A felesleges korosztály
A mai hatvanas korosztály jelentős része joggal érezheti úgy, hogy élete felesleges volt. Felesleges, már arról az oldalról vizsgálva a kérdést, hogy sikerült-e bármilyen hasznosat tennie azért, hogy egy kicsit is jobb sora legyen unokáinak.
Ennek a korosztálynak jutott osztályrészül a szocialista demokrácia megszilárdítása a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben, aztán lebontása, majd a demokratikus jogállam alapjainak a lerakása az elmúlt húsz évben. Ez a (balga) korosztály elhitte, hogy fel lehet építeni az osztály nélküli társadalmat, amelyben a munkás, paraszt, értelmiségi összefogás elvezet az általános jóléthez. Utána hitt abban is, hogy felépíthető a szociális piacgazdaság, amelyben a demokratikus jogállam garantálja az emberi méltóság feltétlen érvényesülését, s amelynek kereti között mindenkinek joga van a tisztességes megélhetéshez. Mára már kiderült [Alaptörvénybe foglalták], hogy ezek az utak zsákutcák voltak. Szocializmus nem létezik, a demokratikus jogállam és a szociális piacgazdaság csődöt mondott.
E korosztály tévedéseire, útvesztéseire, életének kártékony következményeire az a talpig forradalmár pártvezér mutatott rá 2010-ben, akinek bátor szavaira annak idején kitakarodtak [még két pofon sem kellett hozzá] a ruszkik hazánkból, s mellesleg a hazai mezőgazdaság kivonult az orosz birodalomból. Ez a talpig forradalmár pártvezér az, aki a szétesett egypártrendszerből, húsz év tévelygés után most visszavezeti hazánkat az általa kialakított és irányított egypártrendszerbe. Ez a talpig forradalmár pártvezér már akkor, amikor látszólag 1989-ban kiállt a többpártrendszer, az önkormányzatiság, a hatalommegosztás, a jogállam és a demokrácia mellett, lelke mélyén tudta, hogy ennek a félázsiai-származék népnek nincs szüksége ezekre az úri huncutságokra. Tudta, hogy erőre van szükség ahhoz, hogy össze lehessen tartani a magyart. Ezért húsz évig erősítette önmagát, építette hadseregét, készült a hatalomátvételre.
A balga korosztály tagjai ma jórészt a partvonalon kívülről nézik, hogy dől össze, immár másodszor az ország, most az, amit az elmúlt két évtizedben felépített. Nézi, hogy a talpig forradalmár pártvezér miképpen vezeti harcba azt az ifjú korosztályt, amelyik eddig semmit sem épített, így nem fáj neki a rombolás és nem aggasztja az sem, hogy nem is tudja pontosan, mi fog felépülni. Nincs miért aggódniuk, hiszen vezérük helyettük is pontosan tudja, hogy mit akar, s így fáklyaként megvilágítja számukra a helyes utat. A vezért segítik azok, akiknek koruknál fogva szintén a partvonalon kívül lenne a helyük, de jókor megértve az új idők szavát, megérezve, hogy kifizetődőbb az amnézia, mint a következetesség, beálltak a talpig forradalmár pártvezér zászlaja alá.
A balga korosztálynak még egy lehetősége van arra, hogy olyat cselekedjen, amelynek eredménye alapján esetleg belenézhet a tükörbe, az unokák szemébe. Erre akkor lesz módja, ha a következő országgyűlési választásokon azok győznek, akiknek az ország érdeke a fontos, és nem a hatalom. A mai hatvanas korosztály jelentős részének ezért az a feladata, hogy elmesélje az igazat a nála fiatalabbaknak, akik nem tudhatják, milyen volt az előttük élő korosztályok sorsa, nem tudhatják, milyen volt Európán kívül élni, s akik most a szabad sajtó, központilag legyártott híreiben, csak azt hallják, amit a talpig forradalmár pártvezér jóváhagy. Miután az iskolák megszállása is végbement, a mai hatvanas korosztály jelentős részének az utolsó harci feladata nem lehet más, mint József Attila hagyatékának minél szélesebb körben történő hirdetése: Jöjj el szabadság! Te szülj nekem rendet…
Visszautasitom a cikk hangulatat…nincs „balga” korosztaly…nincs blamazs
senki ne mondja azt hogy az edesanyam 30+ eves tanitasa, es oly sok mas torekves felesleges volt.
