségi önkormányzat egyetértési jogát akkor is garantálni kell, ha a feladatellátást, feladat-szervezést a települési önkormányzat társulási formában oldja meg.
– Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie abban az esetben, ha a közoktatásszolgáltatással kapcsolatos feladatait átadta a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve települési bontásban tartalmazza mindazokat, amelyeket az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. Többcélú kistérségi társulásba történő belépés előtt a helyi önkormányzatnak be kell szereznie az érintett települési kisebbségi önkormányzat egyetértését. Erre az egyetértésre akkor van csak szükség, ha a kisebbségi feladatszervezést is beviszi a helyi önkormányzat a többcélú kistérségi társulásba.
– A többcélú kistérségi társulás keretei között is biztosítani kell minden egyes érintett települési kisebbségi önkormányzat egyetértési jogának az érvényesülését a társulási döntéshozatali eljárás keretei között.

A fővárosi, megyei feladatszervezésben való részvétel

A közoktatás-szolgáltatás település szintű tervezésének az alapja a Fővárosi Önkormányzat, illetve a megyei önkormányzatok által elkészített fővárosi, megyei fejlesztési terv. A fővárosi és a megyei fejlesztési terv alapján ismerheti meg minden település, minden érintett lakosa, hogy hol, melyik közoktatási intézményben, milyen szolgáltatás igénybevételére van lehetőség.
A megyei fejlesztési tervnek és a fővárosi fejlesztési tervnek tartalmaznia kell külön fejezetben azokat a szolgáltatásokat, amelyek megszervezéséért a megye, illetve a főváros a felelős. A fővárosi, illetve a megyei fejlesztési terv elkészítésénél biztosítani kell a területi kisebbségi önkormányzat közreműködését és kezdeményezési jogának érvényesülését, a döntéshozatalnál pedig az egyetértési jog gyakorlását. [Nek. tv. 28. § (2) bek, 30/R. § (1)-(2) bek.]
A fővárosi, megyei fejlesztési tervek elkészítésekor az illetékes országos kisebbségi önkormányzatot véleményezési jog illeti meg. [Kt. 88. § (1) bek.]

Konkrét ügyekben való részvétel joga

Közoktatási intézmény fenntartói joga magában foglalja azt a lehetőséget is, hogy megszüntetik a közoktatási intézményt, illetve az egyes szolgáltatás nyújtását a fenntartó részben vagy egészben megszünteti. Abban az esetben azonban, ha az óvodában, illetve az iskolában a nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás folyik, az intézményt fenntartó helyi önkormányzatnak be kell szereznie a székhely szerint illetékes kisebbségi önkormányzat egyetértését és az országos kisebbségi önkormányzat véleményét. Hogy melyik kisebbségi önkormányzat élhet az egyetértés jogával, az a közoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint a fenntartó helyi önkormányzattól függ.
– Ha az óvodát, illetve az iskolát a fővárosi vagy a megyei önkormányzat tartja fenn, abban az esetben az egyetértési jog gyakorlója a területi kisebbségi önkormányzat.
– Amennyiben az óvodát, az iskolát, a községi, a városi, a fővárosi kerületi vagy a megyei jogú város tartja fenn, az egyetértési jog gyakorlója a települési kisebbségi önkormányzat.

A hatáskörök „összeütközése”

