Az állam vezetőt keres

Minden szervezet életében döntő fontosságú, hogy a vezetését arra alkalmas személy lássa el. A jó vezető képes arra, hogy olyan vezetőtársakat keressen és találjon, akikre támaszkodva megtalálja a rábízott szervezet működéséhez, fejlődéséhez szükséges lehető legjobb megoldásokat. A jó vezető garancia a tulajdonosnak, jó kezekben van a vagyona, garancia a dolgozóknak, munkájuk és fizetésük hosszútávon biztosított. Nem túlzás az állítás: a jó vezető aranyat ér. Ezért a tulajdonos, ha a szervezet bölcs gazdája, eget-földet megmozdít, hogy megtalálja a legmegfelelőbb embert. A bölcs gazda megbízik a jó vezetőben. A bölcs gazda hagyja dolgozni a jó vezetőt.

Más a helyzet akkor, ha hiányzik a gazdából a bölcsesség. Rossz gazda az, aki híján van a bölcsességnek. A rossz gazdának nincs szüksége jó vezetőre. Az államnál nincs rosszabb gazda. Ha az állam a gazda, könnyen és gyakran szorulnak háttérbe a szervezet jó működéséhez fűződő érdekek, az állam önös érdekei mögött. Ekkor a szervezet vezetőjének nem az a feladata, hogy biztosítsa a szervezet optimális működését, hanem az, hogy a szervezet kiszolgálja a hatalom igényeit.

Az oktatás rendszere különböző szereposztásban

Nincs ez másképpen akkor sem, ha egy különleges szervezetről, e különleges szervezetek rendszeréről, az oktatási rendszer és ezek intézményeiről van szó. Az oktatás rendszere akkor lehet sikeres, ha az ország szolgálatába állítják. Ekkor az egyes intézmények feladata a rájuk bízott gyermekek személyisége lehető legteljesebb mértékű kibontakoztassa, megadva ily módon minden gyermeknek az esélyt a sikeres élethez. Minél többen jutnak minél messzebbre az ismertek megszerzésében, annál nagyobb az esélye annak, hogy az ország is sikeres lesz. E feladatok megvalósításához jó intézményvezetőkre van szükség. A recept adott: sikeres iskolák, sikeres tanulók, sikeres ország. Egy erős, szabad oktatási rendszer nemcsak a gazdasági fejlődés motorja, hanem a szabadságjogok kiteljesedésének is a garanciája. Amikor az oktatás rendszere a hatalom igényeit teljesíti, legfontosabb feladata biztosítani az utánpótlást a hatalomgyakorlás fenntartásához, korlátozni azoknak a számát, akik alkalmasak a helyzet reális megítélésére, tudatosítani a hatalmi viszonyok megváltoztathatatlanságát, közvetíteni az uralkodó ideológiát. E feladatok teljesítéséhez a hatalomhoz lojális vezetőkre van szükség.

Magyarország helyzete sajátos, nemcsak azért, mert a nyitott, befogadó, a gyermekközpontú oktatás megvalósítását megcélzó közoktatást felváltó köznevelés minden elemét a hatalom szolgálatába állították. hanem azért is, mivel az országnak nincs oktatási rendszere. Léteznek intézmények, amelyek ellátják a különböző feladatokat, de tevékenységük összehangolása megszűnt. Nincs kormányzati felelőse az oktatásnak. Helyesebben a kormányzati felelősség olyan mértékben megosztott, hogy ember legyen a talpán, aki megmondja, melyik ügyben kihez kell fordulni. Az óvodák gazdái az önkormányzatok. Hírlik, hogy irányításukat átveszi az önkormányzatokért felelős miniszter. Minden más – nem magán és nem egyházi fenntartású – intézménynek az állam a gazdája. Az általános iskolák, a gimnáziumok a tankerületek szervezeti egységeként működnek. Kormányzati képviseletüket az oktatásért felelős miniszterre bízták. A szakképzést ellátó intézmények beolvadtak a szakképzési centrumokba. Kormányzati felelősük a szakképzésért felelős miniszter. A felsőoktatás szőröstül-bőröstül minisztert váltott szeptemberben. Az új kormányzati felelős az a miniszter, aki levezényelte a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei államosítását, előkészítve egyúttal a kutatóintézetek privatizálását. Ennek a miniszternek a nevéhez fűződik a Corvinus Egyetem kormányzati alapítványnak történő átadása levezénylése, s a többi felsőoktatási intézmény magánosításának előkészítése. Mellesleg ez a miniszter látja el a szakképzés irányítását is.