Igy alakult…
egy komplex vilag kozepeben, nezetek kereszttuzeben van Magyarorszag
valtozunk, fejlodunk…neha felgyorsul ez a fejlodes…neha egy helyben topogunk
informacio terjedesetol fugg hogyan es milyen gyorsan alakulunk…
Magyarorszag egy szerves resze a vilagnak…es valtozik, kulonosen az utolso 2 evben…
ha a „balga” korosztaly ul a baberberjain – amit nem hiszek – az az emberek problemaja…nem akarnak, nem tudnak lepest tartani a vilaggal …”balgak” mindenhol vannak …lehet hogy oroszok, amerikaiak vagy eppen nemetek…
nincs ujmutogatas…nincs blamazs…csak tartsunk lepest a fejlodessel
ismerjuk el a „balgak” eredmenyeit
orulok hogy egy balga emberkent…balga korosztaly tagja lehettem…nem hiszem hogy a kovetkezio korosztaly kevesbe balga mint mi vagy szuleink voltak
udvozlettel
Judit
JD
2012.09.29. @ 02:36
Kedves Judit!
Ön akkor a „másik részhez” tartozik, akikről nem szól ez az írás.
Gratulálok.
Szüdi János
2012.10.06. @ 05:19
Kedves Judit!
Kedves Szüdi János!
Egy cikk akkor igazán jó, ha nem lesz az ember közömbös az elolvasása után. Szerintem nagyon jó.
Nem a napi sajtó megélhetési problémákkal küszködő újságíró tollából származik, akik vagy az egyik vagy a másik, netán harmadik párt érdekeinek megfelelően fröcsögő, valakit vagy valakiket gyűlölő indulatos írás, aminek hiányában a kenyéradó gazda le sem közöl.
Világos, hogy a most regnáló hatalom nem jó. Ez még nem jelenti azt, hogy bármelyik 89 utáni ettől jobb lett volna. Amilyen törvénykezési láz folyik, és ami az előkészítés után ebből lehet, az minden eddiginél rosszabb lesz.
Nos akkor mi a teendő? Végiggondolni, hogy mi a célja a hatalomnak és mindenkinek saját magának, ezek után félretéve a szavakon lovagolást, keresni alkalmas embereket az új demokráciába, és őket jelölni, ha egyáltalán hajlandók harcolni!
A balga korosztály nem balga fele a -nagy generáció-! Akik sok mindent véghezvittek itt az országban és lettek közülük sokan elismert szakemberek külföldön.
Ha a mai fiatalságot vulgárisan a -nagy degenerációnak- nevezném, igen sok esetben nem járnék messze az igazságtól.
Viszont a mai országunk épp úgy nem tud mit kezdeni a mai alkotóképes fiatalsággal mint ahogy az 56-ban és utána elmenekül emberekkel.
Tehát szükség van azokra is akiket már nem szabad nehéz munkára befogni, de tanácsokat igenis adhatnak, és azokra is akik nem szeretnének elmenni az országból azért, hogy boldoguljanak, alkothassanak.
Ezt a lehetőséget csak akkor tudjuk elérni, ha nem maradunk közömbösek, és nem a leszerepelt garnitúrából választunk.
Lehet választani! Tessék választani….
Tisztelettel: Lévai Jenő
Lévai Jenő
2012.10.28. @ 21:48
Tisztelt Lévai Jenő Úr!
