Merre tovább, melyik úton?

Aki elolvassa az Országgyűlés által július 12-én – a még hatályba sem lépett – köznevelési törvény módosítására elfogadott törvényjavaslatot, könnyen rájön arra, hogy ennek a kormánynak esze ágában sincs bármit megőrizni az iskolák demokratikus működéséből, szakmai önállóságából.
(more…)

2012. augusztus 3. péntek

Mese a Jó Államról és a jogállamról

A hatalom döntött. Fel kell építeni a Jó Államot. A hatalom intézkedett és a Parlament elkezdte lerakni az alapokat. Már kormánybiztosa is van a feladatnak. A Jó Állam kialakítása érdekében született meg 2011. november 21-én a megyei önkormányzati intézmények ingyenes államosításáról rendelkező törvény. Bár ez a törvény ellentétes a „nyuszi tojta” Alaptörvénnyel, mivel az tiltja a tulajdon ingyenes kisajátítását: „Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet [XIV. cikk], a köztársasági elnök ebben az esetben mégis bátran gyakorolhatta az aláíráshoz való jogát. Nem csak azért, mert feltehetően szakértői emlékeztették arra, hogy az Alaptörvény csak 2012. január 1-jétől hatályos, hanem főleg azért, mert a Parlament 2011. november 14-én, következő napi hatályba léptetéssel kicserélte a „sztálinista 1949-es” Alkotmánynak azt az idejét múlt rendelkezését, amely szerint az „állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát”. Helyébe a kor [vagy kór, lehet választani] szellemének megfelelően a következő mondatot tette: „Helyi önkormányzati tulajdonnak az állam vagy helyi önkormányzat részére történő ingyenes átadásáról törvény rendelkezhet.”

(more…)

2011. december 12. hétfő

Alkotmánybíróság és jogállam

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nem jogosult elbírálni az Alkotmányt módosító törvények alkotmányosságát. Ezzel lényegében szabad kezet adott a Kormánynak és az Országgyűlésnek ahhoz, hogy azt tegyen, amit akar. E döntéshez kapcsolódó különvélemény azonban rámutat arra, hogy az Alkotmánybíróság lényegében lemondott arról, hogy betöltse azt a szerepet, amelyre létrehozták, és ezzel hozzájárul a jogállamiság felszámolásához. Íme a különvélemény (nem teljes szövege): „…az Alkotmány módosításának vannak alkotmányos korlátai. Azt is mondhatjuk, hogy az Alkotmány egyes normái jogilag az Alkotmány alapján megváltoztathatatlanok. Ezek közül a legfontosabb az Alkotmány 8. § (1) bekezdése, amely szerint „A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait”. Az Alkotmány itt több lényeges dolgot állít, amelyek együtt vezetnek arra, hogy ez a rendelkezés az Alkotmány megváltozhatatlan normája. Az Alkotmány előbb idézett normájának három fő eleme van. Az egyik az „ember (…) alapvető jogai”, amelyről az Alkotmány szól. A másik, hogy ezek a jogok „elidegeníthetetlenek és sérthetetlenek”; végül a harmadik vizsgálandó elem az, hogy az Alkotmány („a Magyar Köztársaság”) az előző két elemet „elismeri”.
(more…)

2011. július 26. kedd

Az életre tanítani

Csökken a kormányzó párt népszerűsége, de politikusai magabiztosak. Ennek meg is van az alapja. A megszerzett szabadságjogok jó részét nem is olyan suttyomban, nem is olyan lassan mind-mind visszavették, saját hatalmukat bebetonozták, jólétüket megalapozták, anélkül, hogy nagyobb ellenállásba ütköztek volna.

(more…)

2011. május 18. szerda

A gép forog, az alkotó pihen

Érdekes elmélkedéseket” lehet [még] hallani, olvasni arról, hol is tart a jogállam felszámolása és az új társadalmi rend kiépítése a Magyar Köztársaságban. Annak ellenére, hogy a – címben jelzett – madáchi állapot még nem következett be, nehezen lehet azonosulni azokkal a véleményekkel, amelyek arról szólnak, hogy a jelenlegi állapotok még „elmennek”. Nem érdemes végigfutni a jogállam ismérvein, s az elmúlt hónapok eseményein. Akit ez a téma érdekel, úgy is tudja, miről van szó.

(more…)

2011. január 5. szerda

designed by János Szüdi Harcolj a spam ellen! Katt ide!