A rendszerváltók súlyos, valószínűleg végzetes hibája, hogy az Alkotmány módosítását, az új Alkotmány elfogadását nem kötötték népszavazáshoz, továbbá, hogy a köztársasági elnök megválasztását az Országgyűlésre és nem a választókra bízták. E két tényből adódóan a mai Országgyűlés – a legjobb példa erre a törvényalkotás – azt tehet, s mint ahogy az elmúlt néhány hét igazolja azt is tesz, amit akar, és ne legyen illúziója senkinek meg is fog tenni mindent annak érdekében, hogy a jelenlegi hatalom leválthatatlan legyen.

(more…)

 A közrend helyreállítása kormánycélkitűzés első célcsoportja a köztisztviselői kar. E téren jelentős intézkedések születtek az eltelt rövid idő alatt. Most nem a szokásos vezetőcserékről van szó, – amelyek egyébként igazolják csak annak érdemes vezetői feladatokat vállalnia, aki nem tervez hosszú távra -, hanem azokról az intézkedésekről, amelyek azt hivatottak garantálni, hogy megteremtsék a lojális közigazgatást, a mindent végrehajtó államgépezetet. Első lépésként ajánlatos minden közszolga számára annak a dokumentumnak a megtanulása, amelyet jól látható helyen helyeztek el nem rég a közintézmények falán. Minden köztisztviselő hallhatta, hogy a kifüggesztéssel lezárult életének egy korszaka: amelyet a lopás, és az ügyfelek lekezelése jellemzett. Igaz nem biztos, hogy e dokumentum kívülről történő megtanulása és a szemléletváltás elégséges a munkahely megtartásához.

(more…)

Az elmúlt hetekben számtalan írás elemezte a választások óta kialakult helyzetet. Az e tárgykörben Radnóti Sándor „Mert nem ijeszt, mi csak ijeszthet” című, az „És” 2010. augusztus 19-i számában megjelent összegező írásához és következtetéseihez: Orbán Viktor „kész jelentős többségi felhatalmazását a többség zsarnokságává konvertálni” nehéz lenne bármit hozzátenni. A legszomorúbb, mert beláthatatlan az általa felvázolt jövőkép: „Ha az alkotmányozás tartalmi korlátjait áthágják, ha a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtó függetlenségét megnyirbálják, ha a törvényhozói és végrehajtó hatalom független ellenőrző intézményeinek rendszerét csorbítják, vagy kiiktatják, akkor a láthatatlan alkotmányhoz kell hűségesnek lenni. Ez számos gyakorlati esetben jelenthet a jövőben civil ellenállást, polgári engedetlenséget. Hogy e morálisan kívánatos magatartásból politikai erővé válhat-e, annak titka a jövő méhében rejlik.”

(more…)

A közoktatás jelenlegi rendszere nem javítható, valami teljesen mást, valami teljesen újat kell felépíteni jelent meg többször, több helyen a sommás értékítélet. Hogy ez a teljesen más, teljesen új milyen is lehet, annak a körvonalai jól kitapinthatók: Bizonyos, hogy jelentősen megnő az állam szerepe, a miniszteri közvetlen beavatkozás lehetősége, megjelenhet az állam, mint intézményfenntartó, kiépül az állami szakfelügyelet. Ebből következően csökken, esetleg megszűnik az óvodák, iskolák és kollégiumok szakmai önállósága, háttérbe szorul a helyi társadalom szerepe, az önkormányzatiság. Bevezetésre kerül a pedagógus életpálya-modell, a pedagógus etikai kódex, a pedagógus alkalmasságának állami mérése. A pedagógus visszakapja hagyományos eszköztárát. A tanulóknál pedig helyrebillen a jogok és kötelezettségek – jogok javára – megbomlott egyensúlya.

(more…)

A két rendszer közös feladatai

A közoktatás, valamint a gyermek- és ifjúságvédelem rendszere szoros kapcsolatban áll egymással, tekintettel arra, hogy mindkét rendszer alapvető célja a fiatalok védelme, személyiségének fejlesztése. A közoktatás rendszere a gyermekek nagyobb körét fogja át, mivel a korai fejlesztés és gondozás már a születéstől kezdődően a sajátos nevelési igényűeknek, míg általában e körön kívül a harmadik életévét betöltött gyermekektől kezdődően a tankötelezettség befejezéséig, vagyis a tizennyolcadik életévig valamennyi érintett részére szolgáltatást nyújt.
A közoktatás szolgáltatásai megilletik azokat is, akik a gyermekvédelem körében is ellátást kapnak. Azonban a gyermekvédelem rendszere nem mindenkinek nyújt szolgáltatást azok közül, akiknek a közoktatás rendszere nyújt.

