A civilek összedobtak tizenkilenc kérdést, hogy megrengessék a Jó Állam alapjait. A megrengetéshez nincs szükség semmi másra, csupán arra, hogy a kérdéseket népszavazásra lehessen bocsátani, s az sikeres és eredményes legyen. Majdnem közömbös, hogy milyen kérdések születtek.
Az ember azt gondolná, a hivatal méltóságot, tartást ad. Minél magasabb a polc, annál egyenesebb derékkal lehet ülni rajta. Minél nagyobb sarzsit visel valaki, annál nagyobb bátorságot, öntudatot merít belőle. Nálunk ez is másképpen alakult. Nálunk az is, akinek az egekben kellene trónolnia, visszabukik a felhők alá, hogy megcsókolja azt a kezet, amelyik támasztékul szolgált a felkapaszkodásához.
(more…)
Mára már érthető, miért nem reagált Simicska Lajos nyilatkozatára a miniszterelnök. Nem történt ugyanis semmi más, csupán annyi, hogy Simicska Lajos előzetesen, tömören összefoglalta az évértékelő beszéd lényegét.
Az a rezsim, amelyik 2010-ben jogszerű és törvényes választások útján hatalomra került, azzal visszaélve, visszaforgatta az idő kerekét egy olyan korba, amelyről mindenki azt hitte, hogy soha többé nem jöhet vissza.
Az nem lehet, hogy soha nem tanulunk a múltból. Az nem lehet, hogy évek, évtizedek, évszázadok múlnak el anélkül, hogy elgondolkoznánk azon, miben hibáztunk, mit kellett volna tenni, mi a felelősségünk? Az nem lehet, hogy egyetlen mondat határozza meg a múltat, a jelent, a jövőt: „balsors akit régen tép….”, s erre épüljön az ország közgondolkodása. Pedig ez a lényeg! A legkényelmesebb elfogadni, mindig más a hibás azért, hogy nem úgy mennek a dolgok, ahogy szeretnénk, ahogy kellene. Gonosz a külvilág, gonosz a külföld, gonosz a cigány, a zsidó, a tót, a román, mindenki, aki nem magyar. Ők azok, akik miatt nemzetünk – bár megbűnhődte már a múltat, a jövendőt – bűnhődik a jelenben is.
(more…)
A szokásos menetrend szerint a törvénygyár december közepén átírta a köznevelés szabályait. A változások december 30-án kihirdetésre kerültek, és január 1-jén hatályba is léptek.
(more…)
Országunkban a Horthy rendszer sajátos restaurálása folyik. Ennek célja, hogy a „jobboldal” tartós berendezkedése mellett, minden más nézet marginalizálásával, a parlament látszatműködtetésével a szabadságjogokat erősen megszorító, protekcionista gazdaságpolitikát folytató, szociálisan érzéketlen, az emberi méltóságot semmibe vevő, soviniszta húrokat pengető, vezéri tekintélyelvű ország-vezetés alakuljon ki.
(more…)
Az általános iskola kilencedik évfolyamának bevezetésével kapcsolatosan bedobott hír nem több, mint a szokásos kormányzati blöff. Nem arról van szó, hogy visszaadják a tanszabadságot, a tanítás szabadságát, hanem arról, miképpen alakítsák vagy ne alakítsák át az iskolaszerkezetet, a szakképzést anélkül, hogy érdemben bárkit megkérdeznének, aki ért hozzá. Anélkül, hogy levonnák a tanulságot az elmúlt három év kudarcaiból.
(more…)
Az, hogy mi sül ki a kilenc évfolyamos általános iskolából senki nem tudhatja. Miért is tudná? Hiszen „‘csak” az egész ország érdekelt abban, hogy az oktatás miképpen alakul.
(more…)
Az év végi törvénygyártás a legnagyobb próbatétele azoknak az ágazatoknak, amelyek a nem termelő ágazatba tartozván, élősködnek a költségvetés emlőjén.
