Ciceróra támaszkodva

Azok, akik fintorognak a közös választási listán és a közös jelölteken, feltehetik önmaguknak a kérdést, vajon miért van szükség ilyen megoldásra? Amennyiben megtalálják a választ, döntési helyzetbe kerülnek: támogatják-e azt a pártot, amelyik kitalálta az új választási szabályokat vagy sem? Hiszen ez a megoldás azoknak sem öröm, akik kényszerből összefogtak egymással.


Az új választási rend kiagyalói feltételezhetően abban reménykedtek, hogy az őket nem kedvelők tábora szétforgácsolja erejét, és az egységes FIDESZ-KDNP listával és jelöltekkel szemben külön-külön indulókra leadott szavazatok elvesznek. Tévedtek. Most valóban összebatyuztak olyanok, akikről joggal remélték a választási zsonglőrök, hogy sosem találnak egymásra. Őszintén, nagy kár, hogy ez a turmix nem vegyesebb, mivel kimaradtak olyan szervezetek, amelyeknek egy kis nagyvonalúsággal bent lenne a helyük ebben a csokorban. Mégis, akik mást szeretnének, mint, ami az orbáni baráti körtől várható, most már találhatnak olyan négyzetet a szavazólapon, amelyben elhelyezett X jó eséllyel nem vész kárba.

Természetesen a három közjogi méltóságból álló trojka mindent megtett egy olyan állapot kialakításárt, amely kizárja, hogy a “kényszerházasságra” lépők tisztázni tudják, mit is kellene közösen tálalniuk a változásra éheseknek. Remélhetően ebben a törekvésükben is csalódni fognak. Hiszen a választók millióinak már az is csábító, ha biztosak lehetnek abban, hogy senki nem akarja elvenni tulajdonukat, nem akarja megmondani számukra miben, kiben higgyenek, és az ország ügyeinek az intézése nem egyetlen személy privilégiuma lesz.

Nem vitás, nehéz megmondani, hogy ellenzéki győzelem esetén mi várható. Az azonban jól érzékelhető, hogy a hatalom mai birtokosainak újabb győzelme esetén a társadalom teljesen védtelen és kiszolgáltatott marad uraival szemben. Ezért annak, aki úgy gondolja, nem szeretne egyetlen ember szeszélyétől függeni, érdemes a közös listára és a közös jelöltekre szavazni. Annak, viszont, aki úgy gondolja az országnak és személy szerint neki, semmi köze a sorsát meghatározó döntésekhez, semmi köze ahhoz, hogy mire költik az állam bevételeit, hogy merre haladjon hazánk, annak érdemes támogatni a hatalmon lévő koalíciót. Az se szavazzon a közös listára, akit nem gondolkoztat el, jó-e az, ha az állam válik ismét a legnagyobb foglalkoztatóvá, ha az állam mesterségesen eltéríti az árakat, ha az állam meghatározza mindenkinek miben higgyen, mit tanuljon, hogyan lásson és értsen, mi a szép és mi a jó, mi a tisztességes. Az se válassza a közös listát, akinek természetes dolog, ha az állam bűvészkalapként kezeli a költségvetést, akkor és arra a célra ránt elő akár több száz milliárdot – a gazdaság stagnálása miatt – az egyébként üres kalapból, amelyre az aktuális politikai céljai miatt szükségesnek látja, ha az állam könyörtelen, amikor a kisemberekről van szó, viszont hihetetlenül bőkezű, ha a haverokról.

Mindenkinek igaza van, aki azt állítja, hogy valamire és nem valami ellen lehet felelősen szavazni. Mindenkinek igaza van, aki azt állítja, hogy az ellenzéki együttműködés listája szedett-vedett politikai arcképcsarnok. Mindenkinek igaza van, aki azt állítja, hogy nincs kész választási program. Mégis van mi között választani! Ciceró bölcsességére – a bajok közül válaszd a legkisebbet – ebben az esetben is lehet támaszkodni.

2014. február 5. szerda

Nincs hozzászólás »

Vélemény?

RSS hírcsatorna a bejegyzéshez kapcsolódó hozzászólásokról. TrackBack URL

Hozzászólás most!

designed by János Szüdi Harcolj a spam ellen! Katt ide!