Az oktatás sikeressége sok tényezőn múlik. Sok tényezőn, hiszen az oktatásnak számos szereplője van. Ha bármelyik alulteljesít, az meglátszik az oktatás eredményességén. Akkor, amikor az oktatás eredményességéről beszélünk, különbséget kell tenni az egyéneknél elért eredmények között, és az oktatásnak a társadalomra gyakorolt hatása között. A kettő szorosan összefügg, de mégis élesen különválasztható. Össztársadalmi szinten az oktatási rendszer eredményessége a fontos. Az oktatási rendszer eredményessége viszont azon múlik, hogy az egyének mennyire sikeresek az oktatásban. Minél több az egyéni siker, annál nagyobb az esély arra, hogy az oktatás rendszere pozitív hatással van a társadalom fejlődésére. Fordítva is igaz ez a megállapítás: minél kevesebb azoknak a száma, akiknek lehetőségük nyílik, hogy sikeresek legyenek az oktatásban, annál nagyobb az esélye annak, hogy az oktatási rendszer nem képes segíteni a társadalmi haladást.

(more…)

Az elsőszülöttség jogának elkótyavetyélése régi történet. Az sem új keletű bölcsesség, hogy más kárán tanul az okos. Mégis, ritkán sikerül elkerülni azt a csapdát, hogy áron alul mondjon le valaki valami olyanról, amit már magáénak tudhatott. Napjainkra is igaz ez az állítás.

(more…)

Miközben az oktatás teljes rendszerét megszállta az állam. Miközben a gyermek, a szülő, a pedagógus az állam által megszállt oktatási rendszer totális kiszolgáltatottjává vált, sikerült bedobni két fontos, de a lényeget tekintve mellékes témát, amely mögé bújva a köz figyelmét el lehet terelni a lényegről. Ez a két téma a kilenc évfolyamos általános iskola és a nyári szünet lerövidítése.

(more…)

Vajon azok a pedagógusok, akik az oktatási ellenforradalom kezdete óta megtartott jó néhány megmozdulásra nem tudtak, nem mertek nem akartak elmenni, felfedezték-e már a Parlament honlapján azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket szeretett kormányuk nyújtott be, szokása szerint az érintettekkel történő előzetes szakmai egyeztetés nélkül, a köznevelés rendszere és a pedagógusok helyzetének végleges formába öntése céljából.
(more…)

Az államosított köznevelés sorsa egyetlen ember szeszélyének van kiszolgáltatva, annak a személynek, aki a kormány nevében a döntéseket hozza. Az államosított köznevelés ugyanis teljes egészében az államtól, annak pénzügyi helyzetétől, illetve az oktatás társadalmi szerepének kormányzati elismerésétől függ.

(more…)

Bár az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság koordinálásában, ez év márciusára elkészült egy új közoktatási törvény, az V. Nemzeti tanév a köznevelés jegyében indult el ez év szeptemberében. Az ország nem kívánta helyreállítani a tanítás, a tanulás szabadságát.
(more…)

Miután parlamentáris diktatúra nem létezik, úgy tűnik, az izzadságszagú parlamentáris köztársaságot hazánkban felváltotta a húgyszagú diktatúra. Senki nem állíthatja, hogy az 1990-es választások után kialakult politikai rendszer hibátlanul, zökkenőmentesen működött. Sőt.

(more…)

Az oktatás államosításának újabb szakasza kezdődik a szeptemberben induló tanévben. Ez a szakasz lesz a legnehezebb, a leghosszabb és a hatalom szempontjából a legfontosabb. Eddig az állam „csak” az oktatás rendszerére, intézményeire, szolgáltatásaira tette rá a kezét. Eddig az állam „csak” a pedagógusok feletti munkáltatói jog gyakorlását szerezte meg. Most jött el az ideje annak, hogy az állam megvalósítsa azt, amiért az oktatás egész rendszerét kisajátította, vagyis érvényesítse akaratát: ki taníthat, s miből, s ki boldogulhat ebben az országban, s kiből lesz jó esetben közmunkás.
(more…)

Ha valaki elolvassa és megérti – nem egyszerű -, mit fogadott el az Országgyűlés felsőoktatási felvételi ügyekben, biztos, hogy igazat fog adni a „sztrájkoló” ifjúságnak.

(more…)