Mára már érthető, miért nem reagált Simicska Lajos nyilatkozatára a miniszterelnök. Nem történt ugyanis semmi más, csupán annyi, hogy Simicska Lajos előzetesen, tömören összefoglalta az évértékelő beszéd lényegét.

Miután feltehetően ismerte a szöveget, arra vállalkozott, esetleg fel is kérték rá, hogy a politikai inkorrektséget közérthetően elmagyarázza a népnek. Az inkorrektnek ugyanis többféle értelmezése is olvasható a netten: nem becsületes, helytelen, szabálytalan, kifogásolható, illetlen, megbízhatatlan stb. Ha pedig nem kérték volna fel, akkor is jól jött ez az előzetes szóértelmezés, annak elhárításához, hogy olyan vita alakuljon ki e fogalom körül is, mint az illiberális demokrácia értelmezésénél. (Sokan ma sem mondják ki, hogy egy diktatórikusan működő államról van szó.)

Így már az is érthető, hogy a sok fullajtár közül miért nem akadt egy sem, aki pennát ragadván kezébe, felíratot szerkesztett volna a legfőbb ügyész részére, az állam büntető igényének érvényesítése céljából. Érthető az is, miért nem nyújtottak be másnap egy kivételesen sürgős eljárást igénylő törvényjavaslatot a büntető törvénykönyv módosítására, amely – a Csemegi-kódex mintájára „A ki a király ellen sértést követ el: vétség miatt két évig terjedhető fogházzal és hivatalvesztéssel büntetendő.” – a büntetési tétel megemelésével lehetővé teszi a szigorú fellépést a közjogi méltóságokat sértegetőkkel szemben.

Az igazság az, hogy a „jó barát” értelmezése nem olvasható a kormányfői kifejezés lexikális magyarázatai között. Jelen esetben a nyelvújító szándék érthető, magyarázható és elfogadható, hiszen, nem mellesleg széleskörű támogatást is kapott. Igaz, nem egészen világos miért is tett beismerő vallomást a kormány feje? Mint ahogy az sem világos miért tapsoltak a jelenlévők e szavak elhangzása után? Orbánul azonban érteni kell! Amikor a magyar emberről mint inkorrekt lényről szónokol – a történeti alkotmányból levezethetően – önmagáról és titkos vágyairól beszél: Mi, Orbán Viktor Isten kedvező kegyelméből Magyar Ember politikailag inkorrektek vagyunk, szólt az üzenet. De kinek? Az eredeti törvényszövegből érthető meg a címzett: a világnak. Ő királyi Felsége első Ferenc József koronáztatásakor kiadott 1867. évi II. törvénycikk akárcsak részleges megvalósításához „Isten kedvező kegyelméből Ausztriai Császár, Magyar, Cseh, Dalmát, Horvát, Tót, Halics, Ladomér, Ráma, Szerb, Kun és Bolgár országok Apostoli, úgy Illyria, Jeruzsálem stb. Királya, Auszria főherczege, Toscana és Krakó nagyherczege, Lotharingia, Salzburg, Steyer, Korontán, Krajna és Bukovina herczege, Erdély nagyfejedelme, Morvai őrgróf, Fel- és Al-Slézia, Modena, Parma, Piacenza, Guastalla, Osvieczim és Zátor, Teschen, Friaul, Ragusa és Zára stb. herczege, Habsburg, Tyrol, Kyburg, Görcz és Gradiska grófja, Trient és Brixen fejedelme, Fel- és Al-Luzsicza s Istria őrgrófja, Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg stb. grófja, Triest, Kattaro és a Szláv őrgrófság Ura stb.”, csupán a magyar korona megszerzéséhez is szükség van arcátlanságra, gátlástalanságra, keleti nyitásra, az orosz cár segítségére. Egy ilyen tervhez az inkorrektség értelmezésénél nem lehet finomkodni. Világossá kell tenni mindenki számára, hogy a nyilatkozó a hatalom megtartása, a korona megszerzése érdekében legalább olyan szilárd jellem, mint példaképe, aki úgy gondolta, ha neki pusztulnia kell, pusztuljon az az ország is, amelynek tizenkét évig teljhatalmú ura volt.

A korrekt embereknek még sem érdemes azon gondolkodniuk, kilépjenek-e a magyar emberek köréből, vagy becsületsértésért feljelentsék a szónokot. Törvény által elismert, legalább egy évszázada honos kisebbség tizenhárom él az országban, s nincsenek köztük a zsidók. Nekik vajon szól-e ez az üzenet vagy sem? Nem érdemes ezen sem gondolkozni. Jól körülhatárolható kik tartoznak a Simicska-féle értelmezés hatálya alá. Mindazok, akik e bejelentéskor a teremben élénk tapsviharba törtek ki. Mindazok, akik úgy gondolják, nekik is jól jövedelmez az inkorrektség. Mindazok, akik úgy gondolják, a törvényesített szabad rablás, az korrekt megoldás.

Azok pedig, akik kívül rekedtek e bazári bemutatón, vigasztalódjanak. Nemcsak az a mondás örök érvényű, hogy az adott szó kötelez, hanem az is, hogy aki korpa közé keveredik, azt felfalják a disznók.