Valójában az egyetértési jog gyakorlására jogosult kisebbségi önkormányzat meghatározása nem ilyen egyszerű. Ha például a megyei önkormányzat által fenntartott, a nemzetiségi kisebbségi oktatás feladataiban részt vevő gimnáziumot kívánja megszüntetni a megyei önkormányzat, az egyetértési jog közvetlen címzettje a térségi kisebbségi önkormányzat. Nem vonható kétségbe azonban az a tény, hogy ez a döntés érinti az adott településen élő kisebbséghez tartozók képzését. Miután a helyi önkormányzat fogalom magában foglalja a községi, a városi, a fővárosi, a fővárosi kerületi, valamint a megyei önkormányzatokat is, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény biztosítja az egyetértési jogot a települési kisebbségi önkormányzat részére is. A két törvény rendelkezései alapján tehát mind a települési kisebbségi önkormányzatnak, mind a térségi kisebbségi önkormányzatnak egyetértési joga van. [Ötv. 1. § (1) bek.; Nek. tv. 28. § (2) bek.; Kt. 88. § (12) bek.]
Abban az esetben, ha a nemzetiségi oktatásban részt vevő gimnázium fenntartója a városi önkormányzat, mindkét törvény rendelkezései alapján megilleti az egyetértési jog a települési kisebbségi önkormányzatot. Figyelembe véve azonban, hogy a területi kisebbségi önkormányzat feladata az érintett kisebbséghez tartozók középfokú kisebbségi oktatásához kapcsolódó érdekeinek a képviselete, a nemzeti, etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény rendelkezései alapján nem vitatható el a területi kisebbségi önkormányzat egyetértési joga sem. [Nek. tv. 30/R. § (1) bek.]
Hasonló feladatmegosztási és hatáskör gyakorlási rend alakul ki abban az esetben is, ha a helyi önkormányzat a tulajdonában lévő, a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben és oktatásban részt vevő óvoda, iskola, kollégium tulajdoni vagy fenntartói jogát részben vagy egészben át kívánja adni más intézményfenntartónak. Ugyancsak ez a helyzet alakul ki az egyetértési jog gyakorlása terén, amennyiben a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a tulajdonában lévő közoktatási intézménnyel nem vállalja azoknak a feladatoknak az ellátását, amelyek megszervezésére a megye, illetve a főváros a köteles, és felajánlja a feladatellátását az érintett megyei, illetve a fővárosi önkormányzatnak. Ezek a döntések érintik az adott településen élő, adott kisebbséghez tartozók képzését, de ugyanakkor érintik a kisebbségi oktatás megyei, fővárosi szintű megszervezését is. Ezért mind a települési, mind a térségi kisebbségi önkormányzat egyetértését be kell szerezni a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést és oktatást érintő feladatátadáshoz, illetve az intézményi fenntartói jog átadásához, átvételéhez. [Kt. 88. § (12) bek.]

A fenntartói jog gyakorlásához kapcsolódó egyetértési jog

A közoktatásról szóló törvény rendelkezései biztosítják a kisebbségi önkormányzatok részvételét a helyi önkormányzati intézményfenntartói tevékenység keretében hozott önkormányzati döntéseknél. Abban az esetben, ha az óvoda, az iskola, a kollégium az alapító okiratában található rendelkezések szerint részt vesz a nemzeti, etnikai kisebbség nevelésében és oktatásában, a fenntartótól függően biztosítani kell a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat egyetértési jogát, a nevelési-oktatási intézmény
– létesítéséhez, megszüntetéséhez, tevékenységi körének módosításához, nevének megállapításához,
– költségvetésének meghatározásához és módosításához,
– az intézményben folyó szakmai munka értékeléséhez,
– a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásához,
– a nevelési program, a pedagógiai program, az intézményi minőségirányítási program jóváhagyásához és végrehajtásuk értékeléséhez.
Az egyetértési jogot e kérdések meghozatalakor biztosítani kell abban az esetben is, ha a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény közreműködik a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekekkel, tanulókkal összefüggő feladatok ellátásában.
A közoktatásról szóló törvény az egyetértési jog gyakorlását hozzákapcsolja a fenntartóhoz, mely rendelkezések alapján a községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat „partnere”, a települési kisebbségi önkormányzat, míg a megyei és a fővárosi önkormányzat „partnere” a területi kisebbségi önkormányzat. Az egyetértési jog gyakorlásának tisztázásánál azonban e kérdéseknél sem mellőzhető a nemzeti, etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény alapján gyakorolható egyetértési jog. Ezért nem lehet kizárni e kérdésköröknél sem, hogy egyetértési joga van mind a települési, mind a területi kisebbségi önkormányzatnak.

Az országos kisebbségi önkormányzat egyetértési joga

A közoktatásról szóló törvény rendelkezései abban az esetben, ha a közoktatási intézmény térségi vagy országos feladatot lát el, az egyetértési jog gyakorlását az említett kérdésekben az országos kisebbségi önkormányzathoz telepíti. Látszólag ez a feladatmegosztás kizárja a települési és területi kisebbségi önkormányzatot az egyetértési jog gyakorlásából. Valójában a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény alapján a döntést hozó helyi önkormányzatnak vizsgálnia kell azt is, hogy nem kell-e biztosítania mind a három kisebbségi önkormányzatnak az egyetértési jog gyakorlásának lehetőségét.
Így például, ha egy város területén működő, a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő gimnáziumot a megyei önkormányzat tartja fenn, és a gimnázium térségi feladatot lát el, abban az esetben a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján az országos kisebbségi önkormányzatot illeti meg az egyetértési jog, a gimnázium pedagógiai programjának a jóváhagyásával összefüggő önkormányzati döntésnél. Nem vitathatóan ez a döntés érinti az adott városban élők kisebbségi képzésének kérdéseit is. Ilyenkor a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény rendelkezései alapján biztosítani kell a települési kisebbségi önkormányzat egyetértését is. Lehetnek azonban olyan fenntartói döntések is, amelyek kihatással vannak az adott megyében, az adott kisebbséghez tartozók középfokú iskolai ellátására, például csökkentik azoknak az osztályoknak a számát, amelyekben kisebbséghez tartozók felkészítése folyik. Ebben az esetben a nemzeti, etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény rendelkezései alapján megilleti az egyetértés joga mind a települési, mind a területi kisebbségi önkormányzatot, az országos kisebbségi önkormányzattal együtt. [Kt. 102. § (12) bek.; Nek. tv. 28. § (2) bek., 30/R. § (1) bek.]

