Téved, aki azt hiszi, az oktatási rendszer eredményessége kizárólagosan tantervi kérdés. Az oktatási rendszer sikeressége azon múlik, mennyire sikeresek az iskolák. Az iskolák sikerességének alapja pedig az, mennyire szabad a pedagógus. A pedagógusszabadság fokmérője a cselekvő, alkotó, innovatív, a gyermekhez igazodó pedagógiai tevékenység folytatásának lehetősége.
Miközben a civilek azzal töltik a drága időt, hogy diagnosztizálják a köznevelés problémáit és keresik az orvosságot rájuk, a hatalom rendületlenül halad tovább a megkezdett úton, azon, amelyik elvezet az oktatási rendszer társadalmi kontroll alóli teljes kivonásához, valamint a tudáshoz való hozzáférés kapujának résnyire zárásához. Nincsen nehéz dolga, mivel jószerivel nem ütközik ellenállásba. Az oktatásban dolgozók immár három éve, akaratukon kívül, a „törvény erejénél fogva” sodródnak egyik munkáltatótól a másikig, reszketve a munkahelyükért, a bérükért.
Az új magyar uralkodó osztály a Habsburg Birodalom hagyományait követi, amikor megpróbálja konzerválni az ország gazdasági elmaradottságát. Félnek a teremtő rombolástól, amely együtt jár a gazdaság fejlődésével. Számukra a legfontosabb, hogy biztosítsák az általuk irányított kizsákmányoló rendszerek stabilitását, a hatalmat támogató elit előjogait. Ezért nincs szükség sok diplomásra, gimnáziumban érettségizőre. Ezért bővülhet az elavult technológiát képviselő atomerőmű, és nem épülhet szélerőmű. Ezért seprűzték ki az országból az Ubert. Ezért fektetik az uniós fejlesztési pénzeket – termelő beruházások helyett a számukra jelentős hasznot hozó – városközponti rekonstrukciókba, települési villanyvilágítások cseréjébe, kihasználhatatlan stadionok felépítésébe. Ezt a célt szolgálja az olimpiai pályázat is.
(more…)
Az országban élők nem először merülnek alá, nem először játszanak a kivárásra. Zsigeri ösztönévé vált az itt élőknek: túl kell élni, ki kell játszani a hatalmat, ezt a mait is. Szívesebben hordjuk a láncot, mint a kardot? Nem akarjuk észrevenni a zsarnokságot az épülő szögesdrótban, a könyvsorokban, a szögesdrótnál jobban butító szólamokban? Még mindig a hőkölő harcok népe lennénk? A magyar költök – Petőfi Sándor, Ady Endre, Illyés Gyula – figyelmeztetései terméketlen talajra hullottak? A kérdések adottak. És a válaszok?
(more…)
Az oktatás szerepe a társadalmi fejlődésben
Az oktatás rövid távú hatásai
Az oktatási rendszer hatása a foglalkoztatásra és ezen keresztül a gazdasági növekedésre, két szempontból is vizsgálatot érdemel. Az oktatás eredménye értelemszerűen megjelenik mindenkinél, aki iskolába járt és eljutott arra a szintre, hogy a munkaerőpiacon hasznosítható tudásra, illetve azt igazoló bizonyítványra, oklevélre tegyen szert. Megjelenik a hatása annak is, amikor az oktatási rendszer nem ér el eredményt, és úgy lép ki valaki a rendszerből, hogy nem szerezi meg a szükséges ismereteket, képességet és jártasságot ahhoz, hogy sikeres legyen a munkaerőpiacon. Aki nem találja meg a helyét a munkaerőpiacon, az állami gondoskodásra szorul. Rosszabb esetben élete vakvágányra fut, rossz útra téved.
