Kereszt a lépcsőn

“Végigpásztázva az elmúlt 25 év listáit, felesleges volna tagadni, hogy minden kormány elsősorban vagy kizárólag a hozzá közel álló tudósokat, művészeket, újságírókat részesítette elismerésben. Nem vitás, hogy a baloldali-liberális kormányok jobban törekedtek … a szakmai szempontok figyelembe vételére, míg a jobboldali kabinetek … nyíltan saját klienseiket jutalmazták állami díjakkal. Összességében azonban nyilvánvaló, hogy a … díjaknak az odaítélésében teljesen összekeverednek a politikai és szakmai szempontok. .. Ami pedig az újságírók hatalom általi kitüntetését illeti, sokszorosan igazak G. B. Shaw szavai: „Kitüntetést visszaadni nem lehet. Úgy kell élni, hogy ne adjanak!” [Vásárhelyi Mária: Különvélemény lovagkeresztügyben, 168. Óra]”

Kereszt a lépcsőn

Látványos dolog a kitüntetést visszaküldeni, lerakni az Országház lépcsőjére, vízbe dobni, megtaposni. Látványos és esetleg hasznos is, ha valakinek lényeges, hogy rövidebb-hosszabb cikk, vagy néhány másodpercnyi híradókép jelenjen meg róla. Érdemes azonban e döntés meghozatalánál mérlegelni, hogy kitüntetés és kitüntetés között lényeges a különbség, attól függően, mikor kapta azt valaki. Persze, minden állami kitüntetést körülleng a gyanú árnyéka, hiszen az odaítélés előkészítésének egész folyamata az államapparátuson belül folyik, az odaítélésről politikusok döntenek, a díjazottak kiválasztásában, megítélésében nincs szerepe az érintett szakmának. Miután a kitüntetési listák nyilvánosak, megjelentek a Magyar Közlönyben, elérhetőek a jogtárban, bárki megnézheti, hogy az egyes kormányzati kurzusokban mennyire érvényesült a politikai hovatartozás, hányan kaptak kitüntetést azok közül, akik nem, vagy kevésbé voltak arra méltóak. Összevethetők a listák abból a szempontból is, melyik kormányzat idején kaptak több, vagy kaptak kevesebb állami elismerést a köztudottan másik oldalhoz tartozók. Igaz, ez az összevetés erősen szubjektív, de gondolkodásra késztető. Tény viszont, hogy az elmúlt huszonhat évben változtak a javaslattevők, az adományozók A lényeg mégis az, hogy 2011-ben megváltozott az ország alaptörvénye [kisbetűvel írva, mivel a jogrendszer alapját képező törvényre utal], benne az ország elnevezése. Megváltozott a kitüntetések odaítélésének törvényi alapja is. Így bátran kijelenthető, hogy a kitüntetettek akkor sem tartoznak egy csokorba, ha az eltérő időszakokban adományozott kitüntetések elnevezése azonos.

A köztársasági elnök szerepe

Az legmagasabb állami kitüntetéseket mindig a hivatalban lévő köztársasági elnök adományozza, a mindenkori miniszterelnök előterjesztése alapján. Nyilván a miniszterelnök személye meghatározó. Kézenfekvő kérdés: köteles-e teljesíteni a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatát? Az Alkotmány egykori rendelkezései nem voltak egyértelműek: a köztársasági elnök adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket. Az adományozással kapcsolatos jogköre gyakorlásához azonban a miniszterelnök ellenjegyzése szükséges. E szabály nyelvtani értelmezéséből az következne, hogy a köztársasági elnök szerepe formális, köteles teljesíteni a miniszterelnök kérését. A köztársaság elnöki jogkör valóságos tartalmának feltárása akkor vált aktuálissá, amikor a köztársasági elnök 2007-ben megtagadta annak a miniszterelnöki kérelemnek a teljesítését, amely egy korábbi miniszterelnök kitüntetéséről szólt. A köztársasági elnök indokolása szerint a „felterjesztett személy” nem méltó az állami kitüntetésre. A köztársasági elnök alkotmányértelmezésre benyújtott indítványa alapján, ugyanebben az évben az Alkotmánybíróság kimondta: a köztársasági elnök nem jogosult ugyan olyan személy kitüntetésére, aki nem szerepel a miniszterelnök előterjesztésében, joga van viszont mérlegelni a megküldött miniszterelnöki előterjesztésben foglaltakat. “A köztársasági elnöknek az Alkotmányban meghatározott kitüntetés-adományozási hatásköre tartalmi, érdemi döntési jogot foglal magában, amely a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének érvényre juttatásán, illetve az alkotmányos értékrendet sértő előterjesztések elfogadásának megtagadásán keresztül fejeződik ki. A Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütköző kitüntetési előterjesztés kapcsán a köztársasági elnök joga, hogy – indokai közlésével – az előterjesztést ne írja alá, a kitüntetés adományozását megtagadja. A kitüntetés-adományozás, illetve -viselés engedélyezésének megtagadása ebben az esetben a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének a védelmét szolgálja.”
A Fidesz az Alkotmánybíróságnak ezt a döntését elfogadhatónak tartotta. Ezért az Alaptörvény – amelyik szintén tartalmazza a köztársasági elnöknek azt a jogát, hogy törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományozzon, a miniszterelnöki ellenjegyzés mellett – kiegészült azzal a rendelkezéssel, miszerint a köztársasági elnök a miniszterelnöki előterjesztés teljesítését megtagadja, ha az az Alaptörvény értékrendjét sértené.

