A Nemzeti Pedagógus Kar és az Etikai Kódexe Egy etikai kódex fogságában

A Nemzeti Pedagógus Kar

A köznevelésről szóló törvény szerint a Nemzeti Pedagógus Kar önkormányzattal rendelkező köztestület. A Nemzeti Pedagógus Kar tagjai: az állami és az önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyek. A Nemzeti Pedagógus Kar megalakításához a tagoknak nem sok köze volt. a kar megalakításával, területi küldöttgyűlések tagjainak megválasztásával, az Országos Küldöttgyűlés alakuló ülésének előkészítésével és lebonyolításával, továbbá a kar tisztségviselőinek és bizottságainak megválasztásával összefüggő feladatok ellátására háromtagú előkészítő bizottság alakult, amelynek tagjait és elnökét az oktatásért felelős miniszter jelölte ki. A kar Országos Küldöttgyűlésének alakuló ülését az oktatásért felelős miniszter hívta össze.

Az Etikai Kódex alkalmazásának elrendelése

A nemzeti köznevelésről szóló törvény december végén kihirdetett sokadik módosítása jelen pillanatban még fel nem mérhető módon megváltoztatta a köznevelés intézményeiben foglalkoztatottak helyzetét. Akként rendelkezett ugyanis, hogy az állami és az önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben a Nemzeti Pedagógus Kar által elfogadott Etikai Kódex alkalmazása kötelező. E szabályozáson túl azonban elrendelte azt is, hogy a magán köznevelési intézmény fenntartója a Nemzeti Pedagógus Kar által elfogadott Etikai Kódex általános etikai alapelveinek figyelembe vételével alkossa meg az általa fenntartott köznevelési intézményekben foglalkoztatott pedagógusokra vonatkozó intézményi Etikai Kódexet. E rendelkezések kiegészültet azzal a szabállyal, hogy az egyházi köznevelési intézmények ajánlásként veszi figyelembe a Nemzeti Pedagógus Kar által elfogadott Etikai Kódex alapelveit. E rendelkezések két nap alatt, 2015. január 1-jén hatályba is léptek, annak ellenére, hogy az Etikai Kódex kiadására mind a mai napig, 2015. május közepéig nem került sor. Ily módon e rendelkezések valóságos tartalommal való megtöltése még nem lehetséges.

A Nemzeti Pedagógus Kar szerepe a pedagógus hivatás gyakorlásában

A köztestület adott szakterületre gyakorolt befolyása

Egy adott szakmai terület etikai kódexe szerepének megítélésénél nem mellőzhető kérdés annak tisztázása, hogy annak a köztestületnek, amelyik kiadja a kódexet milyen befolyása lehet arra a területre, amelynek közügyeiben való közreműködésére létrehozták. A Nemzeti Pedagógus Kar szerepének megítélése a köznevelés területén nem egyszerű kérdés. Következik ez abból, hogy nem a pedagógusok teljes körét fogja át. Ráadásul a Nemzeti Pedagóguskar létének a célját nem határozza meg a törvényszöveg. Sőt még az indokolásból sem tűnik ki rendeltetése. Nézzünk egy példát az ellenkező megoldásra az egészségügy területén. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény preambuluma a következő célokat fogalmazza meg: “Az Országgyűlés az egészségügyi szakmák gyakorlóinak szakmai önkormányzathoz való jogát elismerve, annak érdekében, hogy az orvosok, a gyógyszerészek és az egészségügyi szakdolgozók közvetlenül és az általuk választott testületek, tisztségviselők útján, demokratikusan – a törvény által meghatározott keretek között – önállóan intézzék szakmai ügyeiket, meghatározzák és a közérdekkel összhangban képviseljék szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeiket megalkotta az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvényt.” E törvényszövegből egyértelműen megállapítható, hogy az egészségügy területén működő szakmai kamarák az orvosok és fogorvosok, gyógyszerészek, egészségügyi szakdolgozók önkormányzattal rendelkező szakmai, érdek-képviseleti köztestületei. Amelyek felhatalmazást kaptak a szakmai ügyek önálló intézésére. E jogosítványokhoz kapcsolódnak a szakmai kamarák közfeladatai, beleértve az etikai szabályok megalkotását.

