A jogos sztrájk

Ha valaki elolvassa és megérti – nem egyszerű -, mit fogadott el az Országgyűlés felsőoktatási felvételi ügyekben, biztos, hogy igazat fog adni a “sztrájkoló” ifjúságnak.

Nem lényegtelen azonban annak ismerete sem, ahogyan ez a döntés megszületett. 2012. XII. 7-én nyújtotta be a kormány T/9401. számon az Országgyűlés részére az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő , valamint egyéb célú módosításáról szóló törvényjavaslatot. A felsőoktatási keretszámokkal kapcsolatos megmozdulások hatására az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési bizottsága, mint az arra legilletékesebb bizottság – miközben a kormány képviselői megígérték. hogy tárgyalnak a hallgatókkal – 2012. XII. 17-én benyújtatta a felvételi ügyeket “rendező” módosító indítványt, amelyet a törvényjavaslattal együtt még aznap az Országgyűlés el is fogadott.

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény megváltoztatott 39. §-ának (5) bekezdése szerint a felsőoktatási alapképzésre történő jelentkezés esetében “a felvételről a felsőoktatási intézmény a jelentkezők teljesítménye, az adott intézményre megállapított maximális hallgatói létszám szakos hallgatói kapacitása., valamint a jelentkezők által összeállított jelentkezési sorrend figyelembevételével…országosan egységes rangsorolás alapján dönt” A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény megváltoztatott 46. §-ának (4) bekezdése szerint a “miniszter évente – a 39 § (5)… bekezdésében megállapított keretek között – határozattal állapítja meg azt, hogy mely, a felsőoktatási intézmények által folytatott szakos képzésen vehető igénybe magyar állami (rész)ösztöndíj. A képzésre a felvétel teljesítéséhez szükséges minimális felvételi követelményt (pontszámot) a Kormány rendelete, az adott szak magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésére történő éves felvétel feltételeként teljesítendő minimális felvételi követelmény pontszámot a miniszter határozata állapítja meg.”

Nem elemezve azt a kérdést, hogy a törvényhozásnak ez a módja mennyiben áll összhangban a jogállamiság követelményeivel, nem elemezve azt sem, hogy a törvényjavaslatot elfogadó, megszavazó képviselők ismerhették-e, miről is szavaznak, azt érdemes csak megnézni, miképpen is lehet a jövőben bejutni a felsőoktatásba.

A jelentkezőnek a középiskolában nyújtott teljesítménye az egyik mérlegelendő szempont. Nem is lehet vitatni, az jusson be a felsőoktatásba, aki felkészült, tanult. A másik mérlegre kerülő teljesítmény az érettségi vizsga. Teljesen jogos elvárás a jó vizsgateljesítmény. A gond csupán az, hogy az érettségi vizsga megszervezése, a teljesítmények értékelése, adott év vizsgakövetelményeinek meghatározása állami feladat. Semmi akadálya annak, hogy a kormány – mind ahogy már volt is rá példa – akár azonnali hatállyal változtasson a rendszeren. Olyan szigorú, teljesíthetetlen feladatokat tűzhet ki, olyan magasra emelheti az értékelési elvárásokat, amilyenre akarja. Nincs semmi akadálya annak, hogy az érettségizők magas számban elégtelen teljesítményt nyújtsanak, s annak sem, hogy megfeleződjön azoknak a száma, akik jeles, jó teljesítményt érnek el. Ez azért is hasznos megoldás lehet, hiszen igazolja a központi tanterv, az államosítás, a szakfelügyelet létét. Az érettségihez jutók számának adminisztratív eszközökkel történő radikális csökkentésének szándékát támasztja alá a köznevelésről szóló törvénynek az a rendelkezése is, miszerint a középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Iskolai végzettséget ezidáig az érettségi bizonyítvány igazolt. Igaz a vizsgázók túlnyomó többsége meg is szerezte az érettségi bizonyítványt.

Az összes többi szempontról a miniszter dönt a határozatban. A felsőoktatási intézmény szabadon feltöltheti a rendelkezésére álló kapacitását a jelentkezőkkel. A kérdés csupán, az mikorra derül ki, hogy a miniszter a határozatában feltünteti-e az adott képzést azok között, amelyeknél az állami (rész)ösztöndíj igénybe vehető? A felvételi eljárás előtt, alatt, után? Mind ahogy az sem mellékes, mikor dönt a miniszter arról, milyen felvételi követelmény pontszámot kell teljesítenie annak, aki hozzá szeretne jutni az állami (rész)ösztöndíjhoz. A jelentkezés előtt, az érettségi után, a felvételi eljárás befejezését követően?

Ezek a kérdések akkor is válaszra várnak, ha 2012-ben a kormány karácsonyig döntés hoz. Törvényi szabályozás hiányában – még, ha a kétharmad az alaptörvényt is napok alatt átírja – a kormánynak teljes szabad keze van. Ez pedig elfogadhatatlan, miután a művelődéshez való jogot az Országgyűlés benne felejtette az Alaptörvényben. Egy alkotmányos jog gyakorlása pedig nem függhet egyetlen ember kényétől-kedvétől, bármilyen magas polcról is lógatja a lábát lefelé. Jogos tehát az indulat. Nemcsak jogos, szükséges is, hogy megértsék mi a különbség az érdekegyeztetés és a kiválasztottakkal való sörözés között.

2012. december 20. csütörtök

Nincs hozzászólás »

Vélemény?

RSS hírcsatorna a bejegyzéshez kapcsolódó hozzászólásokról. TrackBack URL

Hozzászólás most!

designed by János Szüdi Harcolj a spam ellen! Katt ide!