(more…)

A nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozók alkotmányos jogai

A döntéshozatalban való részvételi jog elvei

Az egyetértési jog

A közoktatásról szóló törvény számos rendelkezése biztosít eltérő eljárási rendet azokban az esetekben, amikor a közoktatás-szolgáltatás megszervezése nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók részére történik. Az eltérő eljárási rend lényege és indoka az, hogy ezekben az ügyekben biztosítani kell az érdekeltek beleszólási jogát a döntések meghozatalába. A döntéshozatalban való közvetlen részvétel, a döntéshozatalban való közreműködés egyik formája az egyetértési jog biztosítása az illetékes kisebbségi önkormányzat részére. Az egyetértési jog kivételes forma a döntéshozatali eljárásban, mivel olyan helyzetet idézhet elő, amely adott esetben meggátolhatja a döntéshozatalra jogosult, köteles szervezet munkáját. Egyet nem értés esetén ugyanis nem születhet meg adott ügyben a döntés.

(more…)

A jogok és kötelezettségek egysége

A tanuló igénybe veszi az iskola, a kollégium szolgáltatásait. Legfontosabb joga, hogy megfelelő színvonalú ellátást biztosítsanak részére, olyat, amely lehetővé teszi személyisége kibontakoztatását. Ezeket a szolgáltatásokat közösségi keretek között kapja meg általában a tanuló. Az iskola és a kollégium nem lehet eredményes a tanuló nélkül, hisz az ismeretátadás, ismeretszerzés folyamata az érintett aktív közreműködése nem valósulhat meg. A tanuló csak akkor lehet eredményes, ha él a jogaival, igénybe veszi részére biztosított felkészülési lehetőségeket, s egyéni teljesítményével hozzájárul az ismeretátadás folyamatához. A tanuló, mint egy közösség tagja számos egyéni joggal rendelkezik, levelezéshez való jog, véleménynyilvánítási jog, stb. Megkövetelheti, hogy személyiségi jogait mások tartsák tiszteletben. Az egyéni joggyakorlás azonban nem sértheti mások hasonló jogait. A tanuló jogosult használni az iskola, a kollégium eszközeit, helyiségeit, felszereléseit. Ez a használat azonban rendeltetés szerű lehet. A használat során a leggondosabban, a legtakarékosabban kell eljárni. A joggyakorláshoz mindig párosul a kötelezettség is. Jog a tanulás, de kötelezettség is. Jog használni az eszközöket, de kötelező azokat „kímélni”, megőrizni. Jog a véleménynyilvánítás, de ezzel a tanuláshoz való jog nem zavarható.
(more…)

A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva, harmadik személyekkel szemben, titoktartási kötelezettség terheli, a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást.

(more…)

Az önkormányzati feladatellátás többcélú kistérségi társulás keretei közötti megszervezésének lehetősége nem tekinthető csupán gazdaságossági, hatékonysági tényezőnek. Sőt a közoktatásról szóló törvény alapelveiből kiindulva a közoktatás-szolgáltatás megszervezésénél a legfontosabb szempontnak nem a hatékonyság kérdését kell tekinteni. A közoktatás-szolgáltatás rendszere akkor tudja betölteni céljait, ha feladatait szakszerűen, hatékonyan és törvényesen látja el oly módon, hogy érvényre jusson a gyermek mindenek felett álló érdeke. (more…)

Az általános műveltséget megalapozó szakasz

A fokozatosság elve

A közoktatás egyik jellemzője, a fokozatosság elve azt jelenti, hogy a tanuló az egyes iskolatípushoz tartozó követelményeket teljesítve léphet tovább másik iskolatípusba, egészen pontosan a nevelés-oktatás egyik szakaszából a nevelés és oktatás következő szakaszába. A közoktatás pedagógiai rendszere egységes folyamatként került szabályozásra, amelyben pedagógiai szempontból egy folyamatnak tekinthető az első évfolyamtól a tizenkettedik, tizenharmadik évfolyam végéig tartó általános műveltséget megalapozó szakasz. Ezen a szakaszon belül azonban elválik egymástól az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, amely az első évfolyamtól a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után a kilencedik évfolyamon kezdődő középfokú nevelés-oktatás szakasza kezdődik. [Kt. 8. § (3)-(4) bek.]

A közoktatásról szóló törvény rendelkezéseinek ahhoz kell garanciát nyújtaniuk, hogy a sikeres tanulmányok eredménye alapján a tanuló tovább haladhat az egyes évfolyamok és pedagógiai szakaszok „lépcsőin”.

(more…)