A Nemzeti Pedagógus Kar közfeladatai

A Nemzeti Pedagógus Kar közfeladatai:
- ellenőrzi az érettségi vizsgára bocsátáshoz szükséges közösségi szolgálat szervezését, valamint működteti az ehhez kapcsolódó tanácsadó és információs rendszert,
- véleményezési jogot gyakorol a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során,
- a feladat- és hatáskörét érintő kérdésekben az adott kérdésben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti, valamint az állami szerv vezetője által irányított szerv működésével, az általa kibocsátott jogszabállyal, közjogi szervezetszabályozó eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását,
- a köznevelési intézmény magasabb vezetői megbízásával kapcsolatos pályázati eljárás során – a pályázó kérésére – szakmai ajánlást adhat,
- a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben javaslatot tehet az oktatásért felelős miniszternek,
- megalkotja Alapszabályát, valamint a Pedagógus Etikai Kódexét, tagjával szemben etikai eljárást folytathat,
- konferenciákat, szakmai napokat szervez az Alapszabályban meghatározott módon, díjat alapíthat, tagjai számára jóléti és egyéb, az Alapszabályban meghatározott kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat.
Szó nincs a szakmai ügyek önálló viteléről, például a pedagógus minősítési eljárás lefolytatásáról vagy a szakmai ellenőrzés megszervezéséről. Azok a közfeladatok, amelyekre a Nemzeti Pedagógus Kart létrehozták, érdemi befolyást nem biztosítanak a döntéshozatali eljárásokban, a pedagógus hivatás gyakorlásában. Nem mellékesen a Nemzeti Pedagógus Kar olyan szoros szálakkal kötődik az állami rendszerhez, amely miatt erősen megkérdőjelezhető, hogy be tud-e tölteni bármilyen szerepet az állammal szemben. A Nemzeti Pedagógus Kar megalakításának teljes folyamata az állam irányítása alatt állt. A létrejött szervezet minden idegszálával hozzákapcsolódik az állami hivatali rendszeréhez. Így például az állami intézményfenntartó központ köteles a kar területi szervei működéséhez szükséges hely biztosításáról gondoskodni. A kar működéséhez támogatást biztosít az oktatásért felelős minisztérium. A kar működése felett az oktatásért felelős miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol. Végül, de nem utolsó sorban az oktatásért felelős miniszter rendeletben határozza meg a Nemzeti Pedagógus Kar tagságának körét, országos és területi szervezeti felépítését, működését, feladatait, jogait, minimálisan létrehozandó szakmai tagozatait, az etikai eljárásának főbb szabályait

A kötelező kamarai tagságról

Érdemes áttekinteni az Alkotmánybíróság néhány határozatát, arra vonatkozóan, hogy mely esetben indokolt, szükséges valamely területen a köztestület működése, és ezzel összefüggésben a kötelező köztestületi tagság. Ennek azért van értelme, mivel általában a kötelező köztestületi tagsághoz kapcsolódik az adott terület működését befolyásoló magatartási szabályok megalkotásának, elfogadásának és érvényesítésének joga, kötelezettsége. Ennek a feladatnak az elvégzése előtt indokolt felhívni a figyelmet arra, hogy volt olyan terület, amelyen a kötelező kamarai tagság megítélése nem szakmai, hanem politikai kérdés volt. Ezt igazolja az egészségügyi dolgozók szakmai kamarai tagsága kötelező, nem kötelező jellegének kormányzati ciklusonként történő változása: Amikor az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény megszüntette e területen az1994-től fennálló kötelező orvos kamarai kamarai tagságot, az Alkotmánybíróság az 1098/B/2006. AB határozatában akként foglalt állást, hogy az „… a kamarai tagság kötelező jellegét megszüntető rendelkezései és az egészséghez való jog biztosításának állami kötelezettsége között alkotmányjogilag értékelhető összefüggés nem állapítható meg.” Az említett törvény módosítása alapján, 2011. június 1-jétől egészségügyi tevékenységet – szűk kivételtől eltekintve – ismét csak az végezhet, aki tagja az adott tevékenység végzésének feltételeként előírt szakképesítés szerinti illetékes szakmai kamarának.

