Magyarországon a sport takaró a hatalom oltárán, a sportolók pedig biodíszletek a hatalom színpadán. Feladatuk nem több és nem kevesebb annál, mintsem eltakarni ennek a rendszernek az embertelenségét, gátlástalanságát.

(more…)

Egyet lehet érteni Orbán Viktor nem túlságosan eredeti eszmefuttatásával: a menekültkérdés megoldása nem lehet egyetlen ország ügye. Ennél a pontnál azonban be is fejeződik az egyetértés lehetősége mindazoknál, akik úgy gondolják, nem kerítés építésével, hanem éppenséggel lebontásával lehet előrébb jutni ebben az ügyben is.

(more…)

A tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése alapvető érdeke mindenkinek. Még azoknak is, akik sosem gondolkodtak el azon, mi az a jogrend, mit jelent az a szó, hogy beadvány, miért, milyen alapon dönthet valaki az ügyében? Mégis sokan, egyre többen vannak azok, akik egyszerűen elfogadják, sorsuk a hatalmasságoktól, a „nagyemberektől” függ. Természetes állapottá válik az alázattal, levett süveggel, lehajtott fővel sorsára várakozó „kisember”. Újra eljött a Döbrögik kora.

(more…)

Orbán Viktor nyugodtan lehet flegma. Nyugodtan lehet cinikus. Nyugodtan lehet lekezelő. Orbán Viktor azt tehet, amit akar. A nép szereti. Aki mégsem őt szereti, az sem szerethet mást. A választék csekély. Így kitalálhat akármit, megsérthet bárkit, elvehet bármit, szétoszthatja a másét, átalakíthat tetszés szerint, kirúghat akit akar, felemelhet, letaszíthat. Trónja szilárd, nem ingatja meg semmi. A nép világosan jelezte. Félelemre semmi oka. Számíthat a népre. Népszerűsége töretlen.
(more…)

Vajon a világot ismét gallyra vágja, hogy a földön élők között vannak ilyen hívők, olyan hívők és nem hívők? Mert aki hisz, tagadja, elutasítja azt amiben a másik hisz. Mert aki hisz, azt gondolja, csak úgy lehet hinni, ha elutasít mindent, amiben a másik hisz. Lehet, hogy ez lesz a világunk veszte? Pedig hinni valamiben jó dolog. Hinni egy célban hasznos dolog. Sőt, nem merész állítás, hogy hit nélkül nem sok értelme van az életnek.

(more…)

Simicska Lajos szerint nincs baj, hazánk még jogállam. Mondta ezt, azt követően, hogy a bíróság megsemmisítette a Közgépet a közbeszerzési eljárásokról kitiltó határozatot. Simicskának tudnia kellene, hogy nem mond igazat. Ha nem tudná, akkor tudja meg most, súlyosan téved. Tudnia kell ugyanis, hogy cége sikerei a közbeszerzési eljárásokban – ameddig benne volt a pikszisben, enyhén szólva is – sok vitára adtak okot. Jelen ügyben mindössze arról van szó, hogy a hatalomnak nem volt fontos külön törvényben megkötni az ügyében eljáró bíróság kezét. A hatalom lehetett nagyvonalú vele szemben, hiszen tisztában volt azzal, hogy cége nem lesz nyertese egyetlen közbeszerzésnek sem, amíg ők osztogatják a közpénzeket.

(more…)

Lángok helyett szögesdrót kerítés öleli kis országunkat. A szögesdrót kerítés hazánk új jelképe akkor is, ha a hossza még csak százhetvenöt kilométer. Ez a ma még nem túl hosszú – a kormány szándékai szerint a határt fokozatosan körülölelő – szögesdrót kerítés azonban mindent eltakar, azok elől is, akik belül vannak, és azok elől is, akik kívül rekedtek.

(more…)

Mindenki hallhatta a miniszter kedvenc nótáját, méghozzá saját előadásában: „A csitári hegyek alatt régen leesett a hó”‘. Aztán kiderült, hogy ez a kormányzati nóta is, amikor a dallam ismét felhangzott az augusztus huszadikai esti tűzijáték aláfestő zenéjeként.
(more…)

„Az nem lehet, hogy soha nem tanulunk a múltból. Az nem lehet, hogy évek, évtizedek, évszázadok múlnak el anélkül, hogy elgon­dol­koznánk azon, miben hibáztunk, mit kellett volna tenni, mi a felelősségünk. Az nem lehet, hogy egyetlen mondat határozza meg a múl­tat, a jelent, a jövőt: »balsors akit régen tép«, s erre épüljön az ország közgondolkodása. Pedig ez a lényeg! A legkényelmesebb elfo­gadni, hogy mindig más a hibás azért, mert nem úgy mennek a dolgok, ahogy szeretnénk, ahogy kellene. Gonosz a külvilág, go­nosz a külföld, gonosz a cigány, a zsidó, a tót, a román, mindenki, aki nem magyar. Ők azok, akik miatt nemzetünk – bár megbűn­hődte már a múltat, a jövendőt – bűnhődik a jelenben is” – ezekkel a sorokkal indul dr. Szüdi János új, Jöjj el, napfény címmel a köz­elmúltban meg­jelent kötete.

(more…)

A jogszabályok értelmezése nem egyszerű dolog. Ahhoz, hogy alkalmazni lehessen a jogszabályt, nélkülözhetetlen szövegének megértése. Ezért alkotmányos követelmény, hogy a jogszabályt a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan, közérthetően és ellentmondásmentesen fogalmazzák meg. A jogszabályt annak kell értelmeznie, megértenie, akire kötelezettséget állapít meg, illetve akinek valamely jogot biztosít. Régi szabály, hogy a jog nem tudása nem mentesít a következmények alól. A jogszabály szövegét, a fogalmait úgy kell érteni, ahogy az egyes szavakat, fogalmakat a mindennapi életben érteni kell. Amennyiben a jogszabály szövege, egyes kifejezései sajátos értelmezést igényelnek, azt magának a jogszabálynak kell elvégeznie. Ezért tartalmaznak a jogszabályok úgynevezett értelmező rendelkezéseket. Erre a kis eszmefuttatásra azért van szükség, hogy meg lehessen érteni, miért ellentétes a jogállami követelményekkel a T/5955. irományszámon 2015. augusztus 28-án, hét Fideszes és egy KDNP-s képviselő által benyújtott törvényjavaslat.

(more…)