Magyarország Alaptörvénye „SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG” címet viselő részébe számos olyan alkotmányos jog beépült, amely megtalálható a Magyar Köztársaság Alkotmányában is. Az alkotmányos jogok régi és új szövege azonban szinte soha nem egyezik. Ezek az eltérések nem stilisztikai különbségek, hanem nagyon is tudatosak és nagyon is lényegesek. (more…)
A kormány a gondolkodás szabadságát szerette volna pénzzel [életpálya-modellekkel] megváltani. Pénze nem lévén, elvette az emberekét, s most meg akarja tiltani, hogy gondolkozzanak. (more…)
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (a továbbiakban: Gpt.) születése és két alkalommal történő feltámasztása volt lényegében a jogállam kivégzésének próbaköve. A Gpt-ről kétszer mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy ellentétes a Magyar Köztársaság Alkotmányával. A törvény legújabb változata is sérti az Alkotmányt, csak éppen az Alkotmánybíróságnak aligha lesz módja, ideje dönteni ebben a kérdésben.
T/3199. számon május 13-án három FIDESZ-képviselő egyéni képviselői indítványt nyújtott be az Alkotmány módosításához.
Csökken a kormányzó párt népszerűsége, de politikusai magabiztosak. Ennek meg is van az alapja. A megszerzett szabadságjogok jó részét nem is olyan suttyomban, nem is olyan lassan mind-mind visszavették, saját hatalmukat bebetonozták, jólétüket megalapozták, anélkül, hogy nagyobb ellenállásba ütköztek volna.
Az iskolák államosítása kormányzati ötletének az tud örülni, aki elhiszi, hogy az iskolák állam által kijelölt és működtetett, állami szabványhoz igazított, minden tanulónak az állam által meghatározott időkeretben, ugyanazokat a követelményeket átadó és elváró, az állam által támogatott ideológiát közvetítő rendszere azonos esélyeket teremt mindenkinek. (more…)
A múltat folytatni, s nem megtagadni nehéz. Ez az ország pedig nem egyszer választotta ezt az utat. Nincs ez másként napjainkban sem. (more…)
A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. Ez a mondat 1989. X. 23-tól része a Magyar Köztársaság Alkotmányának. (more…)
Nem csak azoknak a közösségeknek – önkormányzatok, közalapítványok, független testületek – kell pusztulniuk, amelyek mást gondolhatnak, másképpen dönthetnek, más véleményt fogalmazhatnak meg, mint amely a hatalomnak kedves. Pusztulnia kell minden olyan lehetőségnek is, amely a hivatalostól eltérő értékeket közvetíthet, amely rá- és felébresztheti az embereket arra, nem szükségszerű, hogy valaki már itt a földön, még az életükben mérlegre tegye sorsukat, mindent eldöntsön helyettük, megmondja, mit, mikor, hogyan kell cselekedniük.
Szinte hallani lehet a pedagógusok szívéről legördülő kövek koppanását arra a hírre, hogy a tankötelezettség ideje csökkenni fog. Nem önmagukért, a többség érdekében száll a sóhaj a magasba, mondják. Ha a kisebbség nem zavarja meg a többség életét, végre nyugodtan szervezhető az osztály munkája, nem kell bajlódni az oda nem való, motiválatlan, magatartászavaros tizenévessel és a szüleivel.