A kötelező tagság alkotmányossága

A kötelező-, kényszer kamarai tagsággal kapcsolatos kérdéseket az Alkotmánybíróság részletesen kielemezte az Országos Magyar Vadászkamara működését elemző 41/2012. (X. 11.) AB határozatában. Azt vizsgálta az Alkotmánybíróság, hogy ez a tagsági jogviszony mennyiben jelent jogkorlátozást az önkéntes egyesülési jog tükrében? A vadászkamarai kényszertagsággal kapcsolatos elemzés azért iránymutató a Nemzeti Pedagógus Kar kényszertagságának elemzésénél, mivel az Alkotmánybíróság a vadászetikai szabályok, a vadászetikai normák szankcionálásával kapcsolatosan is állást foglalt.
“…A jogkorlátozás szükségességét és arányosságát csakis az adott köztestület céljához, s ezen belül különösen a törvényhozó által megjelölt ’közfeladat’-hoz mérhetjük… valóban olyan közfeladatról van-e szó, amely szükségessé teszi ezt az állami kényszerekkel terhes szervezési módot;…Közfeladatnak minősül az is, ha az állam egy adott szakma teljességét érintő kérdésekben való tanácsadó közreműködés céljából hoz létre köztestületet; úgy, hogy az e feladat ellátásához szükséges szervezettel és hatáskörökkel is ellátja. Közfeladatot láthat el az olyan testületi önkormányzat is, amely az adott hivatás minden gyakorlója számára a foglalkozás szabályait érintő normaalkotást végez, s ezeket szankcionálja…A vadászkamara feladatai között elsősorban érdek-képviseleti feladatok szerepelnek. A vadászkamara képviseli és védi a vadászok érdekeit, testületeik tekintélyét, véleményezési jogot gyakorol a vadászokat és vadászati tevékenységet érintő jogszabályokról, a vadászképzés, valamint a szakmai továbbképzés követelményszintjeivel kapcsolatosan, valamint szakmai kapcsolatokat létesít és tart fenn, illetve kitüntetés adományozását kezdeményezheti…
A vadászjegy kiállításához való jog a vadászkamara hatósági jogosítványának minősül, hiszen a vadászjegy kiállítása jogosít fel a vadászatra. A vadászjegy kiállításán kívül a vadászat rendjét szabályozó vadászetikai normák megalkotása a kamarai tagokkal szemben szükség szerint az etikai eljárás lefolytatása, illetve a jogosulatlanul vadászók elleni hatósági eljárás kezdeményezése úgyszintén a vadászkamara közfeladatának minősülnek.
Az Alkotmánybíróság …. megállapította, hogy a vadászkamarának léteznek olyan feladatai, amelyek közfeladatnak tekinthetők és a köztestület létrehozatalának alkotmányos alapjául fogadhatók el…..Az Alkotmánybíróság korábban már rámutatott arra, hogy „a hibátlan köztestületi minőségből, a ’közfeladat’ meghatározásának alkotmányos módjából még nem következik automatikusan a kényszertagság alkotmányossága….
A vadászjegy megszerzésével automatikusan keletkező kamarai tagsági jogviszony alapján kötelezik a vadászokat a kamara által megalkotott, a vadászat rendjének vadászetikai szabályai. A vadászjeggyel összefüggő kötelező kamarai tagsági jogviszony teszi lehetővé azt is, hogy a vadászetikai eljárást a kamara által megállapított normák alapján a kamara által létrehozott szerv folytatja le, s annak eredményeként kerül sor kamarai szinten az etikai büntetések kiszabására…..Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy …. jogszabály állapítja meg a vadászatra vonatkozó részletes szabályokat, ezért a vadászat rendjének vadászetikai szabályai nem feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a vadászat rendjét biztosítsák. Amennyiben a vadászat rendjének megtartására a kamarai vadászetikai szabályok alapján kerülne sor, akkor a vadász tevékenységének gyakorlása során ellenőrizni kellene a kamarai etikai szabályok megtartását is. A … vadász tevékenységét nem a kamara képviselője ellenőrzi, s az ellenőrzés nem a kamarai normák betartására vonatkozik. Az ellenőrzésre a hivatásos vadász, a vadászati, illetőleg a természetvédelmi hatóság képviselője, valamint a rendőri szerv jogosult, s az ellenőrzés a törvényi rendelkezések megtartását szolgálja….A vadászjegy visszavonására azonban szintén nem a vadászat rendjének vadászetikai szabályai, hanem a törvényi feltételek megsértése miatt kerülhet sor. A vadászjegy visszavonásával kapcsolatosan a vadászkamara csak a hatósági határozat végrehajtásáról intézkedik. …. Mivel a kamarai vadászetikai szabályok nem feltétlenül szükségesek a vadászati tevékenység gyakorlásához, ezért nem indokolt az sem, hogy a vadászetikai normákat a kamara a vadászjegy kiállításával keletkező kötelező kamarai tagság révén minden hivatásos és sportvadászra kiterjessze, s az abban foglaltak megsértését szankcionálja. A vadászetikai normák kamarai szinten történő szabályozása, illetve azok alapján a vadászetikai felelősség megállapítása nem minősül olyan közfeladatnak, amelynek elvégzése nélkül a vadászat rendje ne lenne garantálható….A vadászat biztonságát, a vadászat rendjét nem a vadászjegy kiállításának joga, hanem a vadászatra vonatkozó jogszabályi feltételek garantálják…”