A kisebbségi tagintézmény

A közoktatásról szóló törvény rendelkezései értelmezik a kisebbségi intézmény fogalmát. Ez az értelmezés azonos kritériumokat állapít meg, mint a nemzeti, etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény – az alapító okirat tartalmazza a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátását, a feladatokat a közoktatási intézmény ténylegesen lássa el, óvoda, iskola és kollégium esetében a tanulók legalább huszonöt százaléka vegyen részt a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, illetve a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben-oktatásban. A közoktatásról szóló törvény értelmező rendelkezései azonban kiegészültek egy fontos, kiterjesztő szabállyal: többcélú intézményben, illetve ha a közoktatási intézménynek tagintézménye van, a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában való részvételt intézményegységenként, illetve tagintézményenként kell vizsgálni. Ha az intézményegység, illetve a tagintézmény megfelel a kisebbségi intézményekre meghatározott feltételeknek, a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában részt vevő intézményegység, illetve tagintézmény tekintetében a kisebbségi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok, amelyeket a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában közreműködő közoktatási intézmény tekintetében gyakorolhat. [Nek.tv. 6/A. § (1) bek. 3. pont; Kt. 121. § (6) bek.]
Így például, ha egy általános művelődési központ óvodai, általános iskolai, középiskolai feladatokat is ellát, és a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok megszervezésére „csak” az általános iskolai feladatok tekintetében kerül sor, abban az esetben az általános iskolai intézményegységnek tanulóra vetítve kell vizsgálni azt a feltételt, hogy részt vesz-e a tanulók legalább huszonöt százaléka a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben. A közoktatási intézmények különböző feladatellátási helyeken is működhetnek, nem kizárt az sem, hogy az egyes feladatellátási helyek különböző településeken találhatók. Ilyen esetekben is vizsgálni kell az említett feltételek meglétét minden egyes feladatellátási helyre, minden egyes intézményegységre, telephelyre, tagintézményre külön-külön.
A többcélú közoktatási intézménynek, a több feladatellátási helyen működő közoktatási intézménynek egységes alapító okirata, pedagógiai programja, házirendje, szervezeti és működési szabályzata van. Ezért, ha egy feladatellátási hely tekintetében egyetértési joga van a kisebbségi önkormányzatnak, ez a jog érinti az egész intézmény működését.

A konfliktusegyeztetési eljárás

Az egyetértési jog gyakorlója meghiusíthatja a döntéshozatalt minden olyan esetben, amikor nem ért egyet valamely helyi önkormányzati döntéssel. Ilyen ugyanis a meghatározott, az egyetértés meglétéhez kötött helyi önkormányzati döntés csak akkor születhet meg, ha az érintett kisebbségi önkormányzat azzal egyetért.
Ezért az egyetértési joggal összefüggő nyilatkozat megtételére meghatározott eljárás keretében és meghatározott időn belül van csak mód és lehetőség.
– Az egyetértési joggal rendelkező kisebbségi önkormányzat a döntéshozatalra jogosult helyi önkormányzat megkeresésétől számított harminc napon belül köteles nyilatkozni.
– Ez a határidő egy alkalommal legfeljebb további harminc nappal meghosszabbítható.
– A meghosszabbított határidő elmulasztása azonban jogvesztő.
Abban az esetben, ha a kisebbségi önkormányzat nem adta az egyetértését, az érdekeltek közötti egyeztető eljárás lefolytatására van szükség. Ha ez tizenöt napon belül nem vezetett eredményre, kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni a vitás ügy eldöntésére. A bizottságba három-három tagot delegálhat a kisebbségi önkormányzat, és az, akinek az egyetértési jog megadásához érdeke fűződik, valamint a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján működő Országos Kisebbségi Bizottság. A kilenctagú bizottság döntése pótolja az egyetértést.
Abban az esetben, ha adott helyi önkormányzati döntés meghozatalához több kisebbségi önkormányzat egyetértési joga kapcsolódik, az ismertetett eljárást külön-külön kell lefolytatni, illetőleg egyetértés hiányában külön-külön kilenctagú bizottságot kell létrehozni. [Nek. tv. 47/A §; Kt. 102. § (12) bek.]