Mindnyájunk érdeke, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között lássák el a feladataikat. Az államnak a jog uralma alatt kell állnia. Ezek a jellemzői a demokratikus jogállamnak, mutatott rá az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában [56/1991. (XI. 8.) AB h.] (more…)

Minden ember közös jussa az a méltóság, amely a születésétől fogva a haláláig megilleti, akár tud róla, akár nem, akár büszke rá, akár nem, akár igényt tart rá, akár nem. Az emberi méltóság – mondhatjuk – isteni adomány, el nem vonható, el nem adható, el nem utasítható, el nem veszíthető. Így mindenki „Méltóságos” és e körben egymással egyenlő.
(more…)

„Az ifjúság nevelése a jövő záloga!” (XVI. Benedek) Hazánkban a hatalom tönkretette az iskolát. Az iskola tönkreteszi az ifjúságot. Az ifjúság és vele az ország elveszíti jövőjét.

Requiem a (tan)szabadságért

Magyarországon diktatúra van. A diktatúra akkor is diktatúra, ha nem a katonák kormányoznak, akkor is, ha az ellenzék nincs a rács mögött, akkor is, ha a szabadságjogok néhány morzsáját még nem söpörték le az asztalról. Mi másnak lehetne nevezni az olyan hatalomgyakorlást, amelynek nincsenek korlátai, egyetlen ember dönthet minden kérdésben? Formálisan létezik országgyűlés és kormány. Valóságos döntési joguk nincs. Nem rajtuk múlik lesz-e és mikor Magyarország – a történeti alkotmány vívmányainak megfelelően – királyság, Orbán Viktor fejére teszi-e az országházi vitrinből a koronát, vagy megelégszik azzal, hogy élete végéig a kormányzói tisztséget tölti be. Törvények születnek vita nélkül, egyetlen nap alatt. Törvények születnek a kormány megkerülésével, önálló képviselői indítványként.
(more…)

Mára bebizonyosodott, a vátesz szerepét töltötte be dr. Kiss László és dr. Bragyova András a két alkotmánybíró, amikor 2011-ben az Alkotmánybíróság – pénzügyi tárgykörű törvények felülvizsgálatával kapcsolatos – jogkörét csorbító alkotmánymódosítás ellen benyújtott beadványok elutasításakor meghozott határozathoz mindketten különvéleményt csatoltak. A különvéleményben rámutattak arra, az Alkotmánybíróság feladata védeni magának az Alkotmánynak a szövegét is. Azért vált szükségessé ennek kifejtése, mert az Alkotmánybíróság – konkrét alkotmányos tilalom hiányában, és nem először – arra a következtetésre jutott „ … nem vizsgálhatja felül és nem semmisítheti meg az Alkotmány egyetlen rendelkezését sem, … ha valamely rendelkezés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmány részévé vált …” . [61/2011. (VII: 13.) AB h ] A különvélemények okfejtése érthető: nem engedhető meg a már elért alkotmányosság védelmi szintjének csökkentése, így különösen a jogállamiság, az emberi jogok sérelme. (more…)

Magyarországnak nincs Alkotmánya, ezért nincs alaptörvénye. Alkotmány hiányában az Alkotmánybíróság alkotmányvédelmi hatásköre mára elolvadt. Alkotmány hiányában a társadalom teljesen kiszolgáltatottá vált a hatalomnak.

(more…)

„Ha majd minden rabszolga-nép/ Jármát megunva síkra lép” [Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet …]

Az útkereszteződésnél

Szerencsés ország az, amelynek jó időben van jó vezetője. Még szerencsésebb az, amelyiknek a történelme során többször volt ilyen szerencséje. A világ minden táján, minden ország történelme tele van útkereszteződésekkel, amelyhez érve dönteni kell, merre tovább. A választás sikeres, ha az események láncolata utólag igazolja a döntést. A döntéshozónak a saját korában kell előretekintenie több évtizedre. A döntéshozónak adott esetben saját érdekeit figyelmen kívül kell hagynia. A döntéshozónak nem ritkán szembe kell helyezkednie a népakarattal.

(more…)

Az Országgyűlés kormánypárti képviselői két nap alatt megteremtették annak lehetőségét, hogy a Kormány saját hatáskörben megváltoztassa Magyarország közjogi berendezkedését. Az Országgyűlés 2018. április 11-én 127 [2/3-nál kevesebb] szavazattal elfogadta a „Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról” címmel, 2018. április 9-én, egyéni képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslatot. Ez a törvény azért mérföldkő az ország irányításának alakításában, mivel a ténylegesen kialakult helyzetnek megfelelően törvénybe foglalta a demokratikus jogállam megszüntetésének befejezését. Nem kellett hozzányúlni az Alaptörvényhez. Elégséges volt – „feles” törvényekkel – megváltoztatni a kormányzati munkamegosztás rendjét.
(more…)

Valóságos csoda, hogy a gulyáskommunizmus helyébe a rothadó kapitalizmus léphetett 1990-ben. Mi mással lenne magyarázható, hogy a magyar választók önként feladták a létbiztonságot nyújtó szocializmust és beléptek a bizonytalanságba. Nem volt, nem kellett forradalom. A munkásosztály a szövetséges parasztsággal és értelmiséggel közösen önként lemondott a hatalomról és mindazokról az előnyökről, amelyeket egy konszolidált diktatórikus berendezkedés – a társadalmi béke és a hatalom megőrzése érdekében – garantálni tudott számukra. Lemondott a mesterségesen alacsonyan tartott hatósági árakról. A teljes foglalkoztatást, bérezést, nyugdíjat garantáló munkakényszerről. A termelőszövetkezetek és a háztáji biztosította élhető kistelepülésekről. Az ingyenes oktatásról és egészségügyről. A szakszervezeti üdültetésről. A gyermekek nyári napközis táboroztatásáról. Miért? Nem valószínű, hogy a jogállam, a sajtó- és más szabadságjogok utáni vágy miatt kaptak választói bizalmat a frissen alakult vagy újjáalakult piacgazdaságot ígérő pártok az első szabad választásokon. Talán az a téves feltevés motiválhatta az urnákhoz járulókat, hogy különösebb erőfeszítés nélkül, rövid idő alatt sikerül utolérni az osztrákok életszínvonalát?
(more…)

Nem tündérmese. Nem délibáb győzte meg a magyarokat arról, az a jó, ha szegénységben és félelemben élnek, az a jó, ha esélyük sincs a boldogulásra. Elhitték a mesét, az ország jobban teljesít.

Kételkedem, tehát vagyok

A kételkedés kényszere az emberré válás és az emberiség fejlődésének folyamatos motorja. Hiszen, ha valamelyik ősünk, nem kételkedik abban, hogy természetes dolog a faágak között hintázva haladni, sosem próbálja ki a földön járást. Nem tudjuk ki volt az a kétkedő, aki először gondolt arra, mellső lábait érdemes felemelni a földről, de köszönet jár érte. Köszönet jár annak az ősünknek is, aki nem hitte el, hogy földünk lapos. A kételkedésre épülő vizsgálódás döntött meg számos, korábban megkérdőjelezhetetlen tételt, változtatott meg ősi gyakorlatot, hozott újabb és úabb megoldásokat. (more…)

A kormányváltásra készülő demokratikus baloldal bukásának egyik oka, nem találtak szövetségeseket céljaik megvalósításához. Ezért a kormányváltásra készülő pártok nemcsak gyengék és eszköztelenek voltak ahhoz, hogy eljussanak az ország minden településére, hanem szövetségesek hiányában üzeneteiket sem tudták széles körben teríteni.
(more…)