A Nemzeti Pedagógus Kar kényszertagságának alkotmányossága

Az Alkotmánybíróság iránymutatásai a köznevelés terén joggal vetik fel a kötelező tagság és az etikai szabályok megalkotásának szükségességét. A pedagógus foglalkoztatás szabályai rendezettek a köznevelésről szóló törvényben és végrehajtási rendeleteiben. Ehhez kapcsolódóan szabályozott a pedagógus munkájának ellenőrzése, a pedagógus munkájának minősítési eljárások keretében történő megmérettetése. E szabályok nem utalnak az Etikai Kódexre és nem utalnak az etikai szabályok megtartásának kötelezettségére, illetve az etikai normák megtartásának ellenőrzésére. A köznevelés rendszerének működését, a pedagógus munkavégzés színvonalát a jogszabályok, és azok megtartásának ellenőrzése garantálják.
A köznevelési intézményben pedagógiai-szakmai, törvényességi és hatósági ellenőrzés folyhat, működik a szakfelügyelet. A köznevelési intézmény vezetője felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért. Az oktatásért felelős miniszter gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka országos, térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről. Az oktatásért felelős miniszter országos és térségi szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérések, átvilágítások, elemzések készítését rendelheti el, továbbá felkérheti a fenntartót, hogy a fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézményben végeztessen törvényességi, szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérést, átvilágítást, elemzést, és ennek eredményéről tájékoztassa. Ha a fenntartó a felkérésnek nem tesz eleget, az oktatásért felelős miniszter intézkedésére az Oktatási Hivatal jár el. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést az Oktatási Hivatal szervezi. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében. Az ellenőrzés kiterjed fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézményre. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés módszerei különösen az óra- és foglalkozáslátogatás, a megfigyelés, az interjú és a pedagógiai dokumentumok vizsgálata. A köznevelési intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredményét figyelembe kell venni.

Az Etikai Kódex mint kötelező norma

Az Etikai Kódexre vonatkozó törvényi rendelkezések

A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexének tartalmáról a köznevelésről szóló törvény nem tartalmaz rendelkezéseket. Annyi állapítható meg a köznevelésről szóló törvényből, hogy a Kar Etikai Kódexe általános etikai alapelvekből, valamint részletes etikai és eljárási szabályokból áll. Az oktatásért felelős miniszter felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben határozza meg az etikai eljárás főbb szabályait.

