Az országban élők nem először merülnek alá, nem először játszanak a kivárásra. Zsigeri ösztönévé vált az itt élőknek: túl kell élni, ki kell játszani a hatalmat, ezt a mait is. Szívesebben hordjuk a láncot, mint a kardot? Nem akarjuk észrevenni a zsarnokságot az épülő szögesdrótban, a könyvsorokban, a szögesdrótnál jobban butító szólamokban? Még mindig a hőkölő harcok népe lennénk? A magyar költök – Petőfi Sándor, Ady Endre, Illyés Gyula – figyelmeztetései terméketlen talajra hullottak? A kérdések adottak. És a válaszok?
(more…)