A köztársasági elnök és a törvények

Miután a király (helyébe lépő köztársasági elnök) megsértése bűncselekmény törvényi tényállását az országgyűlés még nem emelte vissza a magyar büntetőjogba, fel lehet tenni nyilvánosan a kérdést, irányadóak-e a legfőbb közjogi méltóságra azok a szövegek, amelyek törvény megnevezéssel ellátva, aláírásával ékesítve megjelennek az ország legelkötelezettebb kormányzati lapjában, a Magyar Közlönyben?

A történeti alkotmány vívmányaira támaszkodva, ki lehet jelenteni, hogy nem! Uralkodóink esetében is számos példa volt arra, hogy az általuk aláírt törvénycikkek helyett mindenféle pátenseket, ukázokat bocsátottak ki. Sőt, nem átallottak üzeneteket küldözgetni magas sarzsival rendelkező, lóháton közlekedő tisztekkel, akik katonákkal, ágyúkkal adtak nyomatékot az uralkodói közlendőknek.

A papírforma szerint országunk első embere pátenseket, ukázokat nem bocsáthat ki, azonban jelentős a szerepe abban, hogy mi jelenik meg az említett közlönyben. Nem szerzőként, hanem bizonyos értelemben cenzorként vesz részt a lapszerkesztésben. Egészen pontosan aláírásával hitelesíti az országgyűlés által elfogadott törvényszöveg jogrendbe állíthatóságát. Ebben jól teljesít. Irodalmi ritkaságnak számít, hogy visszaküld valamit a csöppet sem tiszteletre méltó háznak, hogy tárgyalja újra a már elfogadott szöveget. Komolyabb lépésre nem szánja el magát. Tudja jól, mivel tartozik annak, aki kezébe adta a Sándor-palota kulcsát, miután ráruháztatta a hatalmat, s gondoskodott búsás javadalmazásáról. A jótevő nem kért sokat. Sőt nem is kért igazán. A kegyenc mindig tudja mit várnak el tőle. Az ellenszolgáltatásnak az ára jelen esetben mindössze annyi, hogy kételkedés és mérlegelés nélkül odaírja a nevét a volt kollégiumi társ, a rangban öt követő, közjogi méltóság neve mellé. Ezzel kihirdethetővé válik, amit az országgyűlési szavazógép elfogadott.

A naiv közvélemény nem egyszer, nem kétszer ringatta magát abban a hitben, hogy a köztársasági elnök élni fog nem túl széles jogkörével és megküldi a kormány alkotmánybíróságához azt az irományt, amelyik nemcsak a jó erkölccsel, hanem a kormányzati használatra elkészített alaptörvény szövegével sincs szinkronban. Csalódtak! Ez a folyamat játszódott le akkor is, amikor a közigazgatási bíróságról szóló törvényt kapta meg aláírásra. A közigazgatási bíróságok feladata lesz eldönteni azokat a jogvitákat, amelyekben az állam az egyik peres fél. Ezért, bár a fideszi alaptörvény szövege szerint a bírák függetlenek, csak a törvénynek vannak alárendelve, a közigazgatási bíróságok lényegében a végrehajtó hatalom, nevezetesen az igazságügyi miniszter által irányított szervvé válnak, s ráadásul a közigazgatási bírók kinevezésében – a többi bíróságtól eltérően, amelyben a bírói testületeknek ezekben az ügyekben jelentős szerepe van – is osztottak a miniszter számára lapot. Nem mellékesen – a főszabálytól eltérően -, a bíró kinevezéshez és a bírósági vezetői megbízások elnyeréséhez a törvény nem követeli meg a bírói gyakorlatot, hanem elfogadja a közigazgatásban eltöltött éveket.