A kötelező magatartási szabályok

Az Etikai Kódex elhelyezése a jogrendben nem egyszerű feladat. Ennek indoka, hogy az Alaptörvény szerint általánosan kötelező magatartási szabály az Alaptörvény és az Alaptörvényben előírt jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg.
A jogszabályok mellett léteznek olyan más normák is, amelyek arra hivatottak, hogy meghatározott ágazatban irányt mutassanak az ott foglalkoztatottaknak a munkavégzés során elvárható magatartásra. A munka törvénykönyv alkalmazásában, munkaviszonyra vonatkozó szabály a jogszabály, a kollektív szerződés, az üzemi megállapodás, illetőleg a kollektív munkaügyi vita keretében az egyeztető bizottság által kiadott kötelező határozat. Etikai Kódex nem található e felsorolásban. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 2. §-a hasonló módon szabályoz, mint a munka törvénykönyve: a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi.
A köztestület által kiadott etikai kódex nem tekinthető jogszabálynak, ebből következően általánosan kötelező magatartási szabályt nem állapíthat meg és érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult. Nem áll az etikai kódex mögött olyan megállapodás – a munkaadók és a munkát végzők között – amely alátámasztja a kollektív szerződésben foglaltakat.

A munkavégzés sajátos területei

Léteznek olyan speciális munkavégzési szabályok, olyan foglalkozási területek, amelyek kívül esnek a foglalkoztatást meghatározó jogszabályok által rendezett közös körön. Ennek legismertebb területe az ügyvédi hivatás, amelynek gyakorlásáról külön törvény rendelkezik. A törvény szerint fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki többek közt az etikai szabályzatban meghatározott követelményét vétkesen megszegi. A fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben megrovás, pénzbírság, kamarából való kizárás büntetés szabható ki fegyelmi eljárás keretében.
Léteznek más, olyan hivatások is, amelyekben a szakmai kamara által kiadott etikai kódex alkalmazása a munkavégzés során kötelező. Ennek legismertebb területe az egészségügy. Az itt működő szakmai kamarák, például Magyar Orvosi Kamara, Magyar Gyógyszerész Kamara felhatalmazást kaptak az általános szakmai magatartási-etikai szabályok megalkotására, illetőleg etikai eljárás lefolytatására. A kiszabható etikai büntetések között szerepel a kizárás, ami minden olyan esetben, amikor a hivatás gyakorlásához kötelező a szakmai kamarai tagság, egyidejűleg együtt jár azzal is, hogy az érintett nem folytathatja a tevékenységét. Az egészségügyről szóló törvény rendelkezik arról, hogy minden betegnek joga van az egészségi állapota által indokolt megfelelő ellátáshoz. Megfelelő az ellátás, ha az megfelel az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályoknak, illetve irányelveknek.

A köztestület legitimációjának kérdése

Az Alkotmánybíróság a 39/1997. (VII. 1.) AB határozatában – a Magyar Orvosi Kamara szabályozási jogának legitimációját vizsgálva mutatott rá a következőkre: “….A szakmai kamarák a hagyományos szabad foglalkozások önkormányzatai. Ezeket a hivatásokat a magas szintű, speciális képesítés, a szolgáltatások személyes teljesítése és az azokat igénybe vevő féllel szembeni bizalmi viszony, a részletesen kidolgozott és a testületi önkormányzat által kikényszerített etikai szabályok jellemzik. Ennek felel meg, hogy a szakmai kamaráknak csak természetes személyek lehetnek tagjai; hogy az adott szakma pontosan körülhatárolt, igen részletesen szabályozott, s azt viszonylag kevesen gyakorolják. Mindebből következően a szakmai kamaráknál az önkormányzati szabályozás messzebb mehet, mint más köztestületeknél: úgy is, hogy részletesebb, s úgy is, hogy alapjogokat – különösen a foglalkozás megválasztásához és gyakorlásához való jogot – érinthet. … A szakmai önkormányzatok önállóságának és az átruházott normaalkotásnak azonban alkotmányossági határai vannak. Érvényesül először is … az a szabálya, hogy az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. …. Alapjogot érintő és az adott hivatás lényegét meghatározó kérdésekben ezért a szakmai kamarának adott szabályozási jogkörnek legalább a tartalmi kereteket meghatározó törvényi alappal kell rendelkezniük.”

