A VIII. NEMZETI TANÉVNYITÓRA

A pedagógus-társadalomnak anyagi és erkölcsi megbecsülést ígért a Fidesz 2010 előtt. Az ígéret szép szó. Neki is veselkedett a pedagógusok tekintélye visszaállításának.

Új seprű jól seper?

Még szinte meg sem száradt a tinta a képviselői igazolványokon, máris teljesült sok pedagógus álma. 2010. VII. hó 5-én az Országgyűlés – az első évfolyam kivételével – megszüntette a buktatás tilalmát, és a tanulói teljesítmény szöveges értékelésének kötelezettségét. Visszakapták a pedagógusok a fegyelmezés leghatékonyabb eszközét. Megszabadultak attól, hogy érdemi tájékoztatást készítsenek a tanuló fejlődéséről. A kormány 2010. VII. hó 30-án az Óvodai nevelés országos alapprogramjából törölte azt a mondatot, amely a nemek egyenjogúsága erősítésével összefüggő uniós kötelezettség teljesítése érdekében – azóta is kizárólagos megoldásként – épült be a magyar jogrendbe 2009-ben: “Az óvodai nevelés… tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.” Fellélegezhettek az óvodapedagógusok. Nem nekik kell megkezdeni – a konyhai faliszőnyegekről virító – magyar párkapcsolatok szubsztanciája felszámolását a fejekben: “Asszony verve jó”.

2010. IX. hó 1-jén indul az első nemzeti tanév. Tapintható a feszültség. Érzékelhető a várakozás. Nagy a bizalom az új hatalomban. Nem kell sokáig várni. 2011. XII. hó 29-én kiderült minden. A sokat ígérő címmel – Nemzeti köznevelésről szóló törvény – ezen a napon kihirdetett törvény nem hagyott kétséget afelől: vége az oktatás terén a liberális vircsaftnak, a szülők és a diákok rémuralmának, a helyi önkormányzatok önkényeskedésének. A pedagógus bekerül a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe: az állam dönt mindenki helyett, minden kérdésben. A pedagógusnak többé nem kell gondolkodnia. Mellesleg nem is szabad. A pedagógus feladata egyszerű, az állami akarat végrehajtása.

Ingyen leves nem létezik

A törvényben megjelennek a pedagógus-életpálya szabályai. Világossá válnak legfontosabb alapelvei: az állam mindenható, a múlttal le kell számolni, senkiben nem lehet megbízni. Az intézményfenntartó az állam. A munkáltató az állam. A fenntartó és az intézménye egy és ugyanaz a hivatal. A változást levezénylő államtitkár világossá tette a meghirdetett fizetésemelés árát. Mindenkinek többet és jobban kell dolgoznia. Mindenkinek bizonyítania kell alkalmasságát. 2013. IX. hó1-jétől gyökeresen átalakul a pedagógusfoglalkoztatás. A heti 22 óra tanítási idő heti 22-26 órára változik, és elrendelhető akár heti 32 óra megtartására is. A tanórák száma nem érinti a díjazást. A 22 óra feletti tanításért járó óradíj megszűnik. A többlettudás elismerése megszűnik. A pedagógus szakvizsga nem jogosít többé magasabb fizetési osztályba sorolásra. A munkavégzés során hasznosított második és harmadik diploma nem jogosít többé illetményemelésre. Ezek a szabályok “elvesztek”. Mint ahogy eltűnik az átlagon felüli munkateljesítmény elismerésére adható illetménykiegészítés is. A változásokkal megtakarított százmilliárdok részben fedezik az új illetményrendszer többletkiadásait. A rendcsinálás jegyében az igazgató nem engedélyezhet többé otthoni munkavégzést a tanórák befejezése után.Mindenkinek bent kellett maradnia az iskolában, akár van feladata, akár nincs, akár van elégséges asztal, szék a tanáriban, akár nincs.