Ezek a változások ne tévesszenek meg senkit. Hazánkban minden ügy felelőse a miniszterelnök-kormányfő. A Parlament törvénybe foglalta, a kormány rendelete a közigazgatás bármely feladata ellátására kijelölheti őt, bármelyik feladatot elveheti az egyik és továbbadhatja a másik miniszternek. A kormányzati hatáskörök labdajátéka az oktatásban nem változtat a lényegen: a miniszterelnök-pártelnök tudta és akarata nélkül semmilyen fontos kérdésben nem születhet döntés. Ezért a köznevelésről szóló törvény júliusi módosításakor is tőle érkezhetett a parancs a szülői jogok állam hatáskörbe vonására, további intézményi szakmai ügyek állami hivatalokhoz telepítésére, az intézményvezetők megfélemlítésére.

Vezető kerestetik

A jó vezető kiválasztása nem egyszerű dolog. Ezt a célt szolgálja a nyilvános pályázat rendszere, amely akkor töltheti be rendeltetését, ha a pályázaton való részvétel feltételei szakmai követelményekre épülnek, a pályázatok megismerhetőek és a kiválasztásban részt vehetnek azok, akiket érint, ki lesz a győztes. Amikor nincs szükség a jó vezetőre, nincs szükség erre az eljárásra. Igazolja ezt az állítást az oktatás rendszer átalakítása.
A közoktatásban a vezetői megbízatás elnyeréséhez szükséges szakmai követelmények beépültek a közoktatási törvénybe. A vezető kiválasztásáról és megbízásáról a fenntartók, az önkormányzatok, az alapítványok, az egyházak döntöttek. A vezetői megbízás feltételei: az adott intézmény feladatainak ellátásához szükséges, a közoktatási törvényben meghatározott felsőfokú végzettség, legalább öt év szakmai gyakorlat, intézményvezetői szakvizsga. A pályázatok elbírálásában véleményezőként, részt vett a nevelőtestület, a szülői szervezet, a diákönkormányzat. A pályázathoz benyújtott vezetői program, a pályázók meghallgatása alapján alakították ki álláspontjukat. A vezetői program és az arról alkotott vélemények közérdekből nyilvános adatok, bárki számára elérhetőek, így nyomon követhető a vezetői megbízást elnyerő személy alkalmassága, támogatottsága. A vezetői megbízás pályázatának elkészítésénél figyelembe kellett venni, hogy a közoktatás intézményei szervezeti, szakmai önállósággal rendelkeznek, az intézményvezetők döntési jogosítványai, felelőssége kiterjed a szakmai, a szervezetalakítási, a munkáltatói és a gazdasági kérdésekre.

A köznevelés államosítása 2013. január 1-jén indult. Addig az időpontig az intézmények helyzete, a vezetők megbízásának szabályai és a vezetők jogosítványai a közoktatás rendszeréhez viszonyítva nem változtak. Az államosítás pillanatától kezdődően lépésről-lépésre átalakult minden, annak érdekében, hogy az intézményeket és vezetőiket az állami akarat végrehajtása szolgálatába lehessen állítani. Az intézmények az állami intézményfenntartó központ szervezeti egységeként működnek tovább. Költségvetéssel nem rendelkeznek, munkáltatói jogállásukat elvesztik. A vezetői megbízás kiadásának és visszavonásának joga nem az állami intézményfenntartót, hanem az oktatásért felelős minisztert illeti meg. Ha nem az állami intézményfenntartó az intézmény gazdája, az intézményvezetői megbízás joga a fenntartóé, akinek a kiválasztott személy megbízásához be kell szereznie az oktatásért felelős miniszter egyetértését. Igaz az egyetértés csak jogszabálysértés esetén tagadható meg.

