Leváltani ezt e tekintélyelvű rezsimet. Hatalomhoz juttatni az egész társadalmat. Ez lehet az alapja a szegénység felszámolásának, a jóléti társadalom kiépülésének. Ehhez „csupán” arra van szükség, hogy a társadalom széles csoportja kezdjen el szerveződni azért, hogy a kizsákmányoló gazdasági és politikai intézmények helyére befogadó intézményeket állítson.
Évek óta nem történik semmi, csak várom a nagy csodát. Évek óta nem változik semmi. Mért kezdjem én a változást? Mindig azt mondják, hogy legyek jó, de mért mindig csak én, csak én legyek jó. [Bikini]
Azt mondják, aki nem akar tanulni, azt nem lehet kényszeríteni rá. Ezért nem kell emelni a tankötelezettség idejét. Tizenhat évesen menjen, aki menni akar az utcára iskolai végzettség, szakképzettség nélkül. Kell a közmunkás az új kormányzati földbirtokosok latifundiumán. De miért nem akar tanulni a gyerek? A gyerek, akinek természetes hozzáállása az élethez a kíváncsiskodás. Mert kiölik belőle ezt az igényt. Ki a „gyilkos”? Az iskola. Az iskola, amelyik nem a gyermeki vágyak kielégítésére törekszik, hanem a hatalom által diktált elvárásoknak szeretne megfelelni. Nem azt keresi, hogy mi a fontos a gyereknek. Sőt! Általában arra kíváncsi, mit nem tud a nebuló. Az iskolát, a pedagógust nehéz felmenteni a felelősség alól. Nehéz, de van némi alapja annak, hogy más a főfelelős.
A lázcsillapítótól a beteg megkönnyebbül, de nem gyógyul meg. Így van Európa is a kerítéssel. Attól, hogy mind több határon, mind hosszabban kígyóznak a drótszörnyetegek, nem szűnnek meg azok az okok, amelyek miatt milliók hagyják el szülőföldjüket. Ha megépült a kínai nagy fal, miért ne épülhetne meg az európai nagy kerítés? Lehet, hogy az egyesülő Európa alapja ez az építmény lesz? Persze azt sem lehet kizárni, hogy egyes nemzetek a szuverenitásuk részeként fogják fel, lehet-e saját határukon saját kerítés. Köztes megoldásként szóba jöhet a közös kerítés mellett a nemzeti kerítés megépítése is.
(more…)
A Klebersberg Intézményfenntartó Központ megszüntetésének kormányzati bejelentése a legjobb példa arra, milyen fejetlenség uralkodik ezen a területen. Ennek megértéséhez nem árt emlékezni: ezidáig átalakításról és nem megszüntetésről volt szó, melynek előkészítésén hosszabb ideje dolgozik a kormányzat.
Bár a józan ész azt diktálná, hogy a kormány rinocéroszokat alkalmazzon, mégis sárkányok foglalkoztatása mellett döntött. Míg az Istenek a fejükre estek című – mindig újranézhető – filmből közismert, hogy a rinocérosz ösztönösen széttapossa a tűzet, addig a kormánysárkány, ahol parazsat lát, oda lángot okád, mind a hét fejével.
(more…)
Mielőtt a regnáló köztársasági elnök elégedetten hátradőlne foteljében – lám, ő képes volt szembeszállni az Országgyűlés, a kormány akaratával, és elküldeni az Alkotmánybírósághoz két olyan törvényt, amely a közpénzek elköltésének nyilvánosságát korlátozná – ki kell jelenteni, nagyon is kilóg a lóláb. Aki egy kicsit is elgondolkozik, azonnal látja, olyan törvényekről van szó, amelyeket nagy valószínűség szerint azért nyújtott be a hatalom, hogy lehetőséget biztosítson erre a köztársasági elnöki lépésre, és arra, hogy az Alkotmánybíróság jó hosszú, nehezen értelmezhető, a törvényalkotókat több oldalon elmarasztaló határozatokat hozhasson. Kellenek a bizonyítékok annak alátámasztására, hogy Magyarország jogállam, demokrácia, működik a fékek és ellensúlyok rendszere.
(more…)
Kádár álma valósul meg az apolitikus nemzet létrejöttéről? Van rá esély! Jól jellemzi a mai közéletet, aki bírál, sietve teszi hozzá: ő civil, szakmai alapon kritizál. Nem politizál, csak szakmázik! Nem a kormányt akarja bántani. Csak jobbítani szeretne. Nem a kormányt? Akkor kit? A bajok gyökere ugyanis legtöbbször abból ered, hogy az éppen regnáló kormány valamit rosszul tesz vagy éppenséggel nem cselekszik, bár szükség lenne rá. Napjainkban egyre többen döbbenek rá: a Jó Államnak elkeresztelt kormányzati építmény sosem fog felépülni. Sosem, hiszen nem több ez a – több törvénybe is belefoglalt – célkitűzés egy kormányzati blöffnél. Nem több egy olyan légvárnál, amely azt hivatott eltakarni, hogy olyan ország épül, amelyben keveseknek, nagyon keveseknek jó.
Miután hivatalosan bejelentette a kormányzat magas rangú képviselője, nem lesznek előrehozott választások, jók az esélyek arra, hogy idő előtt az urnák elé hívják a „nagyérdeműt”. Erre minden oka megvan a színpadi stábnak, hiszen nagyon jól állnak, nagyon jól teljesítenek.
1867. május 22-én Kossuth Lajos Deák Ferencnek írt levelében felvázolta Magyarország sorsát, arra az esetre, ha létrejön a kiegyezés a Habsburgokkal, létrejön az Osztrák-Magyar Monarchia. „.. én e tényben a nemzet halálát látom; s mert ezt látom, kötelességemnek tartom megtörni hallgatásomat; nem avégett, hogy vitatkozzam, hanem hogy Isten, a Haza s az utókor nevében esdekelve felszólítsalak… Ne vidd azon pontra a nemzetet, melyről többé a jövőnek nem lehet mestere! ” Maga a szerző is tisztában volt azzal, hogy a napi politikai érdekek általában elsöprik a távlatos gondolkozást, hiszen így fejezte be a levelet: „Tudom, hogy a Cassandrák szerepe hálátlan szerep. De Te fontold meg, hogy Cassandrának igaza volt! ”