Az etikai eljárás

Az etikai vétség

A köznevelésről szóló törvény szerint az követ el etikai vétséget, aki az Etikai Kódex, valamint a kar Alapszabályának rendelkezéseit megszegi. Lényeges, hogy milyen kötelmeket állapítanak meg ezek a dokumentumok, mennyire emelik be a szabályozási körükbe a jogszabályban megállapított kötelezettségeket, mennyire helyezik “védelem alá” a Nemzeti Pedagóguskar érdekeit. A köznevelésről szóló törvény “védelem alá” helyezi a Kart érintő információkat. A Kar tagja olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a Kar érdekei, illetve működése, valamint a közszolgálat érdekei, illetve működése védelmében kifejezetten bizalmasan vagy minősített adatként való kezelésre történő utalással hozott a tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra, és azt az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységében semmilyen módon nem használhatja fel. A Kar tagja a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a Kar jogos érdekeinek, működésének, a közszolgálat érdekeinek, működésének veszélyeztetése, valamint a személyhez fűződő jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.

Az etikai eljárás

Az etikai eljárást az etikai vétség gyanújáról való tudomásszerzés esetén hivatalból kell megindítani. Az etikai eljárás megindításáról az eljárás megindításával egyidejűleg írásban értesíteni kell az eljárás alá vont tagot, valamint – ha az eljárás panaszbejelentés alapján indult – a panaszost is. Az etikai eljárás csak az eljárás alá vont pedagógus kérésére vagy egyetértésével lehet nyilvános. Nem kell az eljárást megindítani, ha a Területi Etikai Bizottság megállapítja, hogy a bejelentés megalapozatlan. A tudomásszerzés lehetséges módja a bejelentés, amely származhat a szülőtől, a tanulótól, a kollégától, a munkáltatótól, bárkitől. [Nkt. 63J. § (3) bek.]

Az eljárás alá vonhatók köre

Etikai eljárás csak a Nemzeti Pedagógus Kar tagjai ellen indítható. Ebből az következik, hogy a nem állami, nem önkormányzati intézményekben dolgozó pedagógusokra az Etikai Kódexben foglaltak nem alkalmazhatók.

Eljárás a munkáltatónál bekövetkező jogsértés esetén

Etikai eljárás lefolytatására, intézkedés meghozatalára a munkáltató nem jogosult. A munkáltató etikai eljárást kezdeményezhet, ha a nála foglalkoztatott pedagógus a megítélése szerint etikai vétséget követett el.

Intézkedési lehetőség etikai vétség esetén

Az etikai vétséget elkövető taggal szemben az etikai eljárást lefolytató testület a következő intézkedéseket hozhatja:
- figyelmeztetés,
- a Kar által biztosított kedvezmény, juttatás, jogosultság korlátozása, megvonása legfeljebb öt évre,
- a Karban betöltött tisztségtől való megfosztás legfeljebb öt évre.

A jogorvoslat lehetősége

A Területi Etikai Bizottság határozatával szemben a fellebbezést az Országos Etikai Bizottsághoz kell benyújtani, az elsőfokú határozat kézhezvételét követő tizenöt napon belül. A fellebbezés alapján az Országos Etikai Bizottság folytatja le a másodfokú eljárást. Az Országos Etikai Bizottság döntése ellen a határozat kézhezvételét követő tizenöt napon belül a munkahely székhelye szerint illetékes bírósághoz lehet fordulni.

