A jogszabály a társadalom működtetésének, irányításának legfontosabb eszköze. A jogszabály testesíti meg azt a politikai akaratot, amelyet a választásokon győztes párt képvisel. A politikai szándék, akarat a jogszabály által válik állami szándékká, állami akarattá. Az állami szándék, állami akarat mögött áll az az államgépezet, az az erőszakszervezet, amely képes a jogszabályban foglaltak végrehajtását kikényszeríteni.
(more…)
A közelmúlt két eseménye a napnál is világosabban jelzi, hogy mi a különbség a Jó Állam és a jogállam között. A Jó Állam hazánkban épül.
Az önkényuralom legbiztosabb jele, amikor a törvényeket felváltják az ukázok. Törvények alatt azokat a jogszabályokat kell érteni, amelyeket egy ország legfőbb választott képviseleti szerve, az Országgyűlés, meghatározott szigorú eljárás szerint megalkot.
(more…)
Egy demokratikusan működő országban nem fordulhatott volna elő, hogy egy államtitkár levélben utasítsa az iskolaigazgatókat arra, hogy mikor, mit énekeltessenek el a tanulókkal. Ráadásul egy olyan államtitkár, akinek egyébként semmi köze nincsen ahhoz, hogy mi folyik az oktatásban.
(more…)
2013. április 18-án a Magyar Országgyűlés felhatalmazta a fővárosi és megyei kormányhivatal keretei között működő járási munkaügyi kirendeltséget arra, hogy úgynevezett hivatalból lefolytatott közigazgatási eljárás keretében kizárja a közfoglalkoztatásból azt az álláskeresőt, akivel szemben tanköteles gyermekének mulasztása miatt szabálysértési eljárás van folyamatban. A szeptember 1-jén hatályba lépő rendelkezések jól példázzák ennek a hatalomnak a hozzáállását a szegényekhez: „akinek nincs semmije, az annyit is ér…”. [2013. évi XLI. tv. 7. §]
(more…)
A nemzeti köznevelésről szóló 2011 decemberében megjelent törvényhez benyújtott újabb, kilencedik módosító indítvány igazolja, hogy a törvény előkészítése hasonlóan körültekintő volt, mint ahogy az Osztrák-Magyar Monarchia annak idején fejest ugrott az első világháborúba. Ferenc József kijelentése a hadüzenet előtt miszerint mindent megfontolt, mindent meggondolt épp olyan valósnak bizonyult, mint azok a kormányzati nyilatkozatok, amelyek – a háttértanulmányok és háttérszámítások nélkül benyújtott – törvény végrehajthatóságával összefüggésben elhangzottak a Parlamentben, amikor keresztülverték az ország legnagyobb ellátórendszerét sebtiben, totálisan átalakító törvényt.
(more…)
Az, aki az alaptörvény jogállamiságra és hatalommegosztásra vonatkozó rendelkezéseit olvassa, nem véletlenül jut arra a következtetésre, hogy hazánkban minden rendben van. „Magyarország független, demokratikus jogállam.
(more…)
Az 1989-es kerekasztal tagjai és az Akkori alkotmány megalkotói bűnös naivitásról és a történelmi tapasztalatok nem kellő ismeretéről tettek tanúságot, akkor, amikor a harmadik Magyar Köztársaság sorsát a véletlenre bízták.
(more…)
A hírcsatornák mind gyakrabban mutatják a hivatali ajtókon be- és kilépőket, amint audienciára, alárásra járulnak a miniszter színe elé. Nem tesznek ők sem többet, sem kevesebbet annál, mint sem futnak jogaik után, amelyek attól függően realizálódnak, hogy a hatalom a maga szempontjából hasznosnak ítéli-e meg a beterjesztett kérelem teljesítését vagy sem. Mert a hatalom nem kérdez, nem egyeztet. A hatalom dönt. A hatalom a lehető legszorosabbra húzza a gyeplőt minden esetben, aztán vár, és úgy tesz, mintha engedne. Pedig csupán annyit történik, hogy a túlfeszített húrt eredeti szándékának megfelelően egy kissé meglazítja. Ezzel a megoldással éreztetni tudja mindenkivel, hogy semmihez nincs joga senkinek. Minden, mindenki a hatalomtól, ha egészen pontosak akarunk lenni, egyetlen személytől, az ország Megmentőjétől függ.
(more…)
A recept egyszerű. El kell vinni az ügyeket minél messzebbre azoktól, akikre vonatkozik, hogy ne tudhassák, ki milyen alapon hozott döntést, hogy eszükbe se jusson megkérdezni, miért az a megoldás született, amelyet közöltek velük, hogy szóba se kerüljön, lehet másképp is csinálni a dolgokat.
(more…)