Az én korosztályom – hatvanhárom éves vagyok – életének túlnyomó részét úgy élte le, hogy egy nagy cél az „osztályok nélküli, a kizsákmányolás nélküli” világért dolgozott. A szabadságjogok valóságos tartalmát legfeljebb könyvből ismerte. Sorba kellett állnia a határon, ha az állam kegyéből kiléphetett, protekcióval szerzett lakást, telefont, autót, húst, banánt. Akkor az állam osztogatott. Nehéz volt megérteni kilencvenben, miért hazug, álszent a „szocializmus”.
Valóban a szociális piacgazdaság felépítése nem volt sikeres, mert nem volt olyan bátor kormány, amelyik meg merte volna mondani, hogy tíz, tizenöt, húsz évig nem lesz igazán jobb a helyzet, s hogy mindenkinek áldozatot kell hoznia. Eltelt húsz év, s ez a hazugság elvitte az erőfeszítéseket.
A mai kormány is hazudik, hiszen az állam ma sem tud többet, mint huszonkét éve. Nem előre, hanem a sötét múltba megyünk vissza, s ennek csak egy célja van, hogy maroknyi ember minél tovább jól éljen és hatalomban maradjon.
A mai fiatalok azt hiszik, mert azt mondják nekik, hogy a vezér mindenre képes. Ezért kell nekünk sokat mesélni arról, amit tapasztaltunk, s amit a szüleink mondtak.
Tisztelettel:
Szüdi János
2012.11.02. @ 07:21
A mi generációnk sajnos abban a (tév)hitben élt, hogy elég, ha teszi a dolgát. Igyekezett minél jobb szakmai felkészültséggel dolgozni, minél nagyobb szeretettel és hozzártéssel nevelni gyermekeit, gondozni idős szüleit, és segíteni a rászorulóknak. Sokat, és keményen dolgoztunk. Naív módon azt hittük, ezt teszik az általunk választott politikusok is. Sajnos,sokkal többen dolgoztak közülük saját zsebre, mint sejtettük, és sokkal kevesebb volt a szakértelem, a becsület – tisztelet a kivételnek-, mint feltételeztük. A tömeges kiábrándultság vezetett a 2010-es választási „eredmények”-hez (sokkal inkább nevezhető következménynek, mint eredménynek). Akkor sokan hitték – örülök, hogy nem tartoztam közéjük -, hogy ennél lejjebb már nem lehet süllyedni. Ma már sokan – de nem elegen – belátják tévedésüket. Tegyük tehát – mint korábban – is a dolgunkat. Felelős emberként fogjunk össze mindazokkal, akik változást akarnak, hogy ez a mai bagázs ne okozhasson még több, helyrehozhatatlan kárt. Éppen életkorunkból, tapasztalatainkból adódóan segítsük a fiatalabbakat helyes döntéseket hozni, keressük rá az alkalmakat, használjuk fel a kapcsolatainkat. És igenis, sokkal több nőnek kellene közszereplésre,gazdasági és politikai szerepre vállalkoznia, ami egyáltalán nem könnyű döntés egy nő részéről. Mi, akik életünkben mindig két végéről égettük a gyertyát, ezt igazán tudjuk. De ha jól neveltük a fiainkat, ők segítenek a párjaiknak,mert tudják, mire voltunk, vagyunk képesek mi nők. Reálisan belátják, hogy férfi és nő kiegyensúlyozott kapcsolatából, egymás támogatásából születhetnek a legnagyszerűbb dolgok. Bármennyire is szeretnék elhitetni velünk,hogy minden rossz volt, amit életünk során véghez vittünk, nem vagyok rá hajlandó. Tévedni emberi dolog, azt belátni és kijavítani felelősség kérdése. Büszke vagyok a szüleink által tisztességes munkával létrehozott értékekre, a saját gyermekeinkre,a mi iskolánkban végzett diákok ezreire, és segíteni kívánom mindazokat, akik kellő kritikával kezelik ezt a mai helyzetet, összefognak egy tisztességes, európai értékeket valló, élhetőbb Magyarországért.
Ilona
2012.11.16. @ 18:02