A bírókról és a bíróságokról

Mindnyájunk érdeke, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között lássák el a feladataikat. Az államnak a jog uralma alatt kell állnia. Ezek a jellemzői a demokratikus jogállamnak, mutatott rá az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában [56/1991. (XI. 8.) AB h.]

A függetlenségről és pártatlanságról

A hatalomgyakorlás legfontosabb korlátja a független és pártatlan bíróságok megléte és működése. A független és pártatlan bíróság kéri számon az állam nevében eljárótól – legyen az miniszterelnök, miniszter, polgármester, jegyző – a jogszabályok megtartását. A független és pártatlan bíróság óvja meg az embereket, a szervezeteket az állam túlkapásaitól. A független és pártatlan bíróság egyik garanciája a bírói függetlenség.

Látszólag Magyarországon minden rendben van. Csak el kell olvasni az alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.” Magyarországon minden rendben van. Csak meg kell érteni az alaptörvény 26 cikkét: „A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók.” Magyarországon még sincs rendben semmi. Az alaptörvény és az alaptörvényre ráépülő jogrendszer mellett a bírói hatalmi ág függetlensége épp úgy illúzió, mint minden más, az alaptörvényben elismert alapvető egyéni és közösségi jog érvényesülése.

A bírák függetlenségét azok a törvények adják, amelyeknek alá vannak rendelve. Az 1949-ben kihirdetett alkotmány 41. §-a (2) bekezdésének szövege szó szerint megegyezett a bírákra vonatkozó – idézett – mondat első felének a szövegével. Mégsem jut eszébe senkinek azt állítani, hogy a bírák valóságos függetlenséggel rendelkeztek. Hasonló a helyzet ma is. Ha a törvények tisztességtelenek, az azokat alkalmazók sem hozhatnak tisztességes döntést. Lehet-e tisztességes törvényt alkotni minden előzetes egyeztetés nélkül, egyetlen nap alatt? Lehet-e tisztességes egy adott személy, szervezet kivételes helyzetbe hozásához megalkotott törvény? Lehet-e tisztességes az aktuális napi politikai helyzet megoldására megszületett törvény? Nem álkérdések ezek. Ilyen törvények születtek 2010 után, egymás után.

A bírói hatalmi ág helyzetének megítélésénél a bíróságok helyzetét is mérlegre kell tenni. Az ítélkezés joga – az igazságszolgáltatás részeként – a bíróságot illeti meg, s nem a bírót. Ezt rögzítette az alkotmány mindenkori szövege, és ezt rögzíti az alaptörvény 25. cikk (1) bekezdése is. A bírósági igazságszolgáltatás alapja a bírói tevékenység, amely egyesbíró esetén a bírósági ítélet formájában ölthet testet. Ha a bíróság tanácsban ítélkezik a tanács tagjai függetlenségük tudatában, szavazással hoznak határozatot. A pártatlan és független bírói hatalom lényege: elválik a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól, független azoktól, nincs alárendeltségi viszony a hatalmi ágak között. Az alaptörvény – miközben deklarálja a bírói függetlenséget – a bíróságokat kiszolgáltatott helyzetbe hozza.

Az alkotmánybírósági beavatkozás lehetőségéről

Az alaptörvény megteremtette a lehetőségét a bírósági döntések megsemmisítéséhez, a bírósági szervezeten és jogorvoslati rendszeren kívül. Az Alkotmánybíróság – alkotmányjogi panasz alapján – felülvizsgálja a bírói döntésnek az alaptörvénnyel való összhangját, és megsemmisíti az alaptörvény-ellenesnek ítélt bírói döntést, mondja az alaptörvény 24. cikk (2) bek. d) pont, (3) bek. b) pontja. (Az Alkotmánybíróság a törvényi szóhasználat ellenére a bíróság, például a Kúria döntését vizsgálja, s nem az eljáró tanács tagjaiét.) Az alkotmányjogi panasz benyújtásának lehetősége ott lebeg minden bíróság feje felett, hatvan napig. Alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézhezvételétől, annak elmaradása esetén a tudomásszerzéstől, illetve a sérelem bekövetkezésétől számított hatvan napon belül lehet benyújtani. A panasz benyújtására az adott ügyben magát érintettnek valló személy vagy szervezet jogosult, arra hivatkozással, hogy a bírósági döntés az alaptörvényben biztosított jogát sérti. A benyújtás előfeltétele, hogy az érintett a jogorvoslat lehetőségeit kimerítse, illetve ne álljon rendelkezésére a jogorvoslat lehetősége. Alkotmányjogi panaszt így nem csak a peres felek (a jogorvoslat kimerítése után), hanem bárki (részükre nincs jogorvoslati lehetőség) benyújthat. Igaz, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt csak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. E feltétel meglétét és a személyes érintettség fennállását (az alkotmányjogi panasz befogadásának előfeltételeit), az Alkotmánybíróság dönti el, a saját maga által kialakított szempontok alapján. [2011. évi CLI. tv. 27. §, 29. §, 30. § (2) bek.]

Az Alkotmánybíróság korlátlan lehetőséget kapott annak megítélésére, hogy a bíróság döntése összhangban áll-e az alaptörvénnyel. Az alaptörvény szerint rendelkezéseit, azok céljával, az alaptörvénybe foglalt nemzeti hitvallással és a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell értelmezni, védelmezve ennek során Magyarország alkotmányos önazonosságát és keresztény kultúráját. A nemzeti hitvallás tetszés szerint kiragadott két mondata: „Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét./ Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.” igazolja, hogy segítségükkel bármilyen ügyben, bármilyen következtetés levonható. A történeti alkotmány részei minden, az államalapítás óta kiadott törvények közül azok, amelyek sorsdöntőnek bizonyultak. Hivatalos jegyzék és a korszakzárás meghatározása hiányában, bármelyik ügy megítéléshez segítségül hívható bármelyik, már nem hatályos törvény. [R. cikk, 24. cikk (1) bek.]

A külső befolyásolás lehetőségéről

Az alaptörvény megteremtette a lehetőséget a bírósági jogértelmezés külső, a bírósági szervezeten kívüli befolyásolásának. Az alaptörvény 28. cikke szerint „A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a „józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.” Az első és a harmadik mondat „régi”, megegyezik a kihirdetéskori szöveggel. Ez a két mondat is megteremtetette a lehetőséget a bírósági döntés megsemmisítéséhez, a jogszabály céljának hibás feltárása miatt. Fontos azonban, hogy a bíróság szabadon mérlegelve hozott rossz döntést. Az alaptörvény hetedik módosításával bekerült második mondat gyökeresen új helyzetet teremtett. A törvényhozó és végrehajtó hatalom felhatalmazást kapott arra, hogy beavatkozzon a bírói hatalom ítélkezői munkájába. Ha a bíró kötve van a jogszabály preambulumához és indokoláshoz, csak az értő olvasás tudományát kell elsajátítania.

Bár a preambulum a jogszabály része, ez idáig nem tulajdonítottak neki normatív tartalmat. A jövőben – miután nincsenek terjedelmi korlátok – a jogalkotó, részletes, konkrét és kötelező instrukciókat építhet a preambulumba. Az indokolás nem része a jogszabálynak. A törvényeknél alacsonyabb szintű jogszabályokhoz nem is készült indokolás. A törvények indokolása pedig nem tekinthető hivatalos jogértelmezésnek. A parlamentbe benyújtott törvényjavaslat indokolása nem kerül megtárgyalásra, elfogadásra, szövegét nem igazítják hozzá a törvényjavaslat megváltozó szövegéhez A miniszteri rendeletek és a kormányrendeletek kiadását megelőző egyeztetési eljárásokhoz előterjesztések készülnek, amelyek általában „nem nyilvános” minősítést kapnak, ezért az illetéktelenek nem is férhetnek hozzá. Ezek „csak technikai” jellegű okoskodások, – mondhatná bárki – amelyek kiküszöbölhetők. Vannak is már erre utaló jelek. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX törvény napvilágot látott módosító javaslatában benne van, a Magyar Közlöny kiegészül egy új melléklettel, az Indokolások Tárával. Ezek a változások korszakzáró változások: többé senki nem számíthat független és pártatlan bírósági eljárásra.

Nyertesekről és vesztesekről

Minden készen áll ahhoz, hogy az állam számára fontos ügyekben a bírósági szakaszban is állambarát döntések szülessenek. Az alaptörvény 25. cikk (3) bekezdésének az alaptörvény hetedik módosításával megállapított szövege szerint a közigazgatási jogvitákban és törvényben maghatározott más ügyekben a közigazgatási bíróságok fognak eljárni. Az újonnan felállított közigazgatási bíróságok vezetői és bírái kiválogatásában az államnak szabad keze van. Közigazgatási ügyekben az egyik peres fél mindig az állam. Közigazgatási ügyekben 2018. január 1-je óta csak akkor van lehetőség fellebbezni, ha azt törvény kifejezetten megengedi, így az elsődleges jogorvoslati fórum a bíróság lett. [2016. évi CL. tv. 114. §, 116. § (1) bek.]
A törvényben meghatározott egyéb ügy bármi lehet. Ide kerülhetnek a választási eljárással, a népszavazással kapcsolatos ügyek. Születhet törvény arról is, hogy konkrét büntető ügyben, munkaügyi jogvitában stb. nem az egyébként arra jogosult bíróság, hanem az állam befolyása alatt álló közigazgatási bíróság járjon el. Az állam akkor sem veszíthet, ha győzelmével az ország lesz a vesztes. Van ok az aggodalomra!

P.S.

[Az alaptörvény és az alkotmány ily módon történő írása, arra utal, hogy egyedül az 1989-ben kiadott „ideiglenes” Alkotmány bírt legitimitással. Az alaptörvény egyes rendelkezéseinek a jelölése pedig, nem a szerző, hanem a szerkesztők „tréfája”.]

2018. november 29. csütörtök

Nincs hozzászólás »

Vélemény?

RSS hírcsatorna a bejegyzéshez kapcsolódó hozzászólásokról. TrackBack URL

Hozzászólás most!

designed by János Szüdi Harcolj a spam ellen! Katt ide!