Miután a közigazgatási bíróságokat ki kell szakítani a bírósági szervezetből. Miután a közigazgatási bíróságokat fel kell tölteni kormányhű emberekkel, szokatlan dolog történt. A törvény nem a kihirdetését követő napon lépett hatályba, hanem külön törvény születet a hatálybalépéséről és az ahhoz szükséges átmeneti intézkedésekről. Ez a törvény precízen meghatározza milyen feladat vár a köztársasági elnökre, a miniszterre, az itt dolgozni vágyókra, annak érdekében, hogy 2020. január 1-jén megkezdhesse működését a kormány bírósága.

Nem várt fordulat: 2019. május 30-án, 19 óra 49 perckor dr Semjén Zsolt a kormány nevében benyújtja a hatályba léptető törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslatot. A figyelmes olvasónak feltűnhet, hogy az országgyűlés előtti előadóként nem az illetékes, az igazságügyi miniszter, hanem a bizalmi ember a Miniszterelnökséget vezető miniszter van feltüntetve. A még figyelmesebb olvasó észreveheti azt is, hogy a törvényjavaslat tárgyalási módja: „normál”, így megtárgyalása több hétig is elhúzódhat, sőt el is maradhat. Miért fontos ez? Mivel ameddig hatályos a törvényszöveg, az előkészületek folyhatnak tovább. A törvényjavaslat benyújtása a folyamatot nem akasztja meg, csak ha az országgyűlés megszavazza. Akkor a folyamat leáll. Addig viszont a törvénytisztelők teszik, tenniük kell a dolgukat.

Az átmeneti szabályokat meghatározó törvény szerint, a köztársasági elnök május 31. napjáig javaslatot tesz a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének személyére, az országgyűlés pedig a feltételeknek megfelelő személyek közül 2019. június 15. napjáig kiválasztja a legmegfelelőbbet. Két lehetőség van: a köztársasági elnök értesítést kap, ne vegye figyelembe mit ír elő számára a törvény, ha megteszi, törvényszegővé válik. Nem kizárt, hogy a köztársasági elnök törvénytisztelő, teljesíti kötelezettségét. A boríték megérkezik a jó barát házelnökhöz. Akkor „jegelik” egy kicsit.
Vannak lejárt határidők az átmeneti törvényben. 2019. április 30-ig az érintett bíróknak nyilatkozniuk kellett, hol kívánnak a jövőben dolgozni. Ez a nyilatkozat színvallásként is felfogható. A benyújtott törvényjavaslat szerint ezek a nyilatkozatok az átmeneti törvény hatályon kívül helyezésének napján hatályukat vesztik. Ennek a rendelkezésnek semmi értelme. Egy nyilatkozat nem lép hatályba, s nem is vesztheti el a hatályát. A nyilatkozatot meg kellene semmisíteni, hogy ne lehessen visszaélni vele. Így ezek is a fiókba kerülhetnek és szükség esetén elővehetők.

A kormányzati manipuláció értelmét mindenkinek magának kell kitalálnia. Annyi bizonyos, hogy a kormány a számára fontos törvényjavaslatot egyetlen nap alatt el tudja fogadtatni, sürgősségi eljárást kérve. Az is bizonyos, hogy amennyiben a benyújtott törvényjavaslatból nem lesz törvény, minden mehet tovább, a hatályon kívül helyezett törvényt ismét be lehet nyújtani. [A közigazgatási bíróságokról szóló törvény néhány paragrafusának hatályon kívül helyezésével orvosolni lehetne a vitás kérdéseket. Amit nem szabályoz a közigazgatási bíróságokról szóló törvény, arra alkalmazni kell a bíróságok szervezetére vonatkozó, illetve a bírák jogállásáról szóló törvényekben foglaltakat.] Gaudiumra semmi ok!

2019. július 4. csütörtök

Nincs hozzászólás »

Vélemény?

RSS hírcsatorna a bejegyzéshez kapcsolódó hozzászólásokról. TrackBack URL

Hozzászólás most!

designed by János Szüdi Harcolj a spam ellen! Katt ide!