Értékrendek közötti különbség

Van-e különbség a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje és az Alaptörvény értékrendje között? A törvényi preambulum utal arra, miért is alkotta meg az adott törvényt az Országgyűlés. 1989-ben az Alkotmány újraszövegezésekor a többpártrendszer, a parlamenti demokrácia és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállam felépítése volt a megfogalmazott cél, az alkotmányos értékrend. Az Alaptörvénynek nincs preambuluma. Van viszont NEMZETI HITVALLÁS című fejezete, amelynek legkézzelfoghatóbb rendelkezése a történeti alkotmány vívmányainak és a Szent Koronának a tisztelete. Ez az Alaptörvény értékrendje. Van különbség!Nem csoda, hogy 2012. január 1-jén a nemcsak az Alaptörvény, hanem egy új kitüntetési rend is hatályba lépett.

A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény rendelkezései alapján a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek
előmozdításában, az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenység elismerésére a köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrendet és a Magyar Köztársasági Érdemkeresztet adományozhatta. A Magyar Köztársasági Érdemrend fokozatai: nagykereszt a lánccal, nagykereszt, középkereszt a csillaggal, középkereszt, tisztikereszt, lovagkereszt. A hazafias helytállással példát mutató, a magyar függetlenséget szolgáló, a társadalmi párbeszéd, a társadalmi béke, a nemzet egységének megvalósítása, a békés rendszerváltozás megteremtése érdekében kifejtett tevékenység elismerésére a köztársasági elnök Nagy Imre Érdemrendet adományozhatott.

A 2011. évi CCII. törvény Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről megalkotására azért volt szükség – mondja a törvény indokolása -, mivel megváltozott az ország elnevezése. A törvény címe pedig nem módosítható. Ez az indokolás pedig nem helytálló, hiszen a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény eredeti címében az ország megnevezése Magyar Népköztársaság volt. Az új törvény megalkotásának valóságos célja, hogy a hatalom ezzel is világossá tegye, uralmával új időszámítás kezdődött az országban. Az új törvény nem tartalmazza a Nagy Imre Érdemrendet. Újralapított azonban egy sor olyan elismerést, amely a történeti alkotmány vívmányai alapján érdemelte azt ki. Az új törvény szerint a köztársasági elnök a kimagasló teljesítmények megbecsülésére és elismerésére a Magyar Szent István Rendet, a Magyar Corvin-láncot, a Magyar Becsület Rendet, a Magyar Érdemrend és Magyar Érdemkeresztet adományozhatja. A Magyar Érdemrend osztályai: a nagykereszt a nyaklánccal és az arany sugaras csillaggal, nagykereszt, középkereszt a csillaggal, középkereszt, tisztikereszt, lovagkereszt. Ezek az elnevezések megegyeznek ugyan a Magyar Köztársasági Érdemrend fokozataival, mégis más-más érdemek elismerését szolgálják.

A korábbi rendelkezések alapján a Magyar Köztársasági Érdemrendet, a Magyar Köztársasági Érdemkeresztet, valamint a Nagy Imre Érdemrendet vissza kellett vonni attól, aki arra érdemtelenné vált. A visszavonásra a miniszterelnök előterjesztése alapján a köztársasági elnök volt jogosult. Ilyen határozat utoljára 2010-ben jelent meg, amikor egy olimpia bajnok vált méltatlanná  a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjére.  Az új törvény nem rendelkezik a visszavonás lehetőségéről, és egyik törvény sem tartalmazott rendelkezést a kitüntetés visszaadásáról. Az az elv, miszerint a többen benne van a kevesebb, a visszavonásra nem alkalmazható, hiszen törvényben meghatározott feltételek hiányában önkényes lenne minden visszavonás. A visszaadás is vitás kérdés. Nem biztos, hogyha valaki elfogadja a kitüntetést, arról érvényesen le is mondhat. Számos olyan jognyilatkozat van, amelyet utóbb nem lehet megváltoztatni. Törvényi szabályozás hiányában, meg lehet kísérelni ezt a lépést, mint ahogy sokan meg is tették. Igaz, – ha még nem tették meg – kezdeményezniük kell a miniszterelnöknél azt is, hogy nyújtson be javaslatot a köztársasági elnökhöz az adományozásról szól határozat módosítására, nevük törlésére. A köztársasági elnök pedig mérlegelheti, hogy a kérelem teljesítése sérti-e az Alaptörvény értékrendjét. Természetesen aki ilyen eljárást kezdeményez, az küldje vissza az adományozást igazoló okiratot is. A törlésről rendelkező határozat megszületése után égesse el a kitüntetés átadásáról készített fényképeket és a gratuláló leveleket. Aztán már csak részleges amnéziára van szüksége, hogy minden tökéletes legyen.

Amíg a jegyzékből törlő határozat nem jelenik meg, addig a kitüntetés tulajdonosa marad az is, aki azt hiszi, hogy megszabadult a keresztjétől. Ezért egyszerűbb és célravezetőbb dolog követni Vásárhelyi Mária “Különvélemény lovagkereszt ügyben” című a 168 Órában megjelent írásából kiolvasható tanácsot: alaposan meg kell fontolnia az adományozásra jelöltnek, mit válaszol arra a kérdésre, elfogadja-e a kitüntetést?

Címkék:

2016. szeptember 20. kedd

Nincs hozzászólás »

Vélemény?

RSS hírcsatorna a bejegyzéshez kapcsolódó hozzászólásokról. TrackBack URL

Hozzászólás most!

designed by János Szüdi Harcolj a spam ellen! Katt ide!