A megszerzett szakmai elismerések, címek, pozíciók nem számítanak. Mindenkinek a rajtvonalhoz kell állnia. Aki két évnél kevesebbet töltött el pályán, az gyakornok. Akinek ennél több a szakmai gyakorlata az Pedagógus I. fokozatba kerül. Az előmeneteli rendszer további részei: a Pedagógus II. fokozat, a Mesterpedagógus fokozat és a Kutatótanár fokozat. Az egyes fokozatokon belül fizetési kategóriák találhatok. Egyik fizetési kategóriából a következőbe három évenként lehet lépni. A következő, magasabb fizetési fokozatba kerüléshez az előírt szakmai gyakorlat megszerzése és egy – tanfelügyelői óralátogatás közbeiktatásával – hivatali rendszerben lebonyolított minősítési eljárás teljesítése szükséges A Pedagógus II. fokozatig – a nyugdíjhoz közel állók kivételével – megadott időn belül mindenkinek el kell jutnia. Akinek ez nem sikerül, annak a törvény erejénél fogva megszűnik az alkalmazása.

Nem az a fontos, mit mondok..

2013. IX. hó 1. az új illetményrendszer bevezetésének napja. Megtörtént! Csak minden másképpen, mint ahogy azt a 2011-ben megjelent törvényszöveg előírta. A folyamat megértéséhez szükség van a rendszer alapelveinek a megismerésére. Az illetmény kiszámításának alapja – a munkakör betöltésére jogosító iskolai végzettségi szintek szerint változó – illetményalap, amelynek összege egyben a gyakornoki illetmény összege. Minden fizetési fokozat minden fizetési kategóriájához tartozik egy arányszám, amely az illetményalap százalékában határozza meg az oda besoroltak garantált illetményét.

Az eredeti törvény az illetményalapot – 2013. IX, hó 1-jei hatályba lépéssel – a főiskolai végzettségűeknél a minimálbér 180%-ában, egyetemi végzettségűeknél 200%-ában határozza meg. E rendelkezésnek három fontos eleme van. Az első: kimaradtak a középfokú végzettséggel rendelkezők, például az óvónői szakközépiskolát végzettek. A második: az illetmény a minimálbér növekedésével együtt emelkedik. A harmadik: egyszerre lép hatályba az előmeneteli rendszer az új munkarenddel.

2013. VIII. hó 27-én az Országgyűlés – rendkívüli ülésén – megváltoztatja a szabályokat. Meghatározza ugyan a középfokú végzettséggel rendelkezők illetményalapját: a minimálbér 120%-ában, azonban az illetményalapra vonatkozó rendelkezések hatályba lépésének napját “eltolja” 2017. IX. hó 1-jére. A 2013. IX. hó 1. és 2014. VIII. hó 31. között időszakra új illetményalapot állapít meg: a minimálbér 118,5%-a a középfokú végzettségűeknek, 157,8%-a alapfokozattal (főiskolai végzettség) rendelkezőknek, 172,9 százaléka mesterfokozattal (egyetemi végzettség) rendelkezőknek. Felhatalmazza a Kormányt, hogy a 2014. IX. hó 1. és 2017. VIII. hó 31. közötti időszakban szabályozza az egyes tanévekre érvényes illetményalapot, a minimálbér százalékában kifejezve. E rendelkezésekkel szétválik az új munkarend és az új díjazási rendszer bevezetése. Az új díjazási rendszer bevezetését öt szakaszra osztják. Az új illetményrendszer bevezetése, a csökkentett illetményalappal 2013, IX. hó 1-jén megkezdődik. Sor kerül illetményemelésre 2014. I. hó 1-jén is, a minimálbér változása miatt. A kormányrendelettel meghatározott – a minimálbérhez kapcsolódó – illetményalappal számítva 2014. IX. hó 1-jén, bevezetik az illetményrendszer második szakaszát.

