A Jó Állam nem jó állam

Az a rezsim, amelyik 2010-ben jogszerű és törvényes választások útján hatalomra került, azzal visszaélve, visszaforgatta az idő kerekét egy olyan korba, amelyről mindenki azt hitte, hogy soha többé nem jöhet vissza.

Valójában nem is lehet pontosan meghatározni, hogy melyik korba lépett vissza az ország, mivel a Jó Állam [a rezsim jelöli így magát], amit fel szándékoznak építeni, az ország minden eddigi rossz hagyományából merít, modernizálva azokat. Valójában nehéz pontosan meghatározni azt is, hogy a Jó Állam miféle társadalmi berendezkedést valósít meg? Nem egyszerű felismerni, de nem is lehetetlen. A diktatúrának egy sajátos formájával állunk szembe. Sajátos, mert nincs mögötte érzékelhető ideológia. Nem proletárdiktatúra, nem fasiszta diktatúra, hanem egy pragmatikus diktatúra, amely minden eddigi diktatúrából merít. Így joggal állítja magáról, hogy konzervatív, hiszen hagyománytisztelő. Ettől más, így lesz új. Az eddigi diktatúrák jellemzője az ideológiához kötöttség, a vezérelv nyílt vállalása. A vezérelv lényege, hogy a vezér szava a törvény, amelyet a vezérhez rendelt terrorszervezet tűzön-vízen keresztül végrehajt. A közpénzeket pedig hozzárendelik a vezéri akarathoz. A vezérideológia ellenségeit kiszorítják a társadalomból, a terrorszervezet áldozataivá válnak. A demokratikus államberendezkedés szervezeteit, a szabadságjogokat tudatosan és nyíltan felszámolják.

A Jó Állam-diktatúra új típusú diktatúra, mivel nem vállalja fel nyíltan az elnyomó rendszer kiépítését, hanem a jogállam kellékei mögé bújva valósítja meg a vezérelvet. Új típusú diktatúra azért is, mivel nem működtet nyíltan terrorszervezetet, “csupán” létrehozott egy korlátlanul felelőtlen, minden kontroll nélkül működő államot. Ez volt a fülkeforradalom. A korlátlanul felelőtlen állam jellemzője, hogy a szakértelem helyébe a párthűség lép. A pártkatona nem gondolkodik, nem mérlegel, hisz és végrehajt. Ez a korlátlanul felelőtlen, kontroll nélküli állam önti törvényi formába a vezéri akaratot, gondoskodik végrehajtatásáról, rendeli hozzá a közpénzeket, lehetetleníti el a rendszer ellenségeit. Ha azt mondjuk, ez egy bársonyos diktatúra, akkor kiderül, hogy nem is új, hiszen már volt ilyen az országunkban. Volt. Ez a mostani mégis más. A nép hatalmát megvalósító szocialista államnak nevezett diktatúra egyfajta szegény szagú egyenlősdi biztonságot garantált, a nem garantált demokratikus jogokért cserébe. A jó Állam-diktatúra ezzel szemben nem garantál semmit a demokratikus jogok megvonásáért.

A diktatúrában is élni kell. Hiszen egyszer él mindenki. Túlélésben jók vagyunk. Tudunk alkalmazkodni, tudunk együttműködni. Az már más kérdés, szabad-e alkalmazkodni, szabad-e együttműködni? Mert, ha “vétkesek közt cinkos, aki néma”, akkor mindenki elítélhető, aki túlélő. Egy országot azonban nem lehet elítélni. De kit lehet felmenteni? Ez a nagy kérdés. Még nehezebb kérdés, ki adhat felmentést önmagának, ha számot vet az életével? Az biztos, hogy nem nézhet nyugodt lelkiismerettel saját szemébe a tükörben az, aki tudta, látta, hogy ami itt történik az nem az ország, hanem csupán egy szűk baráti kör javára szolgál, s mégsem tett semmit, bár tehetett volna.

Hogy mit kellene, lehetne tenni? Ez nagyon személyfüggő. Van, aki jól teljesít már akkor is, ha nem a hatalom kegyeltjének a boltjában vásárol. A pedagógustól elvárható, hogy objektíven, sokoldalúan tájékoztasson, s tanítványait felkészítse a gondolkodásra, az események megértésére. Vannak, akik tüntetésekre járnak. Vannak, akik összefognak, demokratikus értékekre épülő pártot alapítanak, vagy belépnek egy ilyen pártba. Vannak, akik demokratikus kerekasztalt létesítenek és programokat, alternatív megoldásokat dolgoznak ki. Van, aki megeteti az éhezőt és elmondja: nem isteni eredetű, hogy egyesek szegények, míg mások gazdagok. Van, aki csak ír, megpróbál tájékoztatni, elhitetni az olvasókkal, hogy érdemes visszafordulni arról az útról, amelyen most az ország jár. Érdemes és talán lehetséges is! Ha sokan, minél többen teszik a dolgukat. Ha sokan, minél többen mennek el szavazni 2018-ban, és sokan, minél többen gondolják úgy, hogy a Jó Állam az nem jó állam. Ekkor sikerülhet ezt a diktatúrát választások útján leváltani.

2015. március 3. kedd

Nincs hozzászólás »

Vélemény?

RSS hírcsatorna a bejegyzéshez kapcsolódó hozzászólásokról. TrackBack URL

Hozzászólás most!

designed by János Szüdi Harcolj a spam ellen! Katt ide!