A munkáltató értesítése

Az etikai eljárás eredményéről az eljárás jogerős befejezését követően a Területi Etikai Bizottság a határozat megküldésével tájékoztatja a munkáltatót. Ha a közalkalmazott bírósághoz fordult, a határozatot a munkáltató részére a bírósági eljárás jogerős befejezését követően lehet megküldeni. A munkáltató nem előzheti meg az eljárás befejezést. A kérdés az, hoz a határozat birtokában tehet-e bármit a munkáltató. Sok választási lehetősége nincs, mivel a közalkalmazotti törvény már nem ismeri a fegyelmi eljárást. A munkáltató a közalkalmazott jogsértő magatartására csak a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével “reagálhat”. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére azonban csak a közalkalmazotti törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor. A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetése jöhet számításba. A rendkívüli felmentés a gyakorlatban nem jöhet szóba, mivel annak alapjául az etikai vétséget meghaladó – a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettség szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben történő megszegése, vagy olyan magatartást tanúsítása esetén, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően. Ha az alkalmatlanság a közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

Eljárás a munkaviszonyban, polgári jogviszonyban
foglalkoztatottak esetében

A Nemzeti Pedagógus Karra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók azokra, akik pedagógusként munkaviszony keretében vagy polgári jogviszony keretében végzik a munkájukat. A magán köznevelési intézmény fenntartója a Kar által elfogadott Etikai Kódex általános etikai alapelveinek figyelembevételével megalkotja az általa fenntartott köznevelési intézményekben foglalkoztatott pedagógusokra vonatkozó intézményi etikai kódexet. A fenntartó azonban nem munkáltató és az intézmény vezetőjén kívül nem a munkáltatói jog gyakorlója. Ezért a csak az intézmény vezetőjét tudja utasítani, hogy, mint a pedagógusok munkáltatói jogának a gyakorlója utasítással adja ki az általa megalkotott etikai kódexet. A munka törvénykönyve sem ismeri a fegyelmi eljárást. Ezért a munkaviszony megszüntetésére kerülhet sor az etikai kódex megszegése esetén. A munkaviszony megszüntethető közös megegyezéssel, felmondással, azonnali hatályú felmondással. A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja. Az etikai kódex megszegése lehet a munkaviszony megszüntetésének az indoka. [
Az egyházi köznevelési intézmény ajánlásként veszi figyelembe a Kar által elfogadott Etikai Kódex alapelveit. Az egyházi intézményekben történő foglalkoztatás is a munka törvénykönyve alapján történik. A munkáltatónak ajánlásként kell kiadnia azokat a szabályokat, amelyek megtartását fontosnak tartja.
Az óraadó tanár foglalkoztatására a megbízási szerződés szabályait kell alkalmazni. A megbízási szerződésben kell előírni az etikai kódexben foglaltak megtartásának kötelezettségét, illetve azt, hogy meg nem tartásuk az szerződésszegésnek minősül.

Összegezés

A Nemzeti Pedagógus Kar nem szakmai kamara. Nem is felel meg azoknak a követelményeknek, amelyek indokolttá teszik a szakmai kamara létét. Legitimitást erősen rontja, hogy törvényi szinten a legfontosabb, garanciális kérdések szabályozására nem került sor. A Nemzeti Pedagógus Kar tagsági kötelezettsége nem teljes körű, ebből viszont az következik, hogy nem születhet olyan Etikai Kódex, amely a köznevelés egész rendszerét, területét átfogja. A köznevelésről szóló törvény nem is köti a pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatás ahhoz, hogy az érintett tagja legyen a Nemzeti Pedagógus Karnak. Valójában a nemzeti Pedagógus Karnak nincs szakmai indoka. Léte sokkal inkább azt a célt szolgálja, hogy a köznevelés minden ügyében döntéshozatalra jogosult állam, amelyik egyben intézményfenntartó és munkáltató is, kizárólag a tőle függő szervezettel egyeztetve hozhassa meg döntéseit. Az állami és az önkormányzati fenntartású intézményekben foglalkoztatott pedagógusok kötelező tagsága összefüggésbe hozható azzal a szándékkal, hogy ily módon erősíteni lehet az érintettek munkáltatói függőségét és kiszolgáltatottságát. [Kjt. 30. § (1) bek. c) pont, 33/A. § (1) bek.; Nkt. 63/A-63/J. §; Mt. 64. § (1) bek.]

2015. június 9. kedd

Nincs hozzászólás »

Vélemény?

RSS hírcsatorna a bejegyzéshez kapcsolódó hozzászólásokról. TrackBack URL

Hozzászólás most!

designed by János Szüdi Harcolj a spam ellen! Katt ide!