Válságban vagyunk

Mielőtt a regnáló köztársasági elnök elégedetten hátradőlne foteljében – lám, ő képes volt szembeszállni az Országgyűlés, a kormány akaratával, és elküldeni az Alkotmánybírósághoz két olyan törvényt, amely a közpénzek elköltésének nyilvánosságát korlátozná – ki kell jelenteni, nagyon is kilóg a lóláb. Aki egy kicsit is elgondolkozik, azonnal látja, olyan törvényekről van szó, amelyeket nagy valószínűség szerint azért nyújtott be a hatalom, hogy lehetőséget biztosítson erre a köztársasági elnöki lépésre, és arra, hogy az Alkotmánybíróság jó hosszú, nehezen értelmezhető, a törvényalkotókat több oldalon elmarasztaló határozatokat hozhasson. Kellenek a bizonyítékok annak alátámasztására, hogy Magyarország jogállam, demokrácia, működik a fékek és ellensúlyok rendszere.

Valójában a két törvény megsemmisítésének nincs igazi tétje. A posta helyzete nem változik, a Magyar Nemzeti Bank alapítványához kimentett pénzek, maradnak az „helyükön”. A nyilvánosságnak normális országokban nagy ereje van. Ahol a tisztesség számít, nem lehet miniszter, aki húsz évvel korábban feketén alkalmazott bébiszittert. Országunk azonban távol áll attól, hogy normális ország legyen. Éppen ellenkezőleg: úgy tűnik, ebben az országban minél tisztességtelenebb valaki, annál magasabbra jut. Ezt az állítást támasztja alá Ferenczi Krisztina munkássága, aki részletesen, bizonyítékokkal alátámasztva írta le a kormányzó pártok gazdasági visszaéléseit. Mindmáig egyetlen eljárás sem indult a általa feltárt ügyekben. Szimbolikus jelentőségű marad a Magyar Bálint szerkesztésében megjelent több kötet is, amelyek bemutatják a magyar maffiaállamot. Napvilágot láttak azok az ingatlanvásárolások is, amelyek egyes kormánytagokhoz kötődnek, és amelyekhez kapcsolódó, sokszor több száz milliós vételárnak bevételi oldalról történő alátámasztása mindeddig elmaradt. Ismertek a magyar állam tulajdonában lévő földek árveréséhez kapcsolódó ellentmondások, ugyanúgy, ahogy a trafikok szétosztásával kapcsolatos anomáliák. Minden döntés mindig törvényes volt. Igaz, a törvényeket névre szólóan írták meg, sokszor egyéni módosító indítványként nyújtották be, s nem egyszer néhány nap alatt megtárgyalták és kihirdették. Ha megjelentek a Magyar Közlönyben, az azt jelenti, hogy a köztársasági elnöknek az aláírása szerepel a törvény végén.

Mint ahogy szerepel annak a törvénynek a legalján is, amely lehetővé tette, hogy a kormány saját hatáskörben elrendelje a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. A köztársasági elnök azáltal, hogy aláírta az egyes törvények Magyarország államhatárának hatékonyabb védelméről, és a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról szóló 2015. évi CXLII. törvényt, szabad kezet adott a kormánynak ahhoz, hogy olyan intézkedéseket vezessen be az országban, amelyek nagyon is alkalmasak arra, hogy félelmet keltsenek. Ezt a törvényt nem lett volna szabad aláírnia a köztársasági elnöknek, hiszen az Alaptörvény világosan megmondja, hogy az Országgyűlés – és nem a kormány – mely esetben és milyen feltételek mellett rendelheti el a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot. Az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök léphet az Országgyűlés helyébe. Az akadályoztatás tényét azonban az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg. A köztársasági elnöknek kötelessége lett volna megkérdeznie az Alkotmánybíróságtól, összhangban áll-e az Alaptörvénnyel az a felhatalmazás, amely alapján a kormány tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre hivatkozással elrendelheti a válsághelyzetet és az ehhez kapcsolódó intézkedéseket. Miután a köztársasági elnök végzettségére nézve jogász, tudnia kellett volna, ez a törvény nem felel meg a normavilágosság követelményeinek, ezért sérti a jogállamiság alkotmányos elvét. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésének több, egymástól független feltétele van. Az első csoportba tartoznak azok, amelyek konkrét, mérhető adatokhoz kötődnek: az elismerést kérők számához, a tranzitzónában tartózkodók számához kötődnek. A harmadik törvényi feltétel azonban szabad kezet ad a kormánynak. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet rendelhető el bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény kialakulása esetén, amely valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyeztetheti. A veszélyeztetheti kifejezés nagyfokú önkényes értelmezésre ad alapot, pedig a közbiztonság, közrend fogalomnak sincs pontos definiciója.

A kormány élt is a felhatalmazással. 2016. március 9-én Magyarország egész területére elrendelte a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, az említett rendelkezésekre történő hivatkozással. Kis rosszindulattal azt is lehetne mondani, éppen időben, a március 15-ei tüntetéseket megelőzően. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a katona jogosulttá válik a közúti forgalmat irányítani, korlátozni, szüneteltetni. Jogosult a katona személyazonosság megállapítása érdekében az igazoltatásra. A rendőrség tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben járványügyi intézkedések biztosítására, – írásos utasítás alapján – jogosult ellenőrzés végzésére, megfigyelés céljából belépni és benntartózkodni bárkinek a lakásában. Területet, épületet zárhat le, megakadályozhatja, hogy bárki belépjen oda vagy eltávozzék.

Az országunk valóban válságban van. Megoldásához másik köztársasági elnökre, másik Országgyűlésre, másik kormányra van szüks

2016. március 16. szerda

Nincs hozzászólás »

Vélemény?

RSS hírcsatorna a bejegyzéshez kapcsolódó hozzászólásokról. TrackBack URL

Hozzászólás most!

designed by János Szüdi Harcolj a spam ellen! Katt ide!