A pályáztatás, a véleményeztetés, az információk nyilvánosságának rendje ekkor még nem változik. Ebből több kellemetlen pillanata származott a miniszternek, amikor nem az általa kiszemelt személyt támogatták a véleményezők, és a hatalom embere kinevezése ellen összefogtak a pedagógusok, a szülők, a diákok. A szorult helyzetből nem egyszer egy jogellenes eszköz bevetésével, a szabályszerűen lebonyolított pályázat érvénytelenné nyilvánításával bujt ki a miniszter.
Az említett júliusi törvénymódosítással az intézményvezetői megbízás pontos feltételei kikerültek a köznevelési törvényből. Az új szöveg szerint intézményvezetői megbízás annak adható, aki felsőfokú végzettséggel, pedagógus szakképzettséggel és a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételekkel rendelkezik. [A megjelent kormányrendelet annyiban tér el a korábbi törvényszövegtől, hogy négy évre csökkentette a megbízáshoz szükséges szakmai gyakorlat minimális idejét.] Ezzel a meghatalmazással a vezetői megbízás feltételei intézményre és személyre szabhatóak. Többé nem kerülhet kényelmetlen helyzetbe a miniszter. Nem lehet az övétől eltérő a véleménye a nevelőtestületnek, a szülői közösségnek, a diákönkormányzatnak. Véleményezési joguk megszűnt.

1988-ban egy művelődési miniszteri rendelet mondta ki, hogy az intézményvezetői megbízáshoz a nevelőtestület előzetes egyetértése szüksége, s a nevelőtestület egyetértését bíró pályázó mellőzésére csak rendkívüli indokolt esetben, például a pályázati eljárás alatt nem ismert, a megbízást kizáró ok miatt kerülhet sor. 1991-ben az Alkotmánybíróság megsemmisítette a miniszteri rendeletet, rámutatva arra, hogy ez a megoldás sérti az önkormányzati önállóságát. Az alkotmánybíróság iránymutatásai alapján került sor e kérdéseknek törvényi szintű szabályozására, s az eddig működő pályáztatási rendszer kialakítására. Bár a vélemény nem köti a megbízás kiadására jogosultat, az államosítás pillanatáig irodalmi ritkaságnak számított, hogy ne az legyen az intézményvezető, akit támogattak a véleményezésre jogosultak.

A vezetők figyelmébe

Vezetőnek lenni jó dolog. Jó dolog, különösen akkor, ha egy pillanatig sem érezheti biztonságban magát senki ebben a pozícióban. Erről gondoskodnak a köznevelésről szóló törvénybe júliusba beültetett és azonnal hatályba is léptetett rendelkezések. A szószerinti szöveg a következő: „Ha – az óvoda kivételével – állami szerv vagy felsőoktatási intézmény által fenntartott nevelési-oktatási intézményben olyan nevelési-oktatási vagy tájékoztató tevékenység folytatására kerül sor, amely a köznevelési jogszabályok súlyos megsértése révén a gyermek, tanuló Alaptörvényben foglalt jogainak megsértését eredményezheti, amennyiben e törvény szerinti más jogi eszköz
a) nem vezetett eredményre vagy
b) nem áll rendelkezésre,
az oktatásért felelős miniszter, az intézményvezető megbízását vagy ahhoz adott egyetértését mérlegelési jogkörében a tevékenységről való tudomásszerzést követő egy éven belül visszavonhatja.”

Nem kell lemondania annak, aki nem érti a szöveget. Ez a mondat szándékosan zavaros, szándékosan kétértelmű. Igaz sérti a véleménynyilvánítás jogát, a tisztességes eljáráshoz való jogot, azt azonban csak az alkotmány bíróság (szándékosan így írva) mondhatja ki. Ez a mondat nyílt fenyegetés. Ez a mondat arculcsapása mindazoknak, akik hivatástudatból, s nem hatalomvágyból vállalták egy intézmény vezetését. Miután ez a mondat nyílt fenyegetés, érhető lenne, ha tömegesen állnának fel az intézményvezetői székből azok jelenlegi birtokosai.

Zárszó helyett

Miután az eltelt időszak alatt egyetlen vezető sem adta vissza a megbízatását, nem lehet kizárni, hogy a hivatástudatot elnyomja a júliusi törvénymódosítással beépített vezetői bérpótlék, és vezetői keresetkiegészítés lehetősége, amelyeket a kormány rendeletében megállapíthat (így feltételes módban).

2019. október 7. hétfő

Nincs hozzászólás »

Vélemény?

RSS hírcsatorna a bejegyzéshez kapcsolódó hozzászólásokról. TrackBack URL

Hozzászólás most!

designed by János Szüdi Harcolj a spam ellen! Katt ide!