Mielőtt a regnáló köztársasági elnök elégedetten hátradőlne foteljében – lám, ő képes volt szembeszállni az Országgyűlés, a kormány akaratával, és elküldeni az Alkotmánybírósághoz két olyan törvényt, amely a közpénzek elköltésének nyilvánosságát korlátozná – ki kell jelenteni, nagyon is kilóg a lóláb. Aki egy kicsit is elgondolkozik, azonnal látja, olyan törvényekről van szó, amelyeket nagy valószínűség szerint azért nyújtott be a hatalom, hogy lehetőséget biztosítson erre a köztársasági elnöki lépésre, és arra, hogy az Alkotmánybíróság jó hosszú, nehezen értelmezhető, a törvényalkotókat több oldalon elmarasztaló határozatokat hozhasson. Kellenek a bizonyítékok annak alátámasztására, hogy Magyarország jogállam, demokrácia, működik a fékek és ellensúlyok rendszere.
(more…)

Kádár álma valósul meg az apolitikus nemzet létrejöttéről? Van rá esély! Jól jellemzi a mai közéletet, aki bírál, sietve teszi hozzá: ő civil, szakmai alapon kritizál. Nem politizál, csak szakmázik! Nem a kormányt akarja bántani. Csak jobbítani szeretne. Nem a kormányt? Akkor kit? A bajok gyökere ugyanis legtöbbször abból ered, hogy az éppen regnáló kormány valamit rosszul tesz vagy éppenséggel nem cselekszik, bár szükség lenne rá. Napjainkban egyre többen döbbenek rá: a Jó Államnak elkeresztelt kormányzati építmény sosem fog felépülni. Sosem, hiszen nem több ez a – több törvénybe is belefoglalt – célkitűzés egy kormányzati blöffnél. Nem több egy olyan légvárnál, amely azt hivatott eltakarni, hogy olyan ország épül, amelyben keveseknek, nagyon keveseknek jó.

(more…)