Az erő velünk van

Az erő velünk van, hirdetik a kormánypártok. Mert mi másról szólna az a parlamenti beadvány, amely Magyarország alaptörvényének negyedik módosítása címen, egyéni képviselői módosító indítvány formájában került benyújtásra az Országgyűlés részére. Furcsa egyéni módosító indítványról van szó. Sajátossága, hogy mind a két kormánypárti frakció valamennyi tagja – a kormány tagjai is – aláírták, tanúsítva ezáltal azt is, hogy elkötelezett hívei a pártállamnak.

Mert nehezen vitatható, hogy pártállamként működik egy olyan ország, amelyben a pártelnök-kormányfő vezéri akarata azon nyomban állami akarattá transzformálódik át. “Sokan vagyunk, együtt vagyunk, meggyőzhetetlenek és kemények vagyunk, azt csinálunk, amit akarunk” hirdeti az Országgyűlés honlapján a T/9929 számon nyilvántartásba vett többszáz aláírás. Lehetséges, hogy az aláírók között szereplő, a jogrend alkotmányosságáért felelős miniszter nem ismeri az Alkotmánybíróságnak azt a határozatát, amely az egyéni képviselői indítványok alkotmányosságáról szól? Alig hihető, mint ahogy az is, hogy a határozat ismeretében a miniszter aláírta az említett beadványt. A határozat – többek között – a következőket tartalmazza: „Az egyéni képviselői indítványra történő törvénymódosítás, de különösen az Alkotmány módosítása… azért vet fel a demokratikus jogállam követelményéhez kapcsolódóan súlyos problémát, mert az országgyűlési képviselők esetében szinte teljes mértékben kizárt az, hogy a törvénymódosító javaslatuk benyújtása előtt megfelelő alapossággal előzetes számításokat és elemzéseket végezzenek, egyeztessenek és tárgyaljanak az érdekelt felekkel, így nagy az esély arra, hogy hatásait és következményeit tekintve kellőképpen át nem gondolt törvénymódosításokat vagy akár alkotmánymódosítást fogad el az Országgyűlés. Egyéni képviselői indítványra történő törvénymódosítás esetén a kormányt nem terheli az előzetes hatástanulmány készítésének, illetve a szükséges egyeztetések lefolytatásának a kötelezettsége.” [61/2011. (VII. 13.) AB h.]

A benyújtott alaptörvény-módosítás nem vált jogszerűvé azáltal, hogy sokan írták alá. Kiemelt a felelőssége azért az alkotmányosságáért felelős miniszternek és azoknak a kormánypárti képviselőknek, akik jogász végzettséggel rendelkeznek. Felelősségüket súlyosbítja az a tény, hogy az indítvány nem titkolt célja az Alkotmánybíróság jogkörének továbbszűkítése. Elfogadása után az Alkotmánybíróság az alaptörvény módosításánál csak azt vizsgálhatja, hogy az Országgyűlés megtartotta-e a megalkotására és a kihirdetésére vonatkozó, az alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket. Érthetőbben: az Alkotmánybíróságnak tilos lesz fellépnie az Alaptörvény egységessége, az alkotmányos elvek megőrzése, a jogállam megvédése érdekében. A jövőben így bármi beépíthető az Alaptörvénybe, például az is, hogy Magyarország királyság. [A helyzet pikantériája, hogy ezidáig - bár nem volt tilos - az Alkotmánybíróság önkorlátozással élt, s nem vizsgálta az alaptörvény módosításainak illeszkedését az alkotmányos alapelvekhez, az Alaptörvény egészéhez.] A másik jogszűkítő változtatás, hogy a jövőben az Alkotmánybíróság határozatainak meghozatalakor, az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott határozatait és annak indokolását nem veheti figyelembe.

Felismerhető, ez a pártállam még az intolerancia szakaszában tart. Nem jutott el arra a fejlődési szintre, mint a kilencvenben leváltott elődje, amely még ösztönözte is az “építő kritikát”, mivel rájött arra, hogy nehezebben robban fel a kazán, ha ki tud törni a felesleges gőz. Most még a dongó légy zümmögése is zavarja a korona előtt dinasztiaalapításról álmodozó Vezért. Nem csoda hát, hallani sem szeretne arról, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette bármilyen okból is a forradalmi törvénykezés bármelyik remekét. Ezért kell mindent elkövetni annak érdekében, hogy a jövőben – mint letakart kalitkában a papagáj – csendben maradjon az a testület, amelyben egyébként néhány hét múlva többségben lesznek azok, akiket ez a Parlament ültetett a helyére. Mi is történt? Az a testület, amely évek óta nem vizsgálta érdemben a beadványokat, most vette a bátorságot ahhoz, hogy formai okokra hivatkozva megsemmisítsen néhányat a kirívóan alaptörvényellenes rendelkezések közül. E lépésével aláírta a kasztrálásáról szóló ítéletet is. A tanulságot a kétharmad gyorsan levonta: „Többé ez nem fordulhat elő. Nem lehet, nem szabad megbízni még az elvtársakban sem”.

„Kétharmadunk van, nem tartozunk számadással senkinek”, hirdeti a beadvány. Okozhat azonban mégis meglepetést az Alkotmánybíróság, amelynek az alaptörvény rendelkezéseit továbbra is a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell értelmeznie. Az 1222. évi Aranybulla ellenállási záradéka például mindenkit feljogosít arra, hogy szabadságjoguk megsértése esetén “a hűtlenség minden vétke nélkül…ellenállhassanak és ellentmondhassanak”.

Remélhetően meglepetést fog okozni a hatalmon lévőknek a jövő évi választás, amely megnyitja az utat a jogállam visszaállítása, az új Alkotmány elfogadása előtt, s amely így történeti alkotmánnyá válhat.

2013. március 7. csütörtök

1 hozzászólás »

  1. What’s up, awesome online site you have in here.|

    aqua fish
    2013. szeptember 30. hétfő @ 17:28

RSS hírcsatorna a bejegyzéshez kapcsolódó hozzászólásokról. TrackBack URL

Hozzászólás most!

designed by János Szüdi Harcolj a spam ellen! Katt ide!