Az lett volna a csoda, ha nem úgy zajlik le a tankönyvcsata, ahogy az lezajlott. 2013. december 16-én a kormány – egyeztetés és hatástanulmány nélkül – benyújtotta az Országgyűlésnek a tankönyvpiacot megszüntető törvényjavaslatot, amelyet az Országgyűlés azonnal napirendre is tűzött, három órát biztosítva a módosító indítványok benyújtásához. Az illetékes bizottság aznap meg is tárgyalta a módosító indítványokat. December 17-én a törvényjavaslatot az Országgyűlés el is fogadta. A haditudósító nehéz helyzetben van, mivel a csatatéren csak az egyik fél, az állam jelenhetett meg, s hadüzenet nélkül szétverte a tankönyvpiacot, megkaparintva az évi több mint tizenötmilliárdos üzletet. A tankönyvkiadók – ha éberek – az Országgyűlés honlapjáról, ha kevésbé, akkor a Magyar Közlönyből értesülhetnek arról, hogy számukra záróra. Az, hogy mi lesz a tankönyvkiadásban foglalkoztatottakkal, nem érdekelt az Országgyűlésben senkit.

(more…)

A kicsit is figyelmes és nem hithű választópolgár el tudja dönteni hova adja a voksát jövőre, ha elgondolkozik a nemzeti dohányboltok létrejöttén és fizimiskáján, valamint a Kossuth tér „újjászületésén”. Mind a kettő „ügy” megmutatja a jelenlegi kormányzópártok hatalomgyakorlásának, látásmódjának lényegét, előrevetítve, hogy regnálásuk meghosszabbítása esetén mire számíthatnak azok, akik nem képesek elhagyni az országot. Elfogadva vagy elutasítva a tényeket és az abból levonható következtetéseket lehet az X-et behúzni aszerint, hogy ki mit tart jónak vagy rossznak.

(more…)

Van-e az országnak érvényes alkotmánya?
Kiknek épül a „Jó Állam” a Magyar Köztársaság romjain?
Mi a különbség a törvények és ukázok között?
Miért államosították a közoktatást?

Szabad-e, lehet-e hallgatni egy olyan korban, amikor a 2010-ben tartott választáson kapott 2 és fél millió szavazat birtokában egy politikai erő veszi a bátorságot ahhoz, hogy megváltoztasson – szándéka szerint – egy országot, 10 millió ember hazáját, oly módon, hogy csak a hozzá hű gazdagok érezzék benne jól magukat.
A választások óta végrehajtott változások nem szolgálták az ország érdekeit. Így a döntéshozók vétkesek abban, hogy rossz útra kanyarodott az ország. A választ dr. Szüdi János könyvében a jól ismert idézettel adja meg, amelynek címe :

…MERT VÉTKESEK KÖZT CINKOS, AKI NÉMA

A szerző jogász, aki huszonöt évig a közoktatás minisztériumi irányításában dolgozott, 2002 és 2010. között államtitkári feladatokat látott el, közel százötven – a Népszavában, Népszabadságban, Élet és Irodalomban és a GALAMUS oldalon megjelent – írás szerzője, és ebben a kötetben közreadott rövid írásaiban fejti ki véleményét az elmúlt három és fél év eseményeiről.

Az írások közérthetően fejtik ki a szerző véleményét a történésekről. Feltehetően nem szorul magyarázatra ez a mondata sem:
A bitón fuldoklónak hiába magyarázza a hóhér, hogy az akasztás az nem megszorítás.

A könyv a Wesley János Lelkészképző Főiskola (1086. Budapest, Dankó u. 11.) kiadásában jelent meg fia, Szüdi János illusztrációival.

Beszerzési információk:

• A könyv bolti beszerzési ára: 2000 Ft/db.
• A könyv beszerzési ára postai küldeményként való elküldés esetén ára 2500/Ft/db. [Megvásárolható Budapest Dankó u. 11. Megrendelhető 1086. Budapest, Dankó u. 11.]
• A könyv ára internetes megrendelése és átutalással történő fizetés esetén: 2000 Ft/db, amely tartalmazza a postaköltséget is.

internetes elérhetőség: dankojegyzet@mailbox.hu
bankszámlaszám: 11708001-20528742
kapcsolattartó: Bakó Julianna (+36 1 2105400/111 vagy 187 –es mellék)

A Pedagógusok Szakszervezetének tagjai – tagsági könyvük bemutatása, -számuk megküldése esetén – 300 Ft/db. kedvezmény kapnak

Könyvbemutató:

2013. december 14-én, 14 óra 30.

Helye: Dankó u. 11.

Az Alaptörvény legfontosabb rendelkezése a nemzeti hitvallásban található: „Alaptörvényünk, jogrendünk alapja: szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között.” Ennek a szerződésnek azonban van egy nagy hibája, hogy nem jött létre, mivel csak az egyik fél, a hatalom képviselői írták alá. Ehhez kétség sem férhet, hiszen a holtakkal és a meg sem fogantakkal kizárt dolog bármilyen megállapodást kötni, nevükben és helyettük nem lehet nyilatkozatot tenni. A ma élők pedig akkor tudták volna szentesíteni az okiratot, ha népszavazásra bocsátják azt.
(more…)

Húsz év kellett ahhoz, hogy az országban élők túlnyomó többségénél beteljen a pohár, s 2010-ben elkeseredett lépésre szánják el magukat, megbuktassák a köztársaságot, megbuktassák a jogállamot, megbuktassák a demokráciát.

(more…)

A Büntető törvénykönyv 331. §-a szerint, aki nagy nyilvánosság előtt háborúra uszít, vagy egyébként háborús hírverést folytat, megvalósítja a háborús uszítás bűncselekmény tényállását, amely miatt az elkövető egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

(more…)

Az ember életében talán nincs is fontosabb a tervezhetőségnél, a kiszámíthatóságnál. Annak ismereténél, hogy mit kell tenni a boldoguláshoz. A bizonytalanság űzi el sokszor azokat innen, akik úgy érzik, van bennük valami, amivel ötről a hatra tudnának jutni, de nem látnak rá esélyt, hogy ezt megvalósítsák. Az állam legfontosabb feladatai közé tartozna kiépíteni azokat az utakat, amelyek közül választani lehet. Azokat az utakat, amelyek közül valamelyiken – ki-ki képessége, tehetsége, igénye szerint – elindulhatna az életben. Az állam másik feladata lenne felkészíteni mindenkit a választásra. Lehetőség, esély mindenkinek. Ez lehetne a központi választási üzenete annak a politikai erőnek, amely nem csak a tehetősekre, nem csak a haverokra figyel. Mert lehetőség, esély kell a csecsemőnek, a felnőttnek, az öregnek a tisztességes élethez. Lehetőség, esély a tisztes induláshoz, a tisztes érkezéshez és a tisztes záráshoz. Lehetőség, esély akár városban, akár faluban született valaki, akár módos családban, akár szegényben jött a világra, akár magyarként, akár cigányként látta meg a napvilágot.

(more…)

A mai kormánnyal szemben állók nem juthattak igazi sikerélményhez október 23-án. Sőt! Nem lehetett kétsége senkinek afelől, hogy a baljós külsőségeit sem mellőző, állami megemlékezésnek álcázott pártrendezvényen hatalmas lesz a tömeg. Nem lehetett kétsége senkinek abban sem, hogy a vezér magával ragadja híveit. Mindez bejött. Csak a másik oldal maradt hoppon. Még csak fel sem csillant a remény azok előtt, akik mást szeretnének, mint amire akkor van jó esély, ha marad ez a hatalom. A Duna partján megjelentek többsége azt remélte, hogy legalább megkapja az összetartozás érzését. De nem kapott semmit. Mindenki azt gondolta, hogy meg van a közös irány. Arra nem sokan számíthattak, hogy a szónokok nem egymást, hanem a másik oldalt fogják erősíteni.
(more…)

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia honlapján bárki megtalálhatja az isteni tízparancsolatot a hozzáfűzött elemzésekkel. Miután hazánkat hosszú idő után újra keresztény szellemben kormányozzák, nem árt utánanézni annak, érvényesülnek-e azok a parancsok, amelyeket Isten adott a Sínai-hegyen, s amelyek a valláserkölcsi élet örök érvényű alaptörvényei. E kérdés hivatalos tisztázása nem tűr halasztást, a közelgő választások miatt. Az ökumenizmus jegyében kellene az arra illetékeseknek egyértelművé tenni, érvényesült-e kellő következetességgel a kormányzati munkában Isten tízparancsolata, amely az embernek Isten és embertársai iránti kötelességeit összegzi. s amelynek érvényessége minden időben megmarad, mivel Jézus azt mondta: „Nem megszüntetni jöttem a Törvényt, hanem beteljesíteni”.

(more…)

Mára sikerült a politikának a köztisztviselői kar tagjainak jó részét az engedelmes, gyáva, gondolkodásra képtelen, a legaljasabb politikai akaratot kiszolgáló, végrehajtói szerepbe kényszeríteni. Senkinek ne legyenek kétségei, ha megfogalmazódik a szándék, az igény, újra megjelennek azok a törvények, amelyek biztosítják a jogi alapot ahhoz, hogy szögesdrótok mögé kerüljenek a nem kívánatos elemek. S nem kétséges az sem, hogy a végrehajtás hatékony megszervezéséhez is megteremtenék a szükséges erőt. A békemenet pedig biztosítaná a kívánatos társadalmi támogatottság látszatát is.
(more…)