2014. XII, hó 15-én az Országgyűlés megváltoztatja a szabályokat. A kihirdetés napjától – 2014. XII. hó 29-től – kezdődően az illetményalapot nem a minimálbér alapulvételével, hanem a központi költségvetésről szóló törvényben évente meghatározott vetítési alappal kell kiszámítani. Ezzel megszűnt ennek a rendszernek a legfontosabb eleme: a minimálbérhez kapcsolódó, garantált és automatikus illetménynövekedés. A minimálbér 2015. I. hó 1-jei és 2016. I. hó 1-jei emelkedése már nem befolyásolja a pedagógusbéreket. Az illetményalap vetítési alap szerinti számítását 2015 I. hó 1, óta alkalmazzák. Összege azóta sem változott: 101 500 forint. Ez az összeg megegyezik a 2014. évi minimálbér összegével. 2015. IX. hó 1-jén bevezetik az illetményrendszer harmadik, 2016. IX. hó 1-jén a negyedik szakaszát, a kormány által a vetítési alap százalékában meghatározott illetményalap alkalmazásával.

2016. VII. 13-án az Országgyűlés – 2017. IX. hó 1-jei hatályba lépéssel – megváltoztatja a szabályokat. Elmarad az illetményrendszer bevezetésének ötödik szakasza, Az új rendelkezések szerint a pedagógus garantált illetménye nem lehet kevesebb: középfokú végzettségűeknél a vetítési alap 119,6%-ánál, alapfokozattal rendelkezőknél 174,5%-nál, mesterfokozattal rendelkezőknél 193,2%-ánál. Ez a megegyezik a 2016, IX. hó 1-jén bevezetett negyedik szakasz összegével. Az így megtakarított pénz az arra érdemes pedagógus illetményének megemelésére szolgál. A munkáltatói döntés alapja a pedagógus munkavégzésének, munkateljesítményének színvonala. Az értékelést kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján kell elvégeznie az igazgatónak. Az értékelési rendszer azonban nem készül el. Kidolgozására az intézmények nem kapnak felhatalmazást. A közoktatás intézményi minőségbiztosítási rendszeréhez készült értékelési szabályzat nem alkalmazható. A törvénymódosításhoz fűzött indokolás szerinti:”A rendszer részletszabályait végrehajtási rendelet fogja meghatározni”. A szabályozás elmarad.

Lúzerek?

Zárszóként! Néhány példa arra, mit ígértek és mit kapnak a pedagógusok. 2018. I. hó 1-től a minimálbér összege: 138 000 forint. A vetítési alap összege változatlan:101 500 forint.
A gyakornok garantált illetménye főiskolai végzettséggel: az eredeti szabályok szerint számítva: a minimálbér 138 000 forintnak 180%-a = 248 400 Ft/hó (eredetei illetményalap). Az új rendelkezések szerint számítva: a vetítési alap 101 500 forintnak 174, 5%-a = 177. 118.Ft/hó (új illetményalap) Különbség = 71 282 Ft/hó X 12 = 855 384 Ft/év,
Pedagógus I. fokozat, 15. kategória garantált illetménye, főiskolai végzettséggel 190%-os arányszám alkalmazásával, az eredeti szabályok szerint számítva: eredeti illetményalap 248 400 forint 190%-a = 471 200 Ft/hó. Az új rendelkezések szerint számítva: új illetményalap 177. 118. forint 190%-a = 336 524 Ft/hó. Különbség: 134 676 Ft/hó X 12 = 1 616 112 Ft/év.
Bonyolult ez a történet? Igen! Alkotmányellenes? Igen! A végeredmény? Minden pedagógus milliókkal lett szegényebb. Pályafutása, és nyugdíjazása éveiben több tízmilliót veszíthet. Az állam viszont ezidáig, több százmilliárdot takarított meg. A tanszabadság elvesztése nem sokuknak fájt. A milliók elvétele bocsánatos bűn? A
lúzerség nem lehet kifizetődő!

Címkék: ,

2017. szeptember 1. péntek

Nincs hozzászólás »

Vélemény?

RSS hírcsatorna a bejegyzéshez kapcsolódó hozzászólásokról. TrackBack URL

Hozzászólás most!

designed by János Szüdi Harcolj a spam